Fl-netfej-új copy.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
Regisztráció
 
Programelőzetes  

 

2017 Október 17-18.


LASTFIRE FOAM SUMMIT
9th INTERNATIONAL CONFERENCE FOR FIRE BRIGADES
IN THE HIGH HAZARD INDUSTRY

Veszélyes ipari létesítmények létesítményi tűzoltóságainak 9. Nemzetközi Konferenciája

Szervező:
FER Tűzoltóság – a LastFire csoport

Tárgy:
a tűzoltó habképző anyagok jellemzőin és felhasználásán túl a gyártástól a megsemmisítésig történő kezelése (from cradle to grave foam management), és a habképző anyagokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdések, a környezetterhelés minimalizálása


Az előadásokat a tűzoltó habképző anyagokkal kapcsolatos szabályozási, végfelhasználói, ipari és szolgáltatási részterületeken tevékenykedő, nemzetközileg elismert szakemberei tartják. 

A rendezvény nyelve angol, nem lesz tolmácsolás

 Helyszín:
Aquincum Hotel, 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.

További információ és jelentkezés
 +36/209 550 072

zmeszaros@fer.hu
 

Az LTSZ támogatja a létesítményi tűzoltóságok képviselőinek részvételét, ezért korlátozott létszámban térítésmentes részvételi lehetőséget (nagyobb létszám-igény esetén kedvezményes részvételt) biztosít a tagszervezeteknek

 

 



Vészhelyzetre intelligens választ



5-intelligens-1.jpgRégóta tudott, hogy a tűz komoly veszélyt testesít meg mind az emberi élet és egészség, mind a tulajdonolt javak tekintetében, amiből adódóan hatékony megelőzésre szükséges törekedni. A továbbfejlesztett korai tűz felismerő- és oltórendszerek, a szigorúbb építéshatósági- és tűzbiztonsági szabályok, átfogóbb biztonsági szabványok és gondosabb tervezés nem régiben még hozzájárultak a veszélyek csökkentéséhez. Ám ennek ellenére még hatékonyabb lépéseket kell keresni nemcsak a károk és a költségek további szűkítése, hanem az emberek biztonságának további növelése érdekében. Hiszen élet- és munkakörülményeink láthatóan mind komplexebbé válnak és a fenyegetettség ennek megfelelően fokozódik. Az jobb vészhelyzeti tervezés iránti igény egyre hangosabb, amely a szokásos és újabb fenyegetésekre intelligens módon reagál. Ezért játszik a technológia egy mindig fontos szerepet.

Minden előrelépés ellenére az ipari országokban előforduló tüzek nyomán keletkező gazdasági károk továbbra is a bruttó nemzeti termék (GDP) mintegy 1 százalékára becsülhető. A nagyobb tüzek áldozatul esett összes vállalat mintegy 70 százaléka három éven belül kénytelen bezárni kapuit, ami nagyon markánsan mutatja, hogy a tüzek megelőzése nem csupán az emberéletek mentését szolgálja.
Tekintettel a terrortámadásokra, az ipari üzemzavarokra, a természeti katasztrófákra és időjárás szeszélyeire,, amelyek emberéletek ezreit követelhetik, nem csoda, hogy az ember manapság határozottan többet foglalkozik a biztonságával, mint korábban. Éppen ezért szinte ironikusnak tűnik, hogy az emberek gyakran alig reagálnak, ha meghallják a tűzjelző szirénát. Azt feltételezik, hogy szirénapróbáról vagy téves riasztásról lehet szó és döntő momentumokat szalasztanak el, mielőtt reagálnának. Sokszor még a tartózkodási helyükön érvényes szükséges vészhelyzeti intézkedéseket vagy evakuálási protokollt sem ismerik. Simán nem tudják, mit kellene tenniük, ha egy valódi vészhelyzet veszélyeivel konfrontálódnak. Némelyek szó szerint ledermednek a félelemtől vagy pánikban törnek ki és elveszítik tájékozódási képességüket. Szállóvendégek vagy repülőtéri utasok gyakran nem ismerik ki magukat az adott objektumban és egy életveszélyes tűz esetén nem találják meg a lehető legközelebbi vészkijáratot. Tanulmányok bizonyítják továbbá, hogy maguk a helyi beavatkozó erők is erős stressz alatt állnak egy valós vészhelyzeti szituációban. Még ők is pánikba eshetnek, és simán egyszerűen túlreagálnak.

