Fl-netfej-új copy.jpg
Regisztráció
 
Programelőzetes  

2019. február 20.-21.
FeuerTRUTZ, Nürnberg
A megelőző tűzvédelem szakvására
Rendezvényszervező: FeuerTrutz Network GmbH
Stolberger Straße 84.
50933 Köln/Németország
www.feuertrutz.de
www.feuertrutz.de/kongress)
Helyszín: NürnbergMesse /Messezentrum/Nürnberg
90471 Nürnberg/Németország

 

2019. március 19.–22.
Securika Moscow
25. Nemzetközi
védelmi, biztonsági és tűzvédelmi Szakiállítás
Rendezvényszervező: ITE Group plc
Helyszín: Expocentre/Moszkva
14, Krasnopresnenskaya nab.,
Moscow, Russia, 123100
www.securika-moscow.ru
security@ite-events.com

2019. május 14.–17.
MACH-TECH és IPAR NAPJAI Szakkiállítások
Rendezvényszervező: HUNGEXPO Zrt.
1101 Budapest, Albertirsai út 10.
Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44.
(: (1) 263 6000
7: (1) 263 6098
hungexpo@hungexpo.hu
www.iparnaojai.hu

 

2019. november 13–15.
SICUREZZA Nemzetközi Vagyon és Tűzbiztonsági Kiállítás
Rendező: Fiera Milano S.p.A.
Piazzale Carlo Magno, 1 - 20149 Milano, Italia
:: www.fieramilano.it
Kapcsolattartó: Mariagrazia Scoppio
mariagrazia.scoppio@fieramilano.it
www.fieramilano.it

 


 

 





Épületeken elhelyezett napelemes rendszerek tűzvédelme

OBO1.jpgA megújuló energiák hasznosítására való törekvésnek az egyik leglátványosabb eleme a napelemes rendszerek dinamikus terjedése, nemcsak világszerte, de hazai viszonylatban is. Miközben a napenergia közvetlen villamos energiává történő átalakítása környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés szempontjából kifejezetten előnyös módja az energiatermelésnek, tudomásul kell vennünk azt is, hogy ennek a technológiának az alkalmazása is rejt olyan veszélyeket, amelyekre tudatosan kell készülnünk. Ennek a folyamatnak a részeként az elmúlt néhány év villamos és tűzvédelmi szakmai körökben felszínre vetett olyan újszerű problémákat, amelyek a megújuló energia termelésének e formájánál a „hagyományos” módszerekkel nem kezelhetők. E problémák két tényezőre vezethetőek vissza:

 

- A napelemes rendszerek egyenáramú oldalán a villamos energia termelése nem szabályozható a megszokott módon, mert az külső hatástól (a napsugárzástól) függ.
- Az egyenáramú oldal sajátosságai (pl. viszonylag magas, akár 1000 V-ot is elérő feszültség, kis zárlati áram) miatt nehezen kezelhetők le olyan meghibásodások (pl. íves zárlat), amelyek tüzet okozhatnak, vagy amelyek segíthetik a más okból keletkezett tűz terjedését.

OBO-2.jpgEnnélfogva nemcsak azzal a dilemmával kell szembesülnünk, hogy a napelemes rendszer – lényegében bármely más villamos berendezéshez hasonlóan – tüzet okozhat, hanem azzal is, hogy a „nem kikapcsolható” energiatermelés a tűzeseti beavatkozást megnehezítheti, az áramütés veszélye miatt. Természetes elvárás, hogy az ebből fakadó kockázatokat elfogadható mértékűre csökkentsük, és ennek kapcsán nagyon pozitív fejleményként értékelhetjük, hogy az ez év márciusától hatályos OTSZ, valamint a Villamos TvMI foglakozik e témával. Annak érdekében, hogy megérthessük az OTSZ-be, illetve a TvMI-ben megjelenő védelmi intézkedések célját, jelentőségét, meg kell ismernünk, hogy a napelemes rendszerek milyen szerepet játszhatnak a tűzesetekben.


Épületeken elhelyezett napelemes rendszerek szerepe a tűzesetekben


Mindenekelőtt szögezzük le, hogy nincsenek olyan megbízható adatok, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető lenne, hogy az épületekre telepített napelemes rendszerek tűzvédelmi szempontból lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek környezetükre, mint más villamos készülékek vagy rendszerek. A kockázat nagyságával kapcsolatos bizonytalanság az egyik oldalon abból fakad, hogy hiányoznak a kellő részletességű statisztikák arról, hogy a tűzesetekben mi volt a kiváltó ok, és különösen arról, hogy ha a tűzeset oka ismert, akkor a tűz következményeinek súlyosságát hogyan befolyásolta a napelemes rendszer léte (pl. a tűzoltó beavatkozásának akadályozása által). A másik oldalon ott vannak azok a műszaki problémák, amelyek kötődnek a napelemes rendszerek sajátosságaihoz (pl. jelentős nagyságú egyenfeszültség, túláramvédelem kialakításának nehézsége), amelyekről szakmai körökben köztudott, hogy – elméletileg legalábbis – növelik a tűz keletkezésének kockázatát. A helyes nyilván az lenne, ha a szabályozás a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodna. Tekintve azonban a napelemes rendszerek terjedésének gyorsaságát és (a bekövetkezett tűzesetekről) a statisztikai adatgyűjtés lehetőségeit, nincs realitása annak, hogy a vonatkozó tűzvédelmi szabályrendszer a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodjon. Másként fogalmazva: a szabályrendszert az új technológiák esetében nagyrészt elméleti megfontolások alapján kell összeállítani, mert nem lehet arra várni, hogy a kellő mennyiségű „tapasztalat” (részletesen kivizsgált tűzeset) összegyűljön.
Tűzvédelmi szempontból az épületekre telepített napelemes rendszerek tűzvédelmével összefüggésben két alapvető kérdés vetődik fel:
- Hogyan lehet csökkenteni annak valószínűségét, hogy a napelemes rendszer meghibásodása révén tűz keletkezzen?
- Hogyan lehet minimalizálni annak veszélyét, hogy – a bármely okból keletkezett tűz esetén – a napelemes rendszer hozzájáruljon a tűz következményeinek súlyosbításához.

