Fl-netfej-új copy.jpg
Regisztráció
 
Programelőzetes  

 

 
2018. május 15-18.
IPAR NAPJAI Kiállítás
Rendező: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt.
Helyszín: Hungexpo Budapesti Vásárközpont
1101 Budapest, Albertirsai út 10.



 

 

Zoltán Ferenc


Csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűzesetek veszélyei, a tűzoltói beavatkozást  segítő és nehezítő körülmények


Tűz keletkezése csarnoképületekben


Td-ZoltanFeriill.jpgÉpületszerkezettel körülhatárolt térben bekövetkezett tűzeseteknél a halálos és súlyos balesetek több mint 90 %-át füstmérgezés okozza. A tűz következtében füstgáz, különböző bomlástermék és hőenergia keletkezik. Az így felszabaduló hő konvekcióval, hősugárzással terjed a levegőben.
A lángból eredő hőleadás 70-80 %-a konvekcióval, 20-30 %-a hősugárzással és a hővezető anyagokon keresztül, kb. 5 %-a hővezetéssel következik be.
A magas konvekciós hő részkövetkezménye, hogy a meleg füstgázok a mennyezet alatt gyűlnek össze (termikus energia). Az így felszabaduló energiától a meleg égésgázok a tűz helyétől meghatározott nagyságú tereknél (csarnok jellegű épületeknél) egyéb légáramlás (klíma, huzathatás) nélkül kb. 15°-os szögben szállnak fel. Ezt követően terjednek szét a mennyezet, födém alatt.
Ebből következik, hogy a tűz által érintett helyiségben meghatározott magasságban hozzá tartozó hőmérséklet van. A legmagasabb hőmérséklet a tűzfészek kivételével a mennyezet alatt lesz. A helyiségben az égő anyagok füstfejlesztő képességétől függően különböző vastagságú, sűrűségű, szemcseméretű füstréteg alakulhat ki. Az égés folyamán a füstgázok kezdetben csak a tér egy részét töltik ki. A mennyezet alatt bizonyos vastagságú meleg levegő párnát képeznek, mely egy idő után keveredik az alatta lévő hidegebb levegővel.
Zárt térben a mennyezet alatt felgyülemlett füsttakaró egy bizonyos idő alatt a padlóhoz közelít. Amikor a füstréteg eléri a fejmagasságot, akkor a menekülés, illetve a személyek mentése egyre nehezebbé válik.
Épületszerkezettel körülhatárolt térben hő- és füstelvezetés nélkül a hőmérséklet növekedésével egyidejűleg nő a nyomás és a füsttel keveredett levegő térfogata. Ez azt eredményezi, hogy a füst elkezd a szomszédos helyiségek, füstszakaszok irányába áramolni.