A kötelező gondosság növekvő jelentősége

Tűzesetek és más életveszélyes vészhelyzetek kezelésénél jelenleg a prioritások eltolódása figyelhető meg. Önmagában csupán a tűzfelismerés már régen nem kielégítő, és a biztosítók valamint a végfelhasználók igényei – plusz még az erősebb személyi felelősség és büntetőjogi következmények – oda vezetnek, hogy a megelőzés és a „Response Management” az optimalizált vészhelyzeti készültség révén többszörösen a fókuszba kerül. Egy valós vészhelyzeti tervezés a lehető legátfogóbb megoldások programozását feltételezi; tűzjelző és biztonsági rendszerekre van szükség ahhoz, hogy minden lehetséges szituációban helyesen tudjunk reagálni.
A helyszíntől függetlenül – szálloda, repülőtér vagy bevásárlóközpont – a tulajdonos illetve az üzemeltető kötelezően nagy felelősséggel tartozik alkalmazottaiért, ügyfeleiért és látogatóiért. Ebből adódóan olyan eljárásokra van szükség, amelyek redukálni képesek a baleseti potenciált. Emellett biztonsági rendszereket kell implementálni, amelyek a lehető legkorábban képesek jelezni a tűzkeletkezést, betörést egyéb behatolást támadást vagy más vészhelyzeti eseményt. Az épületek tulajdonosainak és lakóinak ebben a helyzetben kell lenniük, hogy késedelem nélkül tudjanak reagálni és ehhez álljanak rendelkezésre megfelelő tervek az emberélet és tulajdonlott javak védelmére. Egy vészhelyzeti szituációban személyeket megbízható módon és hatékonyan biztonságba kell helyezni, nem csak az emberéletek védelmében, hanem akár az üzleti üzemmenetre való kihatások minimalizálása érdekében is. Esemény kiértékelést és jelentési mechanizmusokat kell bevezetni az esemény előtti eredeti állapot lehető leghamarabb történő helyreállítása érdekében. Emellett a felhalmozódott tapasztalatokat a vészhelyzeti forgatókönyvek és – irányelvek folyamatos javítására és védelmi rendszerek modernizálására kell becsatornázni.

Elegendő a valós helyzetet újra és újra kipróbálni?

A vészhelyzeti készültség manapság jellemzően a strukturális témákra, mint pl. menekülő lépcsők, és szervezeti területek, mint például vészhelyzeti tervezés – koncentrálnak. Emellett feltételezett szcenáriókat és ismert kockázatokat elemeznek, hogy ezekből az elemzésekből az első beavatkozók és épülethasználók számára megfelelő akciókat vezessenek le. A vészhelyzeti gyakorlatok a vészhelyzeti készültség fontos elemét képezik, azonban sajátos problémákat hoznak magukkal. Egy hatékony vészhelyzeti felkészültség, amely elsősorban szervezeti és strukturális intézkedéseken nyugszik, rendszeres, részletes gyakorlatokat ír elő a tűzvédelmi és a biztonsági személyzet számára. Tehát az embernek a saját tudására és felelősségteljes viselkedésére kell hagyatkozni, pl. minden vészkijáratot minden időben szabadon kell hagyni, a rendszeres rendszer felülvizsgálatokat végrehajtása érdekében. Figyelembe kell venni a betegségből, szabadságolásokból, személycserékből vagy többműszakos munkarendből adódó hiányzások vagy know-how réseket is. Mindazonáltal előfordulhat az is, hogy a biztonsági személyzet, látogatók vagy más személyek, akik nem jártasak az épületben és a kiürítési intézkedésekben, csak elégtelen ismeretekkel rendelkeznek.
Olyan ágazatokban, amelyben nemzetközi személyzet és vendégkör az egész világon előfordulhat (mint például az idegenforgalom) a nemzetközi szabványok hiánya egy evakuálás esetén zűrzavart kelthet, amit a strukturális adekvát vészhelyzeti gyakorlatok minden épülethasználó számára még inkább fokoznának. Példaként vegyük a vészkijáratokat jelző táblákat: az ISO-1987 szerinti, „futó emberalakot” ábrázoló zöld piktogramot a világ számos országában alkalmazzák, viszont az USA-ban kevésbé használatos. Az olyan magas kockázatú objektumokban, mint például nukleáris erőművek és olajfinomítók, ahol kevés kiképzetlen látogató fordulhat elő, viszonylag könnyen implementálhatók az előre definiálható szcenáriók, amelyek a múltban előfordult eseményeken alapulnak. Kevésbé szigorúan kontrollált, nagy nyílt terekkel, különféle épületekkel vagy nagy elemszámú személyzettel (amelynek tagjai különböző helyeken tartózkodnak) rendelkező létesítményekben, mint például egyetemi kampuszok vagy egy szabadidőpark bármely katasztrófára vonatkozó fent említett vészhelyzeti irányelvek rendszerint kevéssé érvényesek.
A nehézségek közé sorolhat az is, hogy minden egyes személynek más információra van szüksége tartózkodási helyének és az aktuális helyzetnek megfelelően, továbbá az, hogy minden személyt biztosan evakuálni kell mielőtt a tulajdonképpeni tűzoltás megkezdődhetne. Nehezen járható terepen a beavatkozó szolgálatok hosszabb mobilizálási ideje okán tovább súlyosbodik a helyzet. Ugyancsak hosszabb evakuálási időt kell figyelembe venni az olyan komplex objektumokban, mint például a repülőterek, nem beszélve az olyan létesítményekről, mint a klinikák, vagy idősgondozó otthonok: akik ott tartózkodnak, gyakran nem képesek magukat menteni saját erőből. Éppen ezért egy komplett evakuálás csak rendkívül súlyos vészhelyzet esetén vehető figyelembe.