 

A tűz keletkezésének veszélyével azért kell számolnunk, mert a napelemes rendszerek esetében a megbízható túláramvédelem kialakítása általában nem lehetséges. Ennek oka, hogy – különösen a kisebb, egy-két DC stringgel kialakított rendszerekben – a zárlati nem, vagy csak kis mértékben haladja meg az üzemi áramot. Emiatt, és az egyenáramú ív kioltásának problematikája miatt a DC oldalon – például mechanikai sérülés miatt – bekövetkező és tartósan fennálló zárlat sokkal nagyobb valószínűséggel okoz tüzet, mint a „hagyományos” váltakozó áramú hálózatokon. Ez a zárlat akkor is bekövetkezhet, ha a DC-oldali vezetékek (nem villamossági eredetű) tűz hatására sérülnek. Bár ilyenkor a tűz keletkezési oka nem a napelemes rendszer, de a vezetékeken kialakuló íves zárlat a tűz terjedését ilyenkor is segítheti. A tűz oltását nehezítheti, hogy – mivel a modulok besugárzásának mértéke érdemben nem befolyásolható – a modulok környezetében mindig feszültség jelenlétével, és ebből következően az áramütés veszélyével kell számolni.

 

E megfontolások alapján a tűzvédelmi intézkedések két nagy csoportját különböztethetjük meg:

 

- Megelőző intézkedések: olyan védelmi intézkedések, amelyekkel megakadályozható, hogy a napelemes rendszerek DC-oldali vezetékein (pl. mechanikai sérülés miatt) bekövetkező meghibásodás tüzet okozzon, vagy a vezetékrendszer (pl. a bármely okból keletkezett tűz terjedésének segítése révén) súlyosbítsa a tűz következményeit.
- Mentést segítő intézkedések: olyan védelmi intézkedések, amelyek elsősorban a beavatkozó tűzoltók áramütés elleni védelmét szolgálják.

Az első csoportba különböző, ún. passzív védelmi intézkedések tartoznak: pl. a DC-oldali vezetékrendszerek megfelelő nyomvonal kialakítása, vagy – az épületen belüli részeken – a célnak megfelelő („tűzálló”) szerkezetekkel történő körülhatárolása, elburkolása. A második csoportba jellemzően „aktív” (vezérelt) intézkedések tartoznak, melyek általában tűzeseti lekapcsolás formájában valósulnak meg.
A hatályos szabályozás
A 2015. március 5-től hatályba lépő OTSZ a hangsúlyt a mentés segítésére (ennek révén a kárenyhítésre) helyezi: a napelemes rendszer DC-oldali lekapcsolásának kialakítására vonatkozó előírások a beavatkozó tűzoltók áramütés elleni védelmét szolgálják. Ennek a célkitűzésnek a fontossága egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen, közvetve a tulajdonos/üzemeltető érdekét is szem előtt tartja. A célkitűzés látszólag egyszerűen elérhető, a DC-oldali vezetékeken a napelem modulok közvetlen közelében beépített, távkapcsolással is működtethető kapcsolóeszközökkel. Ez azonban nem igaz! Egyrészt a DC-oldali lekapcsolás biztonságos megvalósítása speciális eszközöket igényel. A váltakozó áramú rendszereken alkalmazható kapcsolók erre nem alkalmazhatók, ilyen célra történő alkalmazásuk a tűz keletkezésének kockázatát nagymértékben növeli, az egyenáramú áramkör bontásakor kialakuló íves zárlat miatt. Másrészt a DC-oldali (táv)lekapcsolás olyan megvalósítása, amely nem befolyásolja negatívan a napelemes rendszer üzemeltetését, meglehetősen problémás. (Pl. az alacsonyabb árfekvésű műszaki megoldások az AC-oldali feszültség kimaradását – mondjuk áramszünetet – követően kézi visszakapcsolást tesznek szükségessé, a napelem modulok közelében elhelyezett – és ezért esetenként nehezen hozzáférhető – kapcsolókészüléken.) A napelemes rendszerek DC-oldalának tűzeseti lekapcsolása tehát nem egy triviális feladat.
Miközben az OTSZ szabályrendszerét tekintve a hangsúly a tűzeseti lekapcsolás előírásán (ezáltal a beavatkozó tűzoltó áramütés elleni védelmén) van, a Villamos TvMI felhívja a figyelmet a veszély megelőzésének fontosságára is: a TvMI 6.2.4. pontja értelmében a napelemes rendszerek DC-oldali vezetékeinek épületen belüli szakaszát tűzvédelmi kábelcsatornában javasolt elhelyezni. Ez a megoldás (1. ábra) nemcsak a beavatkozó tűzoltót érő áramütés kockázatát csökkenti, hanem a tűz keletkezésének/terjedésének veszélyét is. E tekintetben tehát – a vezetékek épületen belüli szakaszán – egyértelműen hatásosabb tűzvédelmi intézkedés, mint a DC-oldali lekapcsolás. Éppen ezért nem véletlen, hogy a tűzvédelmi kábelcsatornák alkalmazását különösen a gyógyászati, oktatási, vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületeken telepített napelemes rendszerek esetében komolyan kell venni. Természetesen olyan épületek, pl. családi házak, ipari és kereskedelmi célú épületek esetében is javasolt e műszaki megoldás alkalmazása, ahol a tulajdonos saját anyagi értékeit szeretné nagyobb biztonságban tudni.