A füst- és hőelvezetés célja, jelentősége

A füst- és hőelvezető rendszerek a megelőző építészeti tűzvédelem elengedhetetlen szerkezeti elemei. Általában lehetővé teszik, hogy a készenléti tűzoltók célzottan hamar megtalálják a tűz fészkét, és ezáltal hatékonyan és gyorsan leküzdjék azt. Ezzel tehát a hatékonyan és jól tervezett füst- és hőelvezető berendezés emberéletet ment és jelentős anyagi károktól menti meg a tulajdonost. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, elengedhetetlen a lehető legkorábbi tűzjelzés. A tűz másképpen viselkedik csarnoképületben, mint egy hagyományos helyiségben, ezért ismerete elengedhetetlen a megfelelő tűzjelző rendszer kiválasztásához.
A kutatási eredmények megmutatják, hogy milyen gyorsan tudnak kialakulni a füstkoncentrációk. Például 10 kg cellulóz tartalmú anyag – mint például a papír, kemény farostlemez, faanyag – óránként 8000-10 000 m3 füstgázt szabadít fel. Viszonylag szűk szénvázas anyagok – mint például a habgumi, petróleum, fűtőolaj – égésekor 10 kg mennyiségből óránként 17 000-25 000 m3 füstgáz keletkezik.
A fentiekből látható, hogy a tűz, illetve az általa keletkezett füst milyen veszélyeket hordoz.
A csarnok jellegű bevásárlóközpontokban többnyire állványos tárolással történik az áruk elhelyezése. Itt különböző tűzterhelésű és füstfejlesztő képességű anyagokat tárolnak. 
A tárolt anyagok 2-es és 3-as füstfejlesztési csoportba tartoznak. A bevásárlóközpontok többsége 2-es füstfejlesztési csoportban került megtervezésre, tehát alul van méretezve füstterhelés szempontjából. A további gond, hogy a létesítés idején hatályos szabályozásban (MSZ 595-8:1994., 2/2002. (I. 23.) BM rendelet I/8. fejezet) a kupolák kiosztása szempontjából az alábbi előírás szerepelt: „3.6.5. A füst és a forró égésgázok mielőbbi elvezetése céljából célszerű több kisméretű, mint kevés nagy nyílásméretű hő- és füstelvezető alkalmazása.”
Ez jogilag nem kötelező előírás és ezzel nem is éltek a beruházók, mert ezen így lehetett spórolni. Akkor a leghatékonyabb a hő-és füstelvezetés, ha a tűzfészek fölött helyezkedik el az elvezető kupola. Ez azért a gyakorlatban a legritkább esetben valósul meg. 
Tűz esetén a huzathatás, felfelé ható intenzív légáramlás annál erősebb, 
- minél nagyobb a belmagasság 
- minél nagyobb a hő-és füstelvezető nyílások és a bevezető nyílások közötti különbség magasság 
- minél nagyobb a tűzterhelés (nagyobb hőmérséklet nagyobb nyomáskülönbséget hoz létre, mellyel intenzívebb lesz az elvezetés) 
- minél közelebb van a tűz fészke az elvezető kupolához.
Nem véletlen, hogy a kéményeket sem lehet 18 o-nál jobban oldalirányban elhúzni. Ezért került a 9/2008. II. 22. ÖTM rendeletbe, hogy „A hatékony elvezetés érdekében közösségi funkciójú tűzszakaszban 200 m2-ként, míg egyéb esetben 300 m2-ként legalább egy hő- és füstelvezető berendezést (gépi elszívási pontot/hő- és füstelvezető nyílást) kell beépíteni.”

A másik fő gond a füstszakaszolás. A bevásárlóközpontok első generációja az1990-es évek elején, közepén épült. Ekkor az MSZ 595-8:1994. szabvány (Csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése) volt hatályban. A szabvány hatálya nem terjedt ki a közösségi épületekre, ezért a bevásárlóközpontokban kicsit szabályozatlan volt e terület. A hivatásos tűzoltóság hatósági területén dolgozók sem tudták helyesen értelmezni, kezelni a szabvány vonatkozó előírásait, mert korábban nem volt ilyen részletes szabályozásunk a hő-és füstelvezetésre. Így sok esetben előfordult, hogy a füstmentes levegőréteg magassága nem illeszkedett a füstkötényfal lelógásához. Ez azt jelentette, hogy például egy 10 m-es belmagasságú csarnoképületben 2 m-es lelógó füstkötényfal mellett engedték, elfogadták az 5 m-es füstmentes levegőréteg méretezést. Ezáltal a forró füstgázok hatékony elvezetése nem tud megvalósulni, mert a méretezés során előírt hatásos elvezető kupola felülethez tartozott egy megnövelt, 5 m-ig lelógó füstkötényfal által határolt tároló térfogat. Ennek hiányában a forró égésgázokat a csökkentett füstkötényfal felület nem tudja megtartani, tehát a szomszédos füstszakaszba átáramlik a füst.
Ez azt eredményezi, hogy a forró égésgázok a tűz fészkétől eltávolodnak, a hőmérsékletük hűl, közelít a környezeti hőmérséklethez és lecsapódnak a padló felületéhez. Ezt követően már meglesz a termikus energia, nyomáskülönbség, ami a gravitációs hő-és füstelvetés elve.

Ez egy közösségi épületnél, ahol bizonyos esetekben több ezer ember is bent tartózkodhat, beláthatatlan következményekkel járhat.
Nagyon lényeges még a légutánpótlás a hatékony hő-és füstelvezetés kialakulásához. Az említett elsőgenerációs csarnok jellegű bevásárlóközpontok létesítésének idejében még nem volt kötelező az automatikus tűzjelző rendszer jelzésére a hő- és füstelvezető rendszer elvezető kupoláinak és légutánpótló szerkezeteinek az automatikus nyitása, ezért a jogszabálynak megfelelt, ha a légutánpótló szerkezeteket a dolgozók vagy a kiérkező tűzoltók nyitják. 
A levegő-utánpótlás szükségességének igazolására én is végeztem egy tűzkísérletet 2005. január 17-én. Ennek részletei, eredményei már publikálásra kerültek különböző szakmai folyóiratokban. Rövid összefoglaló az eredményből: ha nincs hatékony hő-és füstelvezetés már a tűzjelzéstől kezdve, és arra várunk, hogy majd a kiérkező tűzoltóegység tűzoltásvezetőjének döntését követően nyissák ki az elvezető kupolákat és légutánpótló szerkezeteket, akkor már nem tud kialakulni a füstmentes levegőréteg.