Vészhelyzeti felkészültség és kommunikáció

A jelenleg aktuális megatrend a világban – népességnövekedés és városiasodás – oda vezetnek, hogy egyre több épület egyre több ember által lakott és egyre több célra használatos. A helyi hatóságok alig ha képesek a városok és települések növekedésével lépést tartani. A nagyvárosokra jellemző laksűrűség magában hozza a városi építmények komplexitását és megnehezíti a védelemhez és biztonsághoz kapcsolódó feladatokról való gondoskodást. Emberi vonás, hogy bármely mégoly aprólékos stratégiát is képes margón kívülre helyezni. Így például megtörténhet, hogy egy átgondolt kiürítési terv részeként jól elhelyezett tűzgátló ajtók végül eredeti céljukkal ellentétes hatást okoznak mivel a rendszeres ellenőrzés elmaradása miatt vagy puszta hanyagságból működésük blokkolódik. Az angliai Newquay található Penhallow szálló 2007-ben bekövetkezett tűzesete, ami egyike volt Nagy-Britanniában az elmúlt negyven év legelhíresültebb tűzesete, és amelyben három ember vesztette életét, egyértelműen mutatja ezt a kockázatot: Nyilvánvalóan az éjszakára a folyósóra kirakott bőröndök blokkolták a tűzgátló ajtót és így megakadályozták az áldozatok menekülését. A hoteltulajdonosnak nyolcvanezer Font (mintegy harmincmillió forint) pénzbírságot kellett fizetnie, mivel a tűzvédelmi szabályokat megsértette.
Átfogó kutatások legújabb eredményei két területet definiálnak, mint döntő fontosságúnak egy vészhelyzeti intervenció sikerének szempontjából: a vészhelyzeti felkészülést és kommunikációt. Mint azt már hangsúlyoztuk, a szervezeti és strukturális intézkedések a vészhelyzeti felkészültség fontos elemét képezik. Az épületek kiürítését eredményező jobb rendszerek és a beavatkozó erők támogatása iránti igény egyre hangosabb. A ma épülő komplex létesítmények lakóinak, dolgozóinak és látogatóinak szükségük van jó információkra jó időben. Tájékozottnak kell lenniük a tekintetben, hogy helyben kell-e maradniuk, vagy egy evakuálás esetén hova kell menniük. Az információk biztonságos mennyisége is – amire az első beavatkozóknak, rendőröknek, tűzoltóknak, mentőknek szükségük lehet és fel kell dolgozniuk ahhoz, hogy, elláthassák feladataikat – feltételez egy konstans és valós idejű kommunikációfolyamot: Hogyan is néz ki az adott vészhelyzet, mennyire súlyos a helyzet? Milyen kialakítású az érintett épület? Hány személy érintet vagy sérült? Fennáll-e egy másodlagos esemény, esetleg egy robbanás lehetősége? Adott pillanatban mi a legfontosabb: az benyomásokat, amiket az érintett személyek és beavatkozók kapnak, a vészhelyzet minden fázisában tükrözni kell. Az érintetteket tájékoztatni kell, hogy mielőbb biztonságba helyezhessék magukat vagy, hogy aktuális cselekvéseiket és reakcióikat céltudatosan a vészhelyzethez igazíthassák.