Kruppa Attila
OBO Bettermann Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


 

 

Nem minden esetben kell 2015. március 5-től alkalmazni az új OTSZ-t


Szerző: Veresné Rauscher Judit, dr. Jámbor Attila



Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba

Magyar Közlöny: 2014. évi 166. szám
Új jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
Hatályát veszti: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
Hatályos: 2015. március 5., 2015. július 1.

1. Főszabály: 2015. március 5-e után az új OTSZ alkalmazandó


Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) 2015. március 5-étől hatályos [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 285. § (1) bek.].

A jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a már folyamatban lévő kivitelezések, hatósági eljárások során is az új OTSZ előírásainak megfelelően kell eljárni. Ez alól egyetlen kivétel lehetséges: 2015. március 5-e után indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között kötötték meg [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (1) bek.].

A jogalkotó tehát már a 2015. március 5-e előtt megindított kivitelezések, hatósági eljárások kapcsán is az új OTSZ-t rendeli alkalmazni (természetesen 2015. március 5-e után), és csak a 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között megkötött tervezési szerződésekhez kapcsolódóan fogadja el a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő tervezést, kivitelezést.

Megjegyzem, az talán logikusabb lett volna, ha például a kihirdetés dátuma előtti szerződések tekintetében lett volna engedékenyebb a jogalkotó. A jogszabály kihirdetését követően már megismerhető a szöveg, és így a 2015. március 4-én kelt tervezési szerződés alapján mondjuk 2018. márciusában megkezdődő kivitelezést is a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletre tekintettel lehet befejezni.

2. A tűzjelzés szabályai: 2015. július 1. napjától változnak

2015. július 1-jén hatályát veszti az az előírás, hogy ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon történhet, és a tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyilvántartandó adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 288. § (2) bek., 203. § (6) bek.].

Ennek a változásnak az a lényege, hogy addigra – 2015. július 1-ig – az állandó felügyeleti helyről a tűzjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell továbbítani az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (2) bek.].

3. Tűzátjelzés határideje: 2015. július 1.


Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre

a) 30 méter feletti legfelső használati szintű épület,
b) fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény,
c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (1) bek.].

Ha a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre, távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani. Az új OTSZ szerint ezt a tűzátjelzést 2015. július 1-jéig kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (2) bek.]. A tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 156. § (3) bek.].

Ez lényegében azt jelenti, hogy pl. zárlat vagy szakadás esetén az átjelző nem generálhat téves tűzjelzést az állandó felügyeleti helyre vagy távfelügyeletre. Mivel az átjelző berendezés tűzoltó-technikai termék, így tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkeznie
[1996. évi XXXI. tv. 4. § d); h) pont].

Fontos tudni, hogy a tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Viszont az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik [1996. évi XXXI. tv. 7. § (7) bek.].

Az előző OTSZ-ben is találhattunk az automatikus átjelzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, automatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési terület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a továbbiakban: tűzoltósági ügyelet)

a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépületek,
b) a magas közösségi épületek,
c) a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek,
d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek,
e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek,
f) a speciális egészségügyi és szociális épületek,
g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kulturális és művelődési épületek,
h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházak,
i az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnokok, és
j) a 8000 m2-nél nagyobb alapterületű, vagy három szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén (28/2011. (IX. 6.) BM rend. 139. § (1) bek.).

Látható, hogy az új OTSZ lényegesen szűkebb körben írja elő az tűzjelzést automatikus átjelzéssel, amelynek az oka valószínűleg:

n az ingatlan tulajdonosok költségcsökkentése,
n a téves tűzátjelzésekkel járó tűzoltó egységek felesleges kivonulásának csökkentése,
n az érintett létesítményekben az állandó biztonsági szolgálat vagy személyzet jelenléte.

4. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv: csak a 2015. március 5-e után használatba vett építmények esetében kötelező


Az új OTSZ egyik újdonsága a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) bevezetése.

Az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie
a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
b) az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,
c) az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek,
d) a 3000 m2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek,
e) a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy
f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút
esetében.
A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül, több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 282. §].

Az új OTSZ kimondja, hogy az építmény használatbavételét követő 60 napon belül kell a TMMK-nak rendelkezésre állnia. A TMMK elkészíttetése és vezetése kizárólag a 2015. március 5. napját követően használatba vett építmények esetében kötelező [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (3) bek., 282. § (1) bek.].