Rövid összefoglaló a csarnoképületekben keletkezett tűzeset során a hő és a füst viselkedéséről


A tűz kezdeti szakasza hasonlít egy szélcsendes szabadtéri tűzhöz (fuel controlled fire). A tűz kezdeti szakaszában a nyomás a belső térben nő. A nagy légtér miatt viszonylag tökéletes égés megy végbe és a tűz intenzívebbé válik. Az intenzív hőfejlődés okán a helyiség levegője termikusan tágul. A csarnokban a természetes zóna felett a nyomás magasabb, alatta pedig alacsonyabb lesz a külső nyomáshoz képest. Ez hozza létre a kürtőhatást. A semleges zóna felett a belső nyomás végig magasabb, tehát az elvezető kupola által nyitott helyiségből a nagyobb nyomás következtében a táguló levegő kifelé, felfelé áramlik. Mivel a kiáramló térfogat már meghaladja a termikus térfogattágulást, a tűz zónájában intenzív feláramlás, a padlózónában a nyitott felületen keresztül intenzív beáramlás (légutánpótlás) indul meg. A két nyomás átmetszi egymást, tehát lesz egy pont, ahol nincs különbség a belső és külső nyomások között, ezt természetes zónának1 hívjuk (füstmentes levegőréteg és füsttel telített térrész határa). Továbbra is jellemző lesz, hogy a füsttel telt rétegben gyorsabban nő a nyomás. A termikus tágulás hatására kialakuló túlnyomás egyre csökken. A teljesen kifejlődött égés alatt a nyomásváltozás linearizálódik a belső térben is, ami arra utal, hogy a tökéleteshez közeli a keveredés, illetve egyenletes a hőmérséklet. Az égés során a hatékony füstelvezetést feltételezve az égés hevesebb lesz, nagyobb hőenergia szabadul fel, ezáltal a termikus energia különbsége egyre nagyobb, mely az előzőekben említett nyomáskülönbséget is létrehozza. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, a termikus energia különbsége annál intenzívebb lesz az elvezetés. Nem véletlen, hogy a hatékony elvezetés tűzvédelmi szabályozásánál nincs szerepe a tűzterhelésnek! Miért is? Minél nagyobb a tárolt éghető anyag tűzterhelése, annál nagyobb hő szabadul fel. Ez azt jelenti, hogy nagyobb felszabaduló hőenergia nagyobb termikus energiát, nyomáskülönbséget hoz létre, mely során arányosan intenzívebb az elvezetés.


A hatékony hő- és füstelvezetés előnyei csarnoképületekben


- A lehető legtökéletesebb – tehát kevesebb füst- és bomlási gázzal járó – égés
- Elvezeti a melegebb termikus tűzszármazékokat a szabadba a tetőnyílásokon keresztül
- A tűzszármazékok csökkentése a helyiségen belül
- A kémény hatással erős levegő (szél) áramlatot idéz elő függőleges (az elvezető kupola irányába) irányban és megvezeti a tűzterjedést, ezáltal az oldal irányú tűzterjedést minimálisra csökkenti (lényegesen lassítja a közvetett tűzterjedést).
- Kialakul a helyiség alsó részén (általában minimum a csarnok belmagasságának a felében, de méretezéstől függő) a füstmentes levegőréteg, amely biztosítja a személyek biztonságos menekülését (Ennek kiemelt szerepe lehet egy csarnok jellegű bevásárlóközpontban, ahol több ezer olyan ember is lehet bent, akinek nincs helyismerete az épületben). 
- A beavatkozó tűzoltó (tűzoltás vezetője) látja az épület tartószerkezetei mennyire károsodtak, a bent elhelyezett anyagok elhelyezkedését, a tűz fészkét, ezáltal célirányosan a tűz intenzitásának, kiterjedésének megfelelő legoptimálisabb beavatkozást tudja megvalósítani biztonságosan!
- Késlelteti a „flashover” és így a teljes égés, lángbaborulás kialakulását.