Perbeszéd a meglévő technológiák hatékonyabb alkalmazásáért

5-intelligens-2.jpgEgy eredményes vészhelyzet menedzsment és hatékony evakuálás eléréséhez már nem elegendőek az eddigi gondolkodás modellek. Ma már messze többről van szó, mint csak tűzvédelem keresettek a helyzethez illeszthető kódok és rendszerek, amelyek a vészhelyzeti csoportokkal szemben felmerülő, folyamatosan változó követelményeket jobban lefedhetik.
Minél sokrétűbbek és komplexebbek a kockázatok és a környezet, annál fontosabb egy skálázható és rugalmas menedzsment megoldás a riasztás kezeléshez és vészhelyzeti reagáláshoz, amely a biztonság és védelem összes aspektusát képes kezelni. Az újabb technológiáknak köszönhetően a perspektíva tágul a szituáció jobb felbecsülése és a vészhelyzet által közvetlenül érintett személyekkel, vagy az első beavatkozókkal való kommunikáció optimalizálása szempontjából, legyen szó akár egy tűzesetről, egy természeti eseményről, egy munkahelyi erőszakos cselekményről vagy egy terroristatámadásról.
A biztonsági szakma már egy sor olyan hatásos megoldással rendelkezik, mint a beszédvezérelt evakuálás, az automatikus tűzoltás és a veszélykezelő rendszerek. Beszédvezérelt kiürítő rendszerek alkalmazása Európa számos országában pályaudvarokon és repülőtereken, valamint felhőkarcolókban (magas házakban), iskolákban, kórházakban és egyéb nagyobb épületekben már törvényi előírás. Vészhelyzetben a kihangosító rendszerek kiürítési útmutatásai a hangszóró berendezések a személyek biztonságos és rendezett kivezetését teszik lehetővé az érintett zónákból.
A beszédvezérelt rendszerek rendszerint mindenek előtt egy riasztás jelet adnak, amit szóbeli figyelmeztetés követ, amely hogy el kell-e hagyni az épületet, és ha igen akkor hogyan, esetleg hogy gyorsan amilyen gyorsan csak lehet a legközelebb eső gyülekezőhely felé, vagy, hogy a felvonókat tilos használni. Élő információk is közölhetők ezúton. Így az ilyen rendszereknek egyértelmű előnyük van a vészharangokkal és szirénákkal szemben, amelyek jelzéseit amúgy is gyakran semmibe veszik vagy félreértelmezik. Egy további előny az a lehetőség, hogy az üzenetek, közlemények kizárólag azokba a zónákba adresszálhatók, ahol a vészhelyzet által közvetlenül fenyegetett személyek tartózkodnak. Ez különösen az olyan létesítményekben fontos, mint a kórházak, amelyekben egy egyetemesen kibocsátott, kiürítésre vonatkozó riasztás jelzés általános pánikot kelthet a nem veszélyeztetett zónában tartózkodó paciensek körében.
Ha bekövetkezik egy esemény, amely a tűzvédelmet vagy a biztonságot érinti, amilyen gyorsan csak lehet lehetőleg az összes érintett hellyel tudatni kell. Például a hotel szakma: itt az összes riasztások 62 százalékát továbbra is kézi jelzésadóval indítják. Egy eredményes korai felismerés és jó jelzőrendszer kétség kívül javít a helyzeten, de még hatásosabb volna, ha azok igazi veszélymenedzselő rendszerekbe (Danger Management Systems, DMS) volnának integrálva. Ez döntő szerepet játszhatna, amelyben ezek minden fontos információt és funkciót világosan és pontosan továbbítanának, aminek köszönhetően a megfelelő ellenintézkedések késedelem nélkül meghozhatók volnának. Többek között a Siemens is gyárt ilyen fölérendelt menedzsment funkcionalitással rendelkező rendszereket, amelyek számos tűzvédelmi, elektronikus biztonsági és beléptető rendszer központi riasztás-kezelését teszi lehetővé és az alrendszereket – számuktól függetlenül – áttekinthetően egységesen és világosan strukturáltan jeleníti meg. Egy ilyen rendszer a stressz-szituációban lévő kezelőket vezeti egy sor, akciószövegekkel, beavatkozási tervekkel, grafikus ábrákkal és hasonló funkciókkal rendelkező, előre definiált lépésekkel.
További technológiákat használnak ma már, hogy vészhelyzeti szituációban a veszélyeztetett zónákat több személy hagyhassa el biztonságosan. Példaképpen legyen itt megnevezve a mobiltelefonok széles elterjedtsége, az instant üzenet (IM) és ezek használata a tömegtájékoztató rendszerekben. Ilyen rendszerek már hosszú ideje használatban vannak az USA-ban és létezik és terjed Európa egyetemein, iskoláiban, kórházaiban, bevásárlóközpontjaiban és szabadidő parkjaiban installációjuk. A tömeges értesítőrendszerek nem csak a fenegető veszélyekre figyelmeztetnek, hanem egyidejűleg standard vagy élőadásban konkrét értesítéseket vagy élő adásokat is továbbíthatnak a különböző kommunikációs csatornákon keresztül. Az új kommunikációs csatornák sokasága még az eddig használt „911 vészhívó rendszer” megváltozását eredményezte az USA-ban. Ott eltűnődtek közben olyan technológiákon, amelyek a vészhívó központokban lehetővé teszik a telefonhívások mellett az SMS-ek, képek és más üzenetek fogadását is.