Amennyiben a témával kapcsolatosan kérdése merülne fel, keresse bizalommal a tűzvédelmi feladatokat ellátó Flamella Kft-t. http://flamella.hu/szolgaltatasok.html

Forrás:

https://epitesijog.hu/1730-nem-minden-esetben-kell-2015-marcius-5tl-alkalmazni-az-uj-otszt



Helytakarékos hőszigetelés

Bachl-kép.jpgKülönösen problémás terület a felújítandó épületek megfelelő hőszigetelése. A leginkább érintett épületszerkezetekre: erkélyek, teraszok, padlók, magastetők hőszigetelésére néhány megoldás látható a következőekben.
Erkélyek, teraszok hőtechnikai követelményeinek a lapostetőkre vonatkozó értékeknek kell megfelelnie. A következő táblázat a hazai és a nemzetközi követelmények teljesítéséhez szükséges hőszigetelő anyag vastagságokat mutatja.
Bachl-1 tabl.jpg

1- kőzetgyapot vagy EPS 100 (expandált polisztirol keményhab), hővezetési tényező: 0,039 W/mK
2- kőzetgyapot vagy EPS 100 (expandált polisztirol keményhab), l=0,25 korrekciós tényezővel korrigált hővezetési tényező (ülepedésre, roskadásra való hajlam, kasírozás, élképzés hiánya): 0,049 W/mK
3- Poliizocianurát (PIR) keményhab kétoldali alufólia kasírozással, hővezetési tényező: 0,022 W/mK


A táblázat adataiból is jól látszik, hogy terasztető esetén PIR keményhabból (a képen látható módon) 14 cm vastagság elégséges az alacsony energiafelhasználású épület szintjéhez, míg hagyományos hőszigetelésekből – ezen hőtechnikai szint eléréséhez – 25-31 cm vastagság szükséges, ami teraszok esetén vagy megoldhatatlan, vagy a vasbeton födémszerkezet módosítását igényli.
A következő táblázat a talajjal érintkező padlókra vonatkozó hazai és a nemzetközi követelmények teljesítéséhez szükséges hőszigetelő anyag vastagságokat szemlélteti.
Bachl-2-tabl copy.jpg

1 - kőzetgyapot vagy EPS 100 (expandált polisztirol keményhab), hővezetési tényező: 0,039 W/mK
2 - kőzetgyapot vagy EPS 100 (expandált polisztirol keményhab), l=0,25 korrekciós tényezővel korrigált hővezetési tényező (ülepedésre, roskadásra való hajlam, kasírozás, élképzés hiánya): 0,049 W/mK
3 - Poliizocianurát (PIR) keményhab kétoldali alufólia kasírozással, hővezetési tényező: 0,022 W/mK


Talajjal érintkező padlók esetén PIR keményhabból – a képen látható módon – 6 cm vastagság elégséges a jövőbeni magyar követelményekhez, míg hagyományos hőszigetelésekből – ezen hőtechnikai szint eléréséhez – 11-13 cm vastagság szükséges, ami főként felújításoknál lehet megvalósíthatatlan feladat.
A PIR keményhabok alkalmazásának a kiváló hővezetési tényezőn túl további előnyei vannak: magas szilárdsági paraméter, minimális nedvességfelvétel – zártcellás sejtszerkezet, kedvező hőreflexiós képesség – kétoldali alufólia kasírozás miatt, hőhídmentes elemkapcsolat – lépcsős vagy nútféderes élképzés. 

 

Bachl Kft.


 

Gépészeti vezetékek tűzvédelme

Egy nagyobb épületben rengeteg gépészeti vezeték található, amelyek a teljes „házat” behálózzák, és e vezetékek jó részének tűzvédelméről is gondoskodni kell. Cikkünk témája a gépészeti vezetékek tűzvédelmi szempontból történő csoportosítása és a lehetséges tűzvédelmi megoldások ismertetése.

A gépészeti vezetékek tűzvédelmi szempontból alapvetően két fő csoportba sorolhatók:
1. Szellőzővezetékek, amelyek több tűzszakaszt kereszteznek, és a tűz során nem kell biztosítani működőképességüket. Az egy tűzszakaszból ki nem lépő, de több épületszintet érintő szellőzővezetékekben is meg kell gátolni a tűz és a füst továbbterjedését (pl. hő hatására habosodó záróelemekkel), de ez utóbbi vezetékcsoporttal cikkünk nem foglalkozik.
2. A hő- és füstelvezető berendezés szerves részét képező füstelvezető légcsatornák, amelyek egy tűzesetben biztosítják a felszabaduló hő és a keletkező füst gépi úton történő elvezetését. Ide soroljuk a gépi hő- és füstelvezető rendszerhez tartozó ún. légpótló légcsatornákat is, amelyeken keresztül friss levegő áramlik az elszívott forró levegő (és füstgázok) helyére. Ezeknek a légcsatorna-típusoknak természetesen tűzesetben is működniük kell. Az egy tűzszakaszból ki nem lépő ill. a több tűzszakaszt keresztező füstelvezető légcsatornákra eltérő szabályok vonatkoznak, amelyeket később ismertetünk.
 