A sprinkler és a hő- és füstelvető rendszer kapcsolata közösségi funkciójú csarnoképületekben


A bevásárlóközpontokra jellemző, hogy nincs, illetve kevés a raktárterület, ezáltal az eladóterekben a raktározási technológiának megfelelő áruelhelyezés történik.
Magas belmagasságú csarnok jellegű épületekben a hatékony oltórendszer az ESFR sprinkler, ezért a bevásárlóközpontokban is többségében ilyen oltórendszert építettek be.
Az MSZ 595-8:1994. szabvány és a 2/2002 (I.23.) BM rendelet – a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról – 5. sz. melléklet (Tűzvédelmi műszaki követelmények, építmények tűzvédelme)1/8. fejezet (egy légterű csarnok épületek hő- és füstelvezetése) 3.9.1. pontja szerint „Tűz esetén a beépített oltóberendezés előbb működjön, mint a hő- és füstelvezető berendezés” 3.9.2. pontja alapján „Sprinkler, habbal oltó, szórt vizes és porral oltó berendezéssel védett térben a hő- és füstelvezető berendezés csak kézi működtetésű lehet”. 
Ez gondot jelent a füstmentes levegőréteg kialakításában, azaz nem fog kialakulni. Ezáltal a személyek nem tudnak időben és biztonságosan kimenekülni, továbbá a tűzoltói beavatkozás sem lesz kellően gyors és biztonságos.
Ez került orvoslásra a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendeletben: „3.3.6.3. A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére – a kézi jelzésadó kivételével – a hő- és füstelvezető rendszernek – beleértve a légutánpótló berendezést is – füstszakaszonként automatikusan kell indulnia, a kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell.”
A szabályozás indoklása érdekében elmesélek egy megtörtént esetet. 2005. január elején a Budapest XXII. kerületében lévő TESCO áruházban történt az eset, a korábbi szabályozás szerint amennyiben beépített oltó (spinkler) berendezés létesül a hő- és füstelvezető berendezés csak kézzel működtethető. Az eset a következő: este 22.00 óra magasságában kb. 8 m2 területen műszálas ruha meggyulladt. 
Öt percen belül, mire a tűzoltók kiérkeztek, (vonulási idő 1 perc) a 8.000 m2-es eladócsarnok teljesen megtelt füsttel. Hiába voltak beépített hő- és füstelvezető kupolák, maguktól nem nyíltak ki. Szerencse, hogy karácsony után és este történt az eset, mert az a pár eladó és vásárló ki tudott menekülni. 
El lehet képzelni, milyen tragédia történhetett volna, ha ez az ünnepek előtt vásárlási csúcsidőszakban következik be. Tehát a hatékony elvezetés csakis a hő- és füstelvezetők és a levegő-utánpótlók korai nyitásával valósulhat meg. 
Közösségi épületben vagyonvédelemre létesített automatikus oltórendszer működése nem késleltetheti az életmentésre beépített hő-és füstelvezető rendszer működését.


A tűz és a füst lélektani hatásai

A tűztől, mint őselemtől való rettegés az ember egyik legrégebbi félelmi reakciója, a tűz mérhetetlen anyagi károk, szenvedések okozója lehet. Tapasztalatok és kutatási eredmények igazolják, hogy az emberek a halálnemek közül ezt tartják a legfélelmetesebbnek.

A tűzoltók szerint ezt a veszélyforrást nem lehet megszokni, és igen nagy lelkierőt, fizikai állóképességet igényel leküzdése. A jelen lévő magas hőmérsékletű levegő, hősugárzás, a füst, a zaj megnehezíti a légzést, a tájékozódást, rontja az érzékszervek funkcionalitását. A kísérletek alapján bizonyított, hogy 21 oC-ról 28 oC-ra való hőmérséklet-emelkedés az éleslátást felére csökkenti, és jelentősen növeli a fáradtságot.
Amennyiben tovább emelkedik a hőmérséklet, fokozódó fájdalomérzet keletkezik, majd kialakulhat egy olyan állapot, amikor az ember már nem képes semmit sem tenni. Hőgutával és égési sérülésekkel kell számolni, ha a hőmérséklet 40 oC fölé emelkedik. A füst szinte az összes funkciót zavarja, nagymértékben növeli a belső feszültséget. Zavartságot, tájékozatlanságot okozhat az erős fénykontraszt. A látás nehézségei a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció zavaraihoz vezethetnek.
A tűzesetek állandó velejárója a magas zajszint, amelynek összetevői a jelentős gázcsere, a technikai (tűzoltó) eszközök üzemeltetése, a bajba jutottak segélykiáltozásai, sikoltozása. Ez fokozott pszichikai megterhelést jelent az áldozatokra és segítőkre egyaránt, ezen kívül akadályozza a kommunikációt, a parancsok, jelentések továbbítását. A tűzoltók idegi megterhelését növeli, hogy gyakran kell magasban vagy korlátozott térben feladatot végrehajtani rendkívüli testtartást igénylő pozícióban, ami növekvő kockázattal jár együtt.



