Fl-netfej-új copy.jpg
Regisztráció
 
Programelőzetes  

2018. április 23-26.
securex Posen


Rendező: Poznan International Fair Ltd.
ul. Głogowska 14
60734 Posen, Lengyelország
 +48 (0)61 8692000
 +48 (0)61 8692999
Vásári kapcsolat:
 info@mtp.pl
 www.mtp.pl

2018. április 25-27.
securika Kazakhstan Almaty


Rendező: Iteca
Ave. Azattyk, Épület 8, 3. lcsh., 1 iroda
050057 Atyrau, Kazahsztán
 iteca_atyrau@iteca.kz
 www.iteca.kz
Vásári kapcsolat:
 info@mtp.pl
 www.securex.pl

2018. május 15-18.
IPAR NAPJAI Kiállítás


Rendező: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt.
Helyszín: Hungexpo Budapesti Vásárközpont
1101 Budapest, Albertirsai út 10.
1441 Budapest, Pf. 44.
 + 36 1 263-6000, 263 6088, 263 6025 263 6049
+ 36 1 263 6098
 iparnapjai@hungexpo.hu
 www.iparnapjai.hu
Vásári kapcsolat:
Posztós Mária
06 1 263-6016,
 posztos.maria@hungexpo.hu
Pripkó Mária
06 1 263-6045,
 pripko.maria@hungexpo.hu

2018. június 07-09.
KIELCE IFRE-EXPO
Tűzoltóságok és Különleges Mentőszervezetek Szakmai Kiállítása

Rendező :Targi Kielce S.A.
Zakładowa 1
25672 Kielce, Polen
Tel: +48 (0)41 3651222
Fax: +48 (0)41 3456261
biuro@targikielce.pl
 www.targikielce.pl
Vásári kapcsolat:
 biuro@targikielce.pl
 www. targikielce.pl
Projektmenedzser
Agnieszka Białek
 +48 41 365 12 49
 bialek.agnieszka@targikielce.pl

2018. június 19-21.
IFSEC Nemzetközi Biztonságtechnikai és Tűzvédelmi Szakkiállítás
FIREX Nemzetközi Tűzvédelmi
Szakkiállítás


Rendező: UBM plc
Ludgate House 245 Blackfriars Road
SE19UY London, NAGY BRITANNIA
communications@ubm.com
 www.ubm.com
Vásári kapcsolat:
stuart.dacre@ubm.com
 www.ifsec.co.uk
Magyarországi kapcsolat:
Interpress Kiállítások Kft.
1 302-7525
 office@interpress.hu
 www.interpress.hu
Seifert Ibolya
 seifert@interpress.hu





 

Jeruska József

Közúti közlekedésben előforduló tűzek oltása

 

Bevezetés


A közlekedési eszközöket igénybe vesszük mindennapi céljaink elérése érdekében. A közlekedési eszközök azonban nem csak személyszállításra alkalmasak. A közúti fuvarozás az utóbbi húsz-huszonöt évben a reneszánszát éli. A közúton fuvarozott áruk nagysága 240-260 ezer tonna körül alakul Magyarországon, mivel országunk, mint tranzit útvonal, szerepel a szállítmányozók útvonalterveiben. Országunk egy kapu, amely Nyugat- és Kelet-Európát köti össze, ezért mind a személy-, mind pedig az árufuvarozás jelentős útjainkon.