Szellőzővezetékek tűzvédelme

Tekintsük át először a több tűzszakaszt keresztező szellőzővezetékek csoportját! Miért kell a rendszerint acéllemezből, azaz nem éghető anyagból készült szellőzővezetékek tűzvédelméről beszélnünk? Ezen vezetéktípusok több módon is lehetővé teszik a tűz és a füst nemkívánatos átterjedését a szomszédos tűzszakaszba:
- a szellőzőnyílásokon keresztül;
- hővezetés és hősugárzás révén;
- a magas hőmérséklet okozta alakváltozások következtében;
- a vezeték elkerülhetetlen hőtágulása által okozott épületszerkezeti károk következményeként.

Promat-1.jpg Promat-2.jpg

Az ábrákat tanulmányozva egyértelművé válik, hogy az ilyen, tűzeset során funkcióval nem rendelkező szellőzővezetékek a tűz terjedése szempontjából komoly veszélyforrást jelentenek, ezért a megfelelő tűzvédelemről gondoskodni kell. A gyakorlatban az alábbi lehetőségekből választhatunk:
1) minősített tűzgátló csappantyúk beépítése a tűzszakaszhatárokon (lásd a következő ábra felső megoldását);
2) a szellőzővezeték idegen tűzszakaszbeli részének tűzgátló kialakítása:
o acéllemez légcsatorna minősített tűzgátló burkolattal vagy
o magát a vezetéket tűzvédelmileg minősített anyagból megépítve (lásd az előző ábra középső kialakítását);
3) az idegen tűzszakaszon áthaladó vezetékszakasz lehatárolása önálló (azaz a födémtől független) tűzállósági határértékkel rendelkező vízszintes membránnal (lásd az előző ábra alsó szintjét).
Fussunk át ezeken a tűzvédelmi lehetőségeken:
Promat-3.jpg Promat-4.jpg

Tűzgátló csappantyúk
Fontos újra hangsúlyozni, hogy ezek a vezetékek a tűz során nem működnek, azaz a tűzszakaszhatárokon akár le is zárhatók. Csak minősített tűzgátló csappantyút szabad választani (a vonatkozó vizsgálati szabvány: MSZ EN 1366-2) és a kivitelezésnél ügyelni kell a gyártó által megadott beépítési szabályokra.