Tömegreakció, pánik, katasztrófahelyzetek kezelése

A korábban említett helyzetek, esetleges tűzeset kialakulása csarnok jellegű bevásárlóközpontokban nagy valószínűséggel tömegreakciót, pánikot fognak előidézni a nagy bent tartózkodó létszám miatt.

A pánik, mint fogalom meghatározása:
A pánik az egyének vagy egyének csoportjainak menekülési reakciója a külvilág hirtelennek, meglepetésszerűnek észlelt kedvezőtlen megváltozására, mely egyben a kiút ígéretével is kecsegtet.2

A fenti fogalomban két fontos pont is található:
1. Egyik fontos elem az észlelt, vagyis a tudatba eljutó, tudatosított helyzet, mely veszélyt tartalmaz,
A fentiek alapján, melyet sajnos a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak, nem tör ki pánik olyan esetekben, ha a veszély ugyan váratlanul következik be, de nincs idő annak feldolgozására, realizálására. Ilyen pl.: a hirosimai atombombázás. Itt a közhiedelemmel ellentétben nem tört ki pánik, mert a lakosság nem volt tisztában a bevetett pusztító eszköz igazi borzalmaival.
Egy másik fogalmat is fontos megemlíteni, mely szorosan kapcsolódhat a pánik kialakulásához. Ha alaptalanul hangzanak el a negatív vészjelzések, akkor azt rémhírnek nevezzük. A rémhír az a terjedelmileg rövid közlemény, mely gyorsan terjed el az emberek között, fontosnak tartott eseményekre vonatkozik, melyekről nélkülözzük az alapos, pontos ismereteket. Röviden összefoglalva a rémhír az igazi hír halála! A rémhír sajátosságai közé tartozik, hogy az alaphírt dramatizálja, furcsa mozzanatokat kever bele. A hatást fokozza azzal, hogy a nagyságrendet növeli, jelen időben fogalmaz, mellyel a hírforrást teszi hihetőbbé. Annak érdekében, hogy a befogadóra nagyobb nyomást gyakoroljon, saját magát értékeli a rémhír. 
Tömeghelyzeteknél (pl.: csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűzeseteknél), ahol a hiteles információk szerzése csak részben lehetséges és ezáltal eluralkodik a bent lévőkön a félelem, a szorongás, ott egy rémhír is előidézheti a pánikviselkedést. Erre kitűnő példa a Las Vegas-i Grand Hotelban keletkezett tűzeset. A kaszinó és a szálloda földszintjén keletkezett a tűz. A szálloda vendégeit álmukból ébresztette a füst.
Az alsó szinteken lévők a főbejáraton keresztül ki tudtak menekülni, a tízedik emeletig a tűzoltók létrákon le tudták hozni, menteni az embereket. A tetőszinthez közeli szintekről a vendégeket a tetőn keresztül helikopterrel sikerült kimenekíteni. A közbülső szinteken lévők se lefelé, se felfelé nem tudtak menekülni, ugyanis a lépcsőház megtelt füsttel. A bent rekedtek közül valaki elhíresztelte, hogy a tűzoltó egységek nem tudnak felhatolni az ötödik emeletre. A szobák lakói egymás között tovább adták a hírt, aminek az lett a következménye, hogy közvetlen életveszélyben nem voltak ( az ablakon keresztül friss levegőhöz jutottak, hőterheléssel nem kellett számolni), sőt a tűz az ötödik emeletre fel sem hatolt. Azonban több személy mégis kiugrott az ablakon és életét vesztette.
2. A másik fontos elem a menekülési esély:
Ha a helyzet eleve olyan, hogy nincs kiút belőle, pánik nem lép fel, hiszen nincs cél, amely menekülő viselkedésre ösztökéljen. Ilyen lehet egy bányaszerencsétlenség vagy egy közúti baleset, ahol a személy beszorult a járműbe, mely kigyulladt.
Ha van menekülési esély, akár ezen cikk témájában: csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűz esetén, akkor a viselkedést kell megvizsgálni, melynek alapja a helyzetben rejlő veszély felfogása és a kiút keresése.