Az intelligens válasz: a jövő vészhelyzeti rendszerei

Az intelligens reagáló rendszerek (Intelligent Response) továbbfejlődése az IT- és kommunikációs technika haladásának függvénye. A biztonsági szakterület bizonyos szegmenseiben is növekvő mértékben alkalmazást nyerő, az épületautomatizálás területén megalapozott nyilvános szabványoknak köszönhetően az innovációs potenciál roppant nagy. Ma már realitás az intelligens épület, amely masszívan javított eredményességet eredményeznek az energia menedzsment területén, amelyen belül kiértékelik az épületadatokat, pl. a hőmérsékletet vagy a levegő minőségét és az épület automatizációs rendszerek ezeknek megfelelő reakcióit váltja ki a megfelelő időpontban.
Ezzel analóg módon a vészhelyzeti rendszerek is eredményesen építhetők ki. A tűzjelző rendszerek gyakran már ma rendelkeznek beszédhangosító és tömegtájékoztató rendszerekkel, automatikus oltásvezérléssel és vészvilágítással, ugyanúgy, mint ahogy az épületmenedzsment- és biztonsági rendszerek integrálják a füstelvezető, a felvonó és ajtó rendszerek kontrollját életveszélyes szituációkban.
A jövőben az ilyen rendszerek még szorosabban összekapcsolódnak. A jövőnek ezek az intelligens reagáló rendszerei, amelyeknél egy központi rendszer sok teljesen integrált, multimodális technológiát használ, még egy lépéssel tovább visznek. Úgy, ahogy ma a szellőztetés és fűtés egy épületen belül igény szerint vezérelhető a komfortérzet emelése és az energiatakarékosság érdekében, úgy kellene a jövőbeni technológiáknak vészhelyzeti események idején a szükséges reakciókat lehetővé tenniük. Ehhez az érzékelők és terepi eszközök ezreitől, valamint az összes becsatlakoztatott épület menedzsmentrendszereitől gyűjtik be és értékelik ki a rendszerek az összes releváns adatot. Ezt követően indítja az esemény jellegének, terjedelmének és prioritásának megfelelő reakciómechanizmust és lehetővé teszi a dinamikusan aktualizált és célirányos útmutatás automatikus készenlétbe helyezését, ami által az összes érintett késedelem nélkül és eredményesen biztonságba helyezhető. Mindemellett gondoskodik arról, hogy az összes beavatkozó hatékonyan működjön együtt a tárgyi és személyi károk lehető legalacsonyabb mértéken tartása érdekében.