Acéllemez légcsatorna tűzgátló burkolattal, ill. önállóan is tűzvédelmi minősítéssel rendelkező légcsatorna
Az ábra középső szintjén bemutatott kialakítás szerint az acéllemez szellőzővezetékeket védhetjük minősített tűzgátló burkolattal, de a szellőzővezetéket kialakíthatjuk önálló rendszerként minősített tűzvédelmi építőlemezekből is. Mindkét esetben a vonatkozó vizsgálati szabvány (MSZ EN 1366-1) követelményeit kell teljesítenünk. A szabvány nem ad lehetőséget éghető anyagú vezetékek tűzvédő burkolására (a légcsatorna anyagának tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2-s1, d0; éghető anyagú hőszigetelés sem használható!), és kizárólag 4 oldalon burkolt (vagy épített) vezetékek minősítését teszi lehetővé. A vizsgálat során egy-egy próbatestet vizsgálnak külső és belső tűzhatásra (zárttéri tűzgörbe szerint) és az eredményt külön jelölik: i ← o (külső tűz), i → o (belső tűz) vagy i ↔ o (külső és belső tűz). A próbatesteket vízszintes és függőleges konfigurációban külön kell vizsgáltatni. Ennek eredményét szintén jelölik: ho (csak vízszintesen), ve (csak függőlegesen) vagy ve - ho (függőlegesen és vízszintesen). 
A tűzvédelmi kialakítás (burkolat vagy önálló tűzvédelmi légcsatorna) a vonatkozó osztályozási szabvány (MSZ EN 13501-3) szerinti osztályozása a felsorolt paraméterek ismeretében a következőképpen nézhet ki (a példa a 40 mm vastag PROMATECT®-AD tűzvédő lemezből önállóan megépített szellőzővezeték osztályozását mutatja be):
EI 90 (ve - ho) (i ↔ o), ahol
- EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési követelmény határideje percben (zárttéri tűzgörbe);
- ho és/vagy ve: a vizsgált próbatest konfigurációja (ho: vízszintes kialakítás; ve: függőleges vezeték, a PROMATECT®-AD esetében mindkettő minősített);
- (i ↔ o), (i ← o) vagy (i → o): a tűzhatás iránya a minősített vezetékszakaszon (i: belül, o: kívül).
Fel kell hívnom a tisztelt gépész és/vagy tűzvédelmi tervező kollégák figyelmét néhány, a vizsgálati szabványból és az előírt próbatestek kialakításából adódó korlátozásra:
n nyomásviszonyok: a szabvány 300 Pa depressziót ír elő, így ennél nagyobb vákuummal ne számoljunk (a légcsatorna füstelvezető légcsatornaként is tervezhető, ahol a vákuum akár 1500 Pa is lehet /részletek később/);
- méretkorlátozások: a szabvány legfeljebb 1250 mm x 1000 mm belső keresztmetszetű szellőzővezeték kialakítását teszi lehetővé. Az MSZ EN 15882-1 (ún. EXAP: extended application) szabvány alapján lehetőség van a kapott eredmények kiterjesztésére, és így akár 2500 mm x 1250 mm belső keresztmetszetű szellőzővezeték is igazolható, de ennek szabályai meglehetősen szigorúak. Ennél nagyobb belső keresztmetszetű szellőzővezeték azonban – szabvány szerint – tűzvédelmileg sehogyan sem igazolható. 
Minden minősített tűzvédelmi rendszer csak akkor működik hatékonyan, ha a kívánt ideig állékony marad, és ez természetesen a rögzítésekre is vonatkozik. Gépészeti vezetékek tűzvédelmi kialakításakor ezért fokozottan ügyelni kell a rögzítések (rendszerint függesztések) állékonyságára. Az alapszabályok megegyeznek a füstelvezető légcsatornáknál a cikk végén leírtakkal.
Önálló tűzállósági határértékkel rendelkező vízszintes membrán
Amennyiben a szellőzővezetéket sok egyéb szerelvénnyel együtt vezetjük az idegen tűzszakaszon keresztül, célszerű egy vízszintes membrán kialakítása, amelynek tűzállósági teljesítménye független a felette elhelyezkedő födémtől. Ez a membrán tulajdonképpen egy önhordó vízszintes térelhatárolás. Ebben az esetben a vonatkozó vizsgálati szabvány (MSZ EN 1364-2) követelményeit kell teljesítenünk. Az eredményeket az MSZ EN 13501-2 osztályozási szabvány szerint a következőképpen osztályozzák: 
EI 90 (a ↔ b), ahol
- EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési követelmény határideje percben (zárttéri tűzgörbe);
- (a ↔ b): a tűzhatás iránya a vizsgált membránon (a: felül, b: alul). Vigyázat: esetünkben az (a ← b) vagy az (a → b) jelű osztályozás nem elegendő!
A membrán rögzítésére használt épületszerkezet legalább ugyanazzal a tűzvédelmi teljesítménnyel (EI 30, EI 60, stb.) rendelkezzen, mint a membránra előírt követelmény. A felső tűzhatás során esetlegesen leszakadó idomok roncsolhatják a membrán integritását, így ezt a típust csak igen nagy körültekintéssel szabad alkalmazni. 
Füstelvezető légcsatornák
Térjünk át az általában szigorúbb követelményeket is kielégítő füstelvezető légcsatornákra! A bevezetőben már említettük, hogy az egy tűzszakaszban maradó, ill. a több tűzszakaszt keresztező füstelvezető légcsatornákra eltérő szabályok vonatkoznak, amelyeket most ismertetünk.
Füstelvezető és/vagy légpótló légcsatornák kialakítása egy tűzszakaszon belül
Ilyen légcsatornák kialakítására csak akkor van mód, ha a csatorna egy tűzszakaszban marad, azaz sehol sem lép át másik tűzszakaszba (tipikus példa: mélygarázsok gépi hő- és füstelvezetése, ill. légpótlása). A vonatkozó vizsgálati szabvány (MSZ EN 1366-9) tulajdonképpen a flashover előtti állapotot modellezi, a vizsgálat során a zárttéri tűzgörbe 600 °C-on tetőzik. A csatorna a tűztérben nyitott, azaz egyidejűleg mindkét oldalról éri a tűzhatás és a kívánt ideig csak az integritási (E) és a füsttömörségi (S) követelmény teljesítendő. A 15 mm vastag MASTERBOARD® tűzvédő lemezből megépített füstelvezető légcsatorna osztályozása MSZ EN 13501-4 szerint E600 120 (ho) S 1000 single, ahol
- E600 120: integritási követelmény határideje percben (a tűztér hőmérséklete nem lépi túl a 600 °C-ot; létezik 300 °C-os kritérium is, melynek jelölése: E300);
- ho: a vizsgált próbatest konfigurációja (ho: vízszintes kialakítás /a szabvány csak ebben a kialakításban vizsgál/);
- S: füsttömörség (a csatorna belső felületének füstáteresztése óránként és négyzetméterenként nem érheti el az 5 m3-t);
- 500 vagy 1000 vagy 1500: a vizsgálat során alkalmazott elszívás mértéke (Pa) a próbatesten belül (a 15 mm vastag MASTERBOARD esetében 1000 Pa);
- single: a csatorna csak egy tűzszakaszon belül minősített.

Megjegyzés: a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ, 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) 515. és 516. §-a a hő- és füstelvezető berendezés ventilátoraira, meghajtó villamos motorjaira, tápellátó rendszereire és légcsatorna-hálózatára egyaránt 90 perces működőképességet ír elő, 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve. A vizsgálati hőmérséklet azonban a légcsatorna-hálózat esetében az MSZ EN 1366-9 szabványban 300 °C vagy 600 °C lehet. A közeljövőben megjelenő, általában OTSZ 5.0-ként emlegetett új tűzvédelmi szabályzat már így határozza meg a füstelvezető ventilátorok és a füstelvezető/légpótló légcsatornák hőmérsékleti kritériumait, az állékonysági követelmény pedig nem feltétlenül 90 perc lesz, hanem megegyezik majd az emeletközi födémre, ill. a tűzgátló szerkezetekre a beépítési helyen előírt időtartam-követelménnyel.
Megfigyelhetjük, hogy a szellőzővezetékek tűzgátló kialakításánál bemutatott (i ↔ o) jelölést nem használják, mert a tűzhatás automatikusan kétoldali (a próbatest a tűztérben nyitott)!