A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen csapdahelyzet, ahonnan nem mindenki számára van azonos menekülési esély. A helyzetben részt vevő egyén számára a társak jelenléte akadályozó tényező a menekülésben, úgy érzi, hogy segítséget nem kaphat tőlük, és éppen ezért a kooperáció helyett versenyhelyzet áll elő, amely versenyhelyzetben a tét a résztvevők élete.
A kutatók szerint ezek az indokok idézik elő a tolongás, a tülekedés, a másokat keresztül-kasul letipró menekülési reakció megjelenését. Pánikhelyzetben nem várható az együttműködés, mert a csapdahelyzet, a rémület lehetetlenné teszi a tudatos gondolkodást, az érzelmi motivációk, a befelé fordulás, illetve az egocentrikus magatartás válik uralkodóvá. Ez a viselkedési forma robbanásszerűen terjed, és lehetetlenné teszi, hogy a néhány fős józanságát, higgadtságát megőrző személy a tömegben érezhető változást idézzen elő. 
Ezen ragály elterjedésének megakadályozása érdekében fontos lenne már a pánik kezdetén olyan személyek felkutatása, akik viszonylag ismertek, jól tudnak szervezni, irányítani, azaz befolyásolni képesek az ott lévő embereket. Ilyen személy lehet például polgármester, jegyző vagy közszférában ismert személy. Ennek hiánya csak növeli a csapda önfenntartó képességét, rontja a menekülési arány eleinte nem is túl alacsony értékét. A tömeg mindig magában hordozza önmaga és környezete veszélyeztetésének, pusztításának lehetőségét a szélsőséges tömegreakciók, a pánikszerű reagálások, a tömegpánik formájában.
A mentést irányító vezetőnek fontos megjegyezni, szem előtt tartani:
- az az álláspont, mely szerint csak az ideges emberek lehetnek pánikgócok, nem igaz, mert nem lehet tudni, hogy bizonyos emberek egy-egy váratlan eseményre hogyan reagálnak.
- hogy vészhelyzetben kinél alakul ki pánikreakció, azt a környezeti, testi, lelki okok, tényezők bonyolult egymásra hatása, eredője határozza meg.
- az állományt ismerő orvossal és pszichológussal történő együttműködéssel kiszűrhető az állománynak az a része, melynél valószínűsíthető bizonyos helyzetekben a pánikreakció.

Tény, hogy minél jobb a veszélyhelyzetbe került személyek fizikai, lelki kondíciója, egészségügyi állapota, annál kisebb esélye van a vészhelyzeti, félelmet kiváltó tényezőknek, hogy az egyes embernél, majd tömegben pánik-szituációt idézzenek elő.


Gyermekek katasztrófahelyzetben

Számos kutató vizsgálta a különböző korosztályok speciális viselkedési reakcióit katasztrófa-szituációkban. Az ezekkel kapcsolatos megállapítások az alábbiakban összegezhetők:
- Az erőszak és a támadás megélése az a reakció, amely a leginkább jellemzi a gyermekek reagálását katasztrófaveszélyre. Nem kell valódi katasztrófa-szituációnak bekövetkeznie, például jelenlét gépjárműbaleseteknél is előidézheti a fentieket.
- A gyermekeknek a katasztrófa-szituációval történő megbirkózásánál fontos a családhoz, barátokhoz, tanítókhoz való kötődés. Még fontosabb a szeretet és a gondoskodás megnyugtató érzése, mint a hétköznapokon.
- A szülők hajlamosak azt hinni, hogy az általuk érzett szeretet elég, a gyermek azt átéli, felfogja, megérzi. A szülőknek fel azt ismerni és el kell viselni, hogy a gyermek eleinte agresszív magatartású, nem szabad tőle túl sokat követelni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megnyugtatás, a biztatás jelentőségét, valamint a korhoz adaptált tényszerű tájékoztatás fontosságát. A tanítók igen fontos szerepet töltenek be iskoláskorúaknál.
- Kisgyermeknél jellemző félelem, hogy valamilyen oknál fogva ők idézték elő a katasztrófát.
- Nagy segítséget jelent, ha a szülő reagál a gyermek fájdalmaira, optimista szemmel nézi az esetet és az elvárásokat, ily módon kezelve a gyermekben lévő stresszhatást.