A kutatómérnökök szerint a Föld fosszilis energiái – ezen belül a kőolaj és ennek származékai – a következő ötven évre biztosítottak. Tehát a következő fél évszázadban a közúti közlekedésben résztvevő gépjárművek jövője biztosított az energiaellátás szempontjából. Mivel a fosszilis energia alapanyagok kitermelt mennyisége véges, ezért a közeledési eszközökért felelős gyártók egyre nagyobb ütemben próbálják kutatásaikat a megújuló energiák felhasználásának lehetőségei felé fordítani. A technológia fejlődését elősegíti az utóbbi tíz évben egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozás is a környezet megóvása érdekében. A közúti közlekedés gépjárművei okozzák az ipar mellett a legnagyobb szennyezést mind a levegőben mind pedig a talajban és a vízben.
Újabb és újabb energiahordozókat keresnek, amelyek csökkenthetik a kőolaj és származékaiból keletkező negatívumokat. Ezek a megoldások két irányban haladnak, melyek egyszerre testesítik meg a már meg lévő energiahordozók új formában történő felhasználását – így csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásukat – másfelől olyan új energiahordozókat keresnek, melyek kiválthatják részben, vagy teljes mértékben a mostani fosszilis energiahordozókat. A közúti közlekedésben résztvevő gépjárművekbe épített új energiahordozók okozzák, hogy a járműtechnika egyre bonyolultabb és összetettebb lesz. A fejlődés nemcsak a gépjárművek hajtóműveit érintik, hanem magát az egész szerkezetet, tehát a kocsiszekrényt és a hozzá tartozó egységeket is. A tűzoltóságnak ezekkel a fejlesztésekkel lépést kell tartania annak érdekében, hogy a tűzoltási és műszaki mentési munkálatok biztonságosan és hatékonyan végrehajthatók legyenek. Kijelenthetjük tehát, hogy nem csak a gyártóknak okoz gondot és fejtörést a gépjárművek fejlesztése és fejlődése, hanem a közúton történő gépjármű tüzeknél beavatkozó tűzoltóknak is. A gépjárművekben végbement fejlesztések következtében olyan aktív és passzív védelmi eszközök, hajtóanyagok, járműtechnikai megoldások kerültek beépítésre, melyek az abban utazó személyek életének megvédését, kényelmét és utazásaik megkönnyítését szolgálják egyúttal veszélyforrást jelentenek egy esetleges gépjárműtűz alkalmával a tűz oltását végző szakszemélyzet számára.
Írásomban a szárazföldi közlekedés egyik ágát közelítem meg, ezen belül a közúti közlekedést és ennek a területnek a tűzoltását. A választott téma megírását két ok motiválta. Egyrészt, hogy a munkámban összefoglalt és tárgyalt téma gyakorlati felhasználásakor is tartalmazzon minden, ebben a szakmában dolgozó számára útmutatást egy esetleges beavatkozás végrehajtásánál, másrészt fontosnak tartom a témában eddig megszerzett ismereteim felelevenítését, valamint bővítését, az új megoldások keresését a gépjármű tüzek oltásával kapcsolatban. A választott téma taglalása időszerű, mivel hazánkban folyamatosan nő a közúti gépjárművek száma. A gépjárművek idősek, jellemző rájuk az elhanyagoltság és szervizeltség hiánya, ami komoly tüzek keletkezését okozhatja. Magyarországon a gépjárműtüzek 95 %-a a gépjármű-technológia következménye. A maradék 5 % balesetek során bekövetkező tűz. A gépjárművek karbantartásáért a hatóságok a vonatkozó jogszabályi előírások keretein belül hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy üzembiztosak és biztonságosak legyenek a közúti közlekedésben résztvevő személygépjárművek.
A készenléti szolgálatot ellátó, adott esetben beavatkozó állomány részére a témában folyamatosan tudásfrissítés szükséges. Elengedhetetlen hogy a tűzoltásban résztvevők tisztában legyenek a rájuk váró veszélyekkel annak érdekében, hogy munkájuk során hatékonyan, a környezetet védve, biztonságosan tudják felszámolni a káreseteket. Vizsgálom a gépjárműveket érintő tűzesetek felszámolásával kapcsolatos általános ismereteket és előírásokat, ezen belül is a hajtásmódból és hajtóanyagból eredő veszélyeket és tudnivalókat. Ezen kívül a különböző kategóriák, tehát a személygépjárművek, az autóbuszok és a tehergépjárművek tüzeinek vizsgálatánál azon speciális, adott kategóriára jellemző tüzeket szemléltetem, amelyekkel a mindennapokban találkozhat a tűzoltóságnál dolgozó készenléti szolgálatot ellátó, beavatkozó állomány.

Bízom abban, hogy munkám segítséget nyújthat a kezdő tűzoltók számára a speciális tudásismeret megszerzésében, valamint a gyakorlott és tapasztalt kollegák számára a már meglévő tudásuk összefoglalásában, ismereteik felfrissítésében, felelevenítésében.
Különböző kategóriájú közúti gépjárművek tüzeinek oltása
A közúton közlekedő gépjárművek száma Magyarországon a rendszerváltás követően a gazdasági világválságig rohamosan nőtt, ezáltal a gépjárművek átlag életkorában jelentős fiatalodás volt tapasztalható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépjárművekben kialakult tüzek száma nagy részben az adott gépjármű életkorával, valamint szervizeltségével függ össze. A gépjármű park a gazdasági világválságot követően elkezdett öregedni, ami nagymértékű növekedést okozott a kialakult tűzesetek számában.
A közúti gépjárművek tüzeinek nagy százalékát alapvetően a különböző technológiai meghibásodások okozzák. Elhanyagolható százalékban, de a további tüzek kialakulásánál meg kell említenünk a szándékos károkozásból, valamint a gyújtogatásból és a közúti balesetek nyomán kialakuló tüzeket.
Ebben a fejezetben bemutatom, hogy melyek a közúton közlekedő gépjárművek különböző kategóriáira jellemző veszélyforrások, melyek egy adott tűzeset alkalmával jellemezhetőek. A kategorizálás azért fontos, mert egy személygépjármű, egy autóbusz és egy tehergépjármű tüzének oka, kialakulása, nagysága teljesen különböző, a kialakult tüzet nagyban befolyásolja az adott gépjármű rendeltetése. A jellemzés kitér továbbá a közelmúltban bevezetett technológiákra is. Ezek a technológiák egyrészt a járművezetők kényelmét, biztonságát másrészt a gyártók tapasztalataira épülő környezetvédelmi fejlesztéseket tartalmazzák.


A közúti gépjárművekben kialakuló tüzek okai


A kialakuló tüzeket kialakulási helyük és kialakulásuk okai szerint csoportosíthatjuk:
o Elektromos berendezések meghibásodásából kialakuló tüzek
o Meghajtási rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő berendezések tüzei
o A futómű és hozzá kapcsolódó berendezések tüzei
o Rakomány jellegéből kialakuló tüzek
o Balesetből kialakuló tüzek


Elektromos berendezések meghibásodásából kialakuló tüzei


Az elmúlt évek elektronikai fejlődése révén beépített új eszközök jelentős változást eredményeztek az autók felépítésében. Az egyik ilyen változás eredménye a gépjárművekben található fogyasztók energiaigényének megnövekedése. Ehhez nagyobb teljesítményű energiatárolók és elektromos hálózat alkalmazása szükséges. Az elektronikai hálózat bonyolultsága miatt az esetleges hibák csak szakszervizekben tárhatók fel.

A tüzek kialakulását nagy mértékben befolyásolják a végre nem hajtott felülvizsgálatok. A rendszeres karbantartással megelőzhető lenne a meghibásodás, ezáltal a tüzek kialakulása, tehát a karbantartás elengedhetetlen.

Az elektromos tüzek kialakulásának lehetséges okai:
o A gépjárművek technikai eszközeinek túlmelegedéséből kialakuló tüzek
o A generátor és akkumulátornál keletkező tüzek
o A kábelek és biztosítékoknál kialakuló tüzek


Beépített erőforrások, meghajtási rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő berendezések tüzei


A beépített erőforrások maguk is az energiahordozók elégetésből nyerik forgási energiájukat. Ennek során robbanások sorozata játszódik le, ami tökéletes összeszereltség mellett veszélytelen. Az erőforrásokban hiba esetén a magas hőmérséklet, valamint a kőolaj és földgáz származékok együttes jelenlétéből tűz keletkezhet. A tűz áterjedhet a gépjármű egészére. A segédberendezések és üzemanyag tárolók tüzeihez minden esetben technológiai hiba vezet.


Futómű és hozzá kapcsolódó berendezések tüzei


A futóműben és a hozzá kapcsolódó berendezésekben kialakuló tüzek alapvetően a súrlódás következményei. Legtöbb esetben a nem megfelelő keréknyomás, a fékek rendellenes működése, elkopása és azok deformálódása okozhat jelentős túlhevülést a futómű részeiben.
Rakomány jellegéből kialakuló tüzek
A közúti gépjárművek rakományai alkalmazkodtak az egyre növekvő társadalmi és gazdasági igényekhez. A közutakon szállított áruk természete teljesen különböző lehet: folyékony, darabáru, stb. Sok esetben a rakomány okozza a közúti gépjárművek tüzeit, ezért fontos a gépjárművek és sofőrök megfelelő felkészítése a különböző áruk különböző jellegének veszélyességét illetően. A különféle áruk egyedi tulajdonságai miatt áruhoz illesztett sajátos szállítási módokat, feltételeket szükséges megteremteni (hűtés, fűtés, mozgatás, stb.).
Balesetek következtében kialakuló gépjárműtüzek
A közutakon közlekedő gépjárművek baleseteinek 5 %-a során bekövetkezik a kocsiszekrény, beépített erőgép (hajtási mód) és ehhez szükséges kiegészítő berendezése roncsolódása, törése, sérülése, amik a közúti gépjárművek tüzeit okozzák. A kocsiszekrény roncsolódásának következtében a legtöbb esetben műszaki mentés végrehajtása szükségeltetik (emberélet mentése) a tűz oltásának megkezdése előtt.


Személygépjárművek tüzei


A személygépjárművek tüzeinek kialakulása


A személygépjárművek tüzeinek oltásakor három nagy csoportra kell osztanunk a tüzeket kialakulásuk szerint:
o Technológiai hibákból eredő tüzek
o Személygépjárművek tüzeinek kialakulása meghajtás szempontjából
o Emberi felelőtlenségből kialakuló tüzek
o Balesetekkor kialakuló tüzek

Technológiai hibákból eredő tüzek


A személygépjárművek az utóbbi időben nagy változásokon estek át. A változások mind a gépjárművek külsejét, mind pedig a gépjárművek belsejét érintették. Több olyan kategória jelent meg, mellyel a vásárlók igényeit próbálták kielégíteni. A karosszéria-változatokon túl a gépjárművek meghajtásai is változtak, melyek az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozásoknak próbálnak megfelelni. A másik nagy változást a gépjárművek belsejében találhatjuk, ahol a gyártók mind kényelmi, mind pedig a biztonsági berendezések sokaságát építik be, mellyel eleget tesznek a vásárlók és a jogszabályt alkotók igényeinek.

A keletkezett tüzek 95 % valamilyen technológiai hiba miatt következik be, melyet a karbantartás hiánya eredményez. Ezek a technológiai hibák sok esetben rövid lefolyásúak, de több esetben a kis hibából nagy, az egész gépjárművet érintő tűz keletkezhet, melynek eloltásához nem elegendő a gépjárművekben rendszeresített porral tűzoltó készülék.
A technológiai hibák kialakulását tekintve az egész gépjármű kocsiszekrényét érinthetik, mert a fejlesztések eredményeképpen a gépjárművek minden részében találhatunk olyan elektromos berendezéseket, melyek tökéletlen működésük során tűz keletkezését indukálhatják. A berendezések belső burkolatába (pl.: kijelzők) vagy az alá (hűtés, fűtés alkatrészei) kerültek telepítésre. Mivel a mérnökök az esztétikát és a funkcionalitást tűzték ki elsődleges célul a kényelmes, emberbarát, csendes belső tér kialakítás elérésének érdekében, a kocsiszekrény fém vázának belsejét általában olyan anyagokkal borítják, melyek egy kialakult tűz során a tűz terjedését nagyban elősegítik.
A futómű és aktrészeinek tüzei nagy részben a túlmelegedésnek és a súrlódásnak köszönhetően alakulnak ki. A futómű alkatrészeinek kopása okozhatja a mozgó alkatrészek rendellenes, súrlódásból adódó túlmelegedését. A melegedés kihathat a beépített erőforrásra, illetve az üzemanyag tároló egységre, egységekre elhelyezéstől függően. A futóművek tüzeinek kialakulását általában a gumiabroncsokban lévő, nem megfelelő levegőnyomás okozza, így bekövetkezik a túlzott felmelegedés.

Személygépjárművek tüzeinek kialakulása meghajtás szempontjából


A kiérkező rajnak, rajoknak a tűzeset helyszínén a felderítés során meg kell állapítaniuk, hogy a gépjármű milyen hajtóanyagot, vagy milyen alternatív üzemanyagot használt. A tűzoltási tevékenység egyik legfontosabb része a személygépjármű külső és belső karosszériáján olyan azonosító nyomok, jelek, jelzések keresése, melyek arra utalhatnak, hogy az üzemanyag szempontjából ténylegesen milyen veszélyekkel állnak szemben, adott esetben fennáll-e a robbanásveszély kockázata.
A megszokott hajtásokon túl egyre többször találkozunk a káresetek felszámolása során a benzin és dízel hajtóanyagokon kívül a hibrid vagy autógáz meghajtással is, ami további veszélyforrást jelent a beavatkozók számára. A dolgozatom további részében e technológiák által okozott tüzeket, valamint azok kialakulását is vizsgálom, mivel a környezetvédelem és a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése e technológiák nélkülözhetetlen elterjedését okozzák.
A hibrid hajtásban kialakuló tüzeket alapvetően a technológia rendellenes működése okozza, de egy baleset során a hibrid járművek alkatrészeiben keletkezett sérülés is indukálhat tüzet. A hibrid hajtás nagy teljesítményű akkumulátorokat használ, melyek sérülése az elektromos hálózatban túlmelegedést, illetve zárlatot okozhat.
Az autógázt használó járművek tüzeinek kialakulásában szintén a technológiai