Figyelem! Egy csak belső tűzhatásra minősített csatorna (i → o) külső tűzvédő burkolattal (i ← o) nem teljesíti automatikusan az (i ↔ o) követelményt!
Ismét fel kell sorolnom néhány fontos korlátozást, amely a vizsgálati szabvány előírásaiból adódik:
- csak nem éghető (A1 vagy A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú) csatornákat minősítenek;
- csak négyoldalú kialakítás lehetséges, azaz nem használhatjuk a környező építményszerkezeteket a csatorna vagy a burkolat egyik oldalaként;
- legfeljebb 1250 mm x 1000 mm belső keresztmetszetű füstelvezető légcsatorna igazolható! Nincs mód nagyobb keresztmetszetű füstelvezető légcsatorna építésére, hacsak egy gyártó szabványon kívül nem minősített nagyobbat;
- csak vízszintes kialakítású csatornát vizsgálnak;
- a próbatestet 500, 1000 vagy 1500 Pa vákuum mellett vizsgálják és ezt az osztályozás tartalmazza.

Figyelem! Egy több tűzszakaszt keresztező füstelvezető légcsatornát nem szabad így tervezni és kialakítani: ebben az esetben a követező pontban ismertetett szabályok szerint kell eljárni.
Több tűzszakaszt keresztező füstelvezető és/vagy légpótló légcsatornák kialakítása
Ezek a füstelvezető légcsatornák az érintett tűzszakaszok számától függetlenül tetszőlegesen kialakíthatók, de sokkal nehezebb a vonatkozó vizsgálati szabvány (MSZ EN 1366-8) követelményeit kielégíteni: egy füstelvezető légcsatorna csak akkor vizsgálható, ha korábban a légcsatorna mindkét próbateste megfelelt a korábban ismertetett, a szellőzővezetékek tűzgátló kialakítására vonatkozó MSZ EN 1366-1 vizsgálat szerint (külső, ill. belső tűzhatás). A vizsgálat a zárttéri tűzgörbe szerint, hőmérsékleti határérték nélkül modellezi a kifejlett tüzet. A csatorna a tűztérben nyitott, azaz egyidejűleg mindkét oldalról éri a tűzhatás és a kívánt ideig az integritási (E), a szigetelési (I) és a füsttömörségi (S) követelmény is teljesítendő. A 40 mm vastag PROMATECT®-AD tűzvédő lemezből önállóan megépített füstelvezető légcsatorna osztályozása MSZ EN 13501-4 szerint EI 90 (ve - ho) S 1500 multi, ahol
- EI 90: integritási és szigetelési követelmény határideje percben (zárttéri tűzgörbe);
- ve és/vagy ho: a vizsgált próbatest konfigurációja (ho: vízszintes kialakítás; ve: függőleges csatorna, a PROMATECT®-AD esetében mindkettő minősített);
- S: füsttömörség (a csatorna belső felületének füstáteresztése óránként és négyzetméterenként nem érheti el az 5 m3-t);
- 500 vagy 1000 vagy 1500: a vizsgálat során alkalmazott elszívás mértéke (Pa) a próbatesten belül (a PROMATECT®-AD esetében 1500 Pa);
- multi: a csatorna keresztezhet idegen tűzszakaszt is (ha egy rendszer minősítése a „multi” jelölést nem tartalmazza, akkor csak egy tűzszakaszbeliként, azaz „single” jelölésűként használható!).
Ismét megfigyelhető, hogy a szellőzővezetékek tűzgátló kialakításánál bemutatott (i ↔ o) jelölést nem használják, mert a tűzhatás automatikusan kétoldali (a tűztérben a próbatest nyitott)!
Figyelem: egy csak belső tűzhatásra minősített csatorna külső tűzvédő burkolattal nem teljesíti automatikusan az (i ↔ o) követelményt!

Az eddig megszokottak szerint ismét fel kell sorolnunk néhány fontos korlátozást, amely a vizsgálati szabvány előírásaiból adódik:
- csak nem éghető (A1 vagy A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú) csatornákat minősítenek;
- csak négyoldalú kialakítás lehetséges, azaz nem használhatjuk a környező építményszerkezeteket a csatorna vagy a burkolat egyik oldalaként;
- legfeljebb 1250 mm x 1000 mm belső keresztmetszetű füstelvezető légcsatorna igazolható! Nincs mód nagyobb keresztmetszetű füstelvezető légcsatorna építésére, hacsak egy gyártó szabványon kívül nem minősített nagyobbat (a bemutatott PROMATECT®-AD füstelvezető légcsatorna esetében a legnagyobb igazolható belső keresztmetszet: 1800 mm x 1000 mm: ennek tervezési részleteiért keressék meg a szerzőt);
- a próbatestet 500, 1000 vagy 1500 Pa vákuum mellett vizsgálják.
Tűzvédelmi minősítésű légcsatorna tervezési alapelvei
Arról már írtunk, hogy egy tűzvédelmi légcsatorna csak akkor marad a kívánt ideig állékony, ha nyomvonalát, a rögzítéseket és a felfüggesztéseket is megfelelően alakítjuk ki, ezért végezetül ismertetem a minden tűzvédelmi légcsatorna-megoldásra vonatkozó tervezési és kivitelezési alapszabályokat, amelyeket a megoldás jellegétől függetlenül (szellőzőcsatorna vagy füstelvezető légcsatorna, tűzvédő burkolat vagy önálló kiépítés tűzvédő lemezekből) szem előtt kell tartani:

- A csatornaszakasz rögzítésére használt épületszerkezet legalább ugyanazzal a tűzvédelmi teljesítménnyel (EI 30, EI 60, stb.) rendelkezzen, mint a légcsatornára előírt követelmény.
- A felfüggesztésre használt acélmenetes szárak (min. M8) legnagyobb megengedett húzó terhelése a szabvány szerint a következő lehet:
o EI 30 vagy EI 60 követelmény esetén: ≤ 9 N/mm2,
o EI 90 vagy EI 120 követelmény esetén: ≤ 6 N/mm2.
- A felfüggesztés acél elemeit (menetes szárak, kereszttartók) a szabvány alapján 1500 mm hosszúság felett a hőtágulás miatt rendszerint megfelelő tűzvédelemmel (jellemzően tűzvédő burkolattal) kell ellátni. Amennyiben igazolható, hogy az acél elemeket csak korlátozott tűzhatás éri, eltekinthetünk a tűzvédő burkolástól.
- A rögzítésre használt acéldübelek terhelése darabonként legfeljebb 500 N (50 kg) legyen!
- A csatornát tartó keresztprofil a többször említett PROMATECT®-AD rendszer esetében minimum 40/40/4 mm szögacél lehet.
- A tűzvédelmi légcsatorna fölött semmi sem helyezhető el, ami a tűzhatás során esetleg ráeshet és roncsolhatja. Egy építkezés során célszerű az ilyen légcsatornákat elsőként kialakítani és az összes többi szerelvényt a kész csatorna alatt (de nem ráfüggesztve!) szerelni.
- A tűzvédelmi légcsatornákat és azok függesztéseit semmilyen egyéb külön szerelvény (vezeték, világítótest, beépített tűzoltó csővezeték stb.) nem terhelheti, azokat függetlenül kell megépíteni!
- A légcsatorna falának (burkolatának) áttörését (pl. acélcső, kábel, revíziós ajtó által) a szabványok nem engedik!
- A tervezés és beépítés során fokozottan ügyeljünk a választott termék/rendszer minősítésében szereplő méretkorlátozások, nyomásviszonyok, alkalmazási korlátok (multi vagy single) betartására! Keressük meg a választott légcsatorna-rendszer alkalmazástechnikai útmutatójában ezeket az értékeket.
Az ismertetett szabványok és szabályok alapján könnyen belátható, hogy fokozott körültekintéssel kell a tűzvédelmi teljesítményű gépészeti vezetékeket megtervezni és beépíteni. A Promat több évtizede élen jár az ilyen vezetékrendszerek tűzvédelmi megoldásainak kidolgozásában és a legújabb szabványok szerint végzett tűzvizsgálatok tucatjaival igazolja az ajánlott szerkezetek megfelelőségét. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Promat füstelvezető légcsatornát (S kritérium!) csak önálló, azaz acéllemez nélküli kivitelben ajánl, tekintettel arra, hogy a tűzvédő burkolattal ellátott acéllemez légcsatorna füsttömörségi követelményét belső tűzhatás esetén szinte lehetetlen egy külső burkolattal biztosítani.

Felvetődhet a kérdés, hogy hol van minderre szükség. A jelenlegi Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ugyan gyakorlatilag semmit sem találunk ezekből a követelményekből, a termékmegfelelőségi rendeletek (az ún. CPR: 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazásáról, ill. a 275/2013. (VII.16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezéséről és beépítéséről) és az említett hatályos szabványok miatt már jelenleg is igazodnunk kell ezekhez a követelményekhez. A közeljövőben megjelenő OTSZ 5.0 már az itt ismertetett követelményrendszer szerint támasztja követelményeit.

Kérem a tervező és kivitelező kollégákat, hogy kérdéseikkel bátran forduljanak e cikk írójához. n


Promat Szakértői Iroda

Hírlevél regisztráció
*
*
Kérjük másolja be a következő karaktereket: 819IK  
A * jelölésű mezők kitöltése kötelező!
Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Schrack_banner_140905.gif konifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 decemberiszámának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Új, teljesen IP alapú Bosch épület- és vészhangosító rendszer érkezik
Coming soon: A new, fully IP-based building and emergency PA system by BOSCH
In Kürze verfügbar: Ein neues, vollständig IP-basiertes Gebäude- und Notfall-Beschallungssystem von BOSCH
- Siemens Cerberus FIT FC360 tűzjelző központ család
The Siemens Cerberus FIG FC360 fire alarm product family
Die Produktfamilie Cerberus FIG FC360 von Siemens
- SHOPMARK – tűzjelző rendszer megújulás
Renewal of the SHOPMARK fire alarm system
Erneuerung des SHOPMARK Brandmeldesystems

🔥Építés és tűzvédelem

- Tűzszakaszok elválasztása tűzgátló függönyökkel

Fire section separation with fire retarding curtains
Trennung der Brandabschnitte mit feuerhemmenden Vorhängen

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

- A segítségnyújtás jövője

The future of emergency assistance
Die Zukunft der Nothilfe
- B jogosítvánnyal vezethető fecskendők
Fire engines that can be driven with a Category B driving licence
Feuerwehrfahrzeuge, die mit einem Führerschein der Kategorie B gefahren werden können
- A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó ADR 2019 változásairól
What is new in ADR 2019, the standard regulating the road transport of dangerous goods
Was ist neu in ADR 2019, der Norm zur Beförderung von Gefahrgüter auf der Straße

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás XII. rész

Regime change cancelled – Part 12.
Regimewechsel abgebrochen – Teil 12.

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.