Elkerülni, felismerni, reagálni és helyreállítani

A hatékony vészhelyzeti felkészülés egyik fontos része a beavatkozó erők koordinációja. Léteznek már technológiák, amelyek optimalizálják a helyzet felismerést és a segítők illetve beavatkozó erők koordinációját. Ilyenek pl. az irányítópontok, a vészhelyzeti és hozzá tartozó rendszerek egyetlen platformra kombinálása és központi vezérlése. A már említett megoldásokkal a biztonsági irányelvek és folyamatok felhasználó-specifikusan illeszthetők s integrálhatók, valamint a beavatkozó erők, a biztonsági személyzet, a tűzoltók, az egészségügyiek és szerviztechnikusok diszpozíciója és igazgatása támogatható és mindez a különböző kommunikációs csatornákon keresztül az irányítási pont és a beavatkozó erők között. Ez kiemeli az Intelligent Response egy további előnyét: egy világos, átfogó rálátás a teljes eseménymenedzselésre megkönnyíti az esemény utáni varrat nélküli, eredményes jelentéskészítést és eset kiértékelést, ami ismét csak a tervek, irányelvek, kiképzés és infrastruktúrák javításának lehetőségét hordozza magában. Így a jövőben előforduló események könnyebben felismerhetők, sőt talán el is kerülhetők, eredményesebben lehet reagálni rájuk és az esemény előtti állapot könnyebben visszaállítható.
Az intelligens reagáló rendszerek trendje a technikai fejlődésnek köszönhetően tovább gyorsul, hiszen az integrált rendszerek automatizált funkciói lépésről lépésre felváltják a nagyobb hibaszázalékot sejtető manuális eljárásokat. Emellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy meggyőző, optimalizált reagálási tervekkel rendelkező vészhelyzeti felkészültség összehangolt szervezeti, strukturális és technikai intézkedéseket feltételez, amire ugyanakkora hangsúlyt kell helyezni. Az intelligens reagáló rendszerek tehát ahhoz is hozzájárulnak, hogy a vészhelyzeti tervezés eme magkomponensei megfelelő súlyt képviseljenek.


Vissza

 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Drager-oldal.jpg konifo-banner-florian.gif

A Florian express 2017 októberi számának tartalmából:

 🔥Fókuszban

A SEVESO III. irányelv magyarországi adaptálásának várható hatásai a 
veszélyes üzemekre és a hatóság feladataira 2. rész

- Még egyszer a SEVESO Irányelvekről

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció
- Fókuszban a POLON 6000 tűzjelző központl

- Schrack tűzjelző központok az informatikai hálózatban

🔥Építés és tűzvédelem
- Gondolatok füstelvezetésről, frisslevegő bepótlásról – földfelszín alatt

- 30 centiméteres vastagságban is biztonságos az EPS

- Szigetelni hitelbőlis megéri

- A „London-katasztrófa” – Kísérlet egy tűzeset „távelemzésére”

🔥Tűzoltás és műszaki mentés
- Dräger PSS 3000/4000/5000/7000 sűrített levegős légzőkészülékek és a 
hozzájuk kapcsolódó állarcba integrált csapatkommunikáció
- 50 éve a szakmában!

🔥Történelem
- Elmaradt rendszerváltás IV. rész

 
 

 

 

 

 

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- POLON 6000 tűzjelző központ – elosztott architektúrával

- Morley by Honeywell

- Biztonság és kommunikáció

 

Építés és tűzvédelem

- Tűzálló kábeltartó szerkezetek az OBO Bettermanntól

- Energiahatékonyság – a gázóra nem hazudik

- Gravitációs hő- és füstelvezetés

 

Tűzoltás és műszaki mentés

- CL-Profilok: Bevált koncepció új lehetőségekkel

- Úton a Dräger – Safety Kamionos Roadshow 2017

Történelem

- Elmaradt rendszerváltás III.

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.