Időskorúak viselkedése vészhelyzeti szituációban

Egyes kutatók azt állítják, hogy az idősek azokban a szituációkban, amikor felmerül a megszokott környezet elhagyásának a veszélye, jobban sebezhetők, mint a fiatalok, mert erősebb szálakkal kötődnek a helyhez.
A kutatások azt bizonyítják, hogy az idősek nincsenek jobban kitéve a stresszhatásoknak, mint az átlagemberek. A kockázatoknak viszont igen, mert kevésbé érzékelik a veszélyt, nem törődnek a riasztásokkal. Ezt támasztják alá a statisztikák is, melyek szerint az áldozatok között az idősek aránya a legnagyobb.
Látható, hogy egy tömegtartózkodási helyiségben pl.: a tárgyi bevásárlóközpontban, ahol – különböző korú és nemű – több ezer ember is tartózkodhat egy időben, a stressz és a pánik milyen veszélyeket rejt magában.
A következőkben nézzük meg, hogyan lehet a beavatkozást irányító személynek, személyeknek a veszélybe került embereket befolyásolni, irányítani.


Tömegek befolyásolása, irányítása


A mentést vezetőnek és az irányító törzsnek általános lélektani és szociálpszichológiai ismeretekkel rendelkezni, részletesebben kell ismerni a tömegek lélektani sajátosságait és a ráhatás módjait. Ezen személyek tevékenysége döntő fontosságú lehet a káros tömegreakciók (spontán mozgás, pánik stb.) elkerülése szempontjából.
A kommunikáció, . meggyőzés összefüggésében célszerű az Aronson által ajánlott hármas szabályt betartani.3
1.) A meggyzőzendőknél fontos: önértékelésük, előző tapasztalataik (hasonló helyzetről) és aktuális fizikai, pszichés állapotuk.
2.) A meggyőzőnél fontos: hitelessége, meggyőzni akarás látszatának kerülése, ne legyen személyes haszna a meggyőzésből, szakértelme köztudott legyen, szimpátia a meggyőzendők részéről.3
3.) A módszer megválasztásánál fontos betartani: hiteles forrás a vélemények nagyobb arányú változtatásánál hatékonyabb, nem hiteles forrás a közepes arányú változtatásánál hatékonyabb, a témák, a teendők bemutatási sorrendje, amely a hatékonyságot lényegesen befolyásolja.
Tömegben a pánikreakciók nehezen számolhatók fel. Ezért lehetőség szerint még tapasztalt segítségnyújtók jelenléte esetén is csak a pánik helyzetek megelőzésére kell törekedni. Mind a pánik megelőzésekor, mind annak bekövetkezésekor olyan komoly ember kell, aki tekintélyével és határozottságával megelőzheti a pánik kialakulását, illetve megállíthatja annak terjedését.

A pánik megelőzésére irányuló intézkedések:


o Az emberek kellő mértékű tájékoztatása, mely elsőrendű fontosságot élvez, 
o A szilárd vezetés meglétének tudatosítása,
o A csoport rendjének, fegyelmének fenntartása,
o Céltudatos munkára való irányítással elfoglaltságról való gondoskodás,
o A felgyülemlett feszültség levezetésének megteremtése, lelki támogatás,
o A nyilvánvalóan lelki zavarokkal küszködő, illetve a már pánikba esett személyeknek a csoport többi tagjától lehetőség szerinti elkülönítése. De fontos, hogy felügyeletük, pszichés ellátásuk biztosított legyen.

Intézkedések, ha a pánik már kialakult:


o Biztosítani kell a segítséget nyújtó személyek közvetlen, azonnali elérhetőségét,
o A pánikot okozó személyeket – ha van rá mód – segítő személyekkel helyettesíteni,
o Az utasítások határozott hangon történő közlése. Ez össze nem tévesztendő az agresszív hangvétellel,
o Ha lehetséges, azonnal az irányított munkavégzéshez hozzákezdeni,
o Az egyes problémás emberekhez külön-külön szólni, ami nem csak az odafigyelést jelzi, hanem ezáltal kiragadhatjuk őket a pánikból.

Az ilyen jellegű katasztrófák esetén, amikor pánik alakulhat ki, az elsődleges feladat a tömegek megnyugtatása.

A megnyugtatás eszközei, módszerei a következők lehetnek:

o a mentési technika látványa, minél nagyobb számú technikai eszköz felvonultatása segíthet a feszültségek kezelésében. (Ilyenkor a tömeg figyelme elterelődik, s a mentési folyamatra irányul!)
o fontos, hogy az egyének – még ha passzív szemlélőként is – de részesei legyenek a mentési folyamatnak. Épp ezért a mentést ott kell kezdeni, ahol a tömeg látja (még ha céltalan műveletről is van szó). Mindez annak érdekében történik, hogy az egyénekben lévő feszültség ne csapjon át esetleg irracionális cselekvésbe (pl.: .ugorj-ot kántáljanak az égő házban lévőknek, ha van más megoldás is, vagy a tűzoltót hibáztassák a káresetért, és rátámadjanak stb.)
Sokszor a bámészkodók másodlagos veszélyforrássá válhatnak a káreset helyszínén.
Az egyénekben – bármilyen különbözőek is – tömeggé szerveződve egyfajta kollektív erő alakulhat ki. Ez az erő másfajta érzésekre, gondolkodásra, cselekvésre késztetheti az embereket, mintha egyedül lennének; tömegben csökken az egyén felelősségérzete, valamiféle legyőzhetetlenségi érzés alakulhat ki, csökken a tudatossági szint, a tömeg gyakran tudattalanul cselekszik. A tömeg jellemzői: ingerlékenyebb, feszültebb, érzelmei, indulatai eltúlzottak, így gyakran nehezen kezelhetővé válhat.
A rémhír is könnyen utat talál a tömegben, és a felfokozott indulatok tömeghisztériába csaphatnak át.

A pszichológiai szakirodalom szerint krízis és katasztrófa hatására, annak közvetlen,

I. stádiumában az emberek:
10 – 25 % megőrzi higgadtságát,
70 – 75 % zavarodott lesz, figyelme beszűkül, automatikusan cselekszik,
10 – 15 % irracionális cselekvésre képes (üvölt, sír, járkál, lemerevedik, bepánikol).


Befejezés, összegzés


A fentiekből látható, hogy a csarnok jellegű bevásárlóközpontok adott helyzetben kritikus veszélyforrást jelenthetnek. Egy tűzeset során az elsőnek beavatkozó és általában a mentést irányító tűzoltóknak a szakmai tudásukon felül milyen pszichológiai felkészültséggel is kell (kellene) rendelkezniük. Napjainkban a vezetőink egyre nagyobb szerepet szánnak a tűzoltók pszichológiai felkészítésének, egyre több helyen alkalmaznak főfoglalkozásban vagy eseti megbízásként szakpszichológust. Belátható, ha a tűzoltást vezető személy, személyek nem felkészültek ezen a téren, kevésbé tudják a feladatukat jól megoldani. Ezen felül nagy szerepet kell hogy kapjon a bevásárlóközpontokban szolgálatot teljesítő biztonsági szolgálat, hisz a hivatásos tűzoltóság előtt ők találkoznak először a bajba jutott személyekkel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen személyek csak a vagyonmentésre (a lopás elkerülésére) vannak kiképezve, pedig a veszély észlelését követően az ő feladatuk lenne az elsődleges mentési biztonsági intézkedések megtétele.
Ilyenek:
1. riasztás,
2. korrekt tájékoztatás a veszélyről,
3. hő- és füstelvezető berendezések indítása,
4. kiürítési útvonalak kijelölése, szabaddá tétele,
5. személyek mentésének megkezdése.

A szakmai oktatás, kiképzés hiánya mellett eszközökkel sincsenek ellátva.
Eszközök alatt nem csupán kézi tűzoltó készülékekre és fali tűzcsapsugarakra gondolok, mert ez kötelező a bevásárlóközpontokban, és a tapasztalatok szerint ott is vannak és használhatóak.

Hanem arra, hogy a füsttel telítődött helyiségből nekik kell (kellene) megszervezni a menekülést, menekítést, de mivel nem rendelkeznek a legalapvetőbb légzésvédelmi eszközökkel sem, mint például szájmaszk, ezért könnyen lehet, hogy a mentőből is mentendő személy válhat. Ezzel tovább fokozva a stresszhelyzetet és a pánik kialakulását. 


 

 


 
 

 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu

 

Drager-oldal.jpg sajat-hird.jpg konifo-banner-florian.gif

A Florian express 2017 decemberi számának tartalmából:

 🔥Röviden

- Pont került az „i”-re
- Újabb szakmai sikereket ért el az Astal Security Technologies Kft.

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Küszöbön a szabályozott és biztonságos tűzátjelzés

- Kontinenseket kötünk össze

- Tűzjelzés lakásokban

🔥Építés és tűzvédelem

- Tűz- és füstgátló lezárások

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

-  – Az új, 2017-es veszélyes áru szabályozásról

 


🔥Történelem
- Elmaradt rendszerváltás VI. rész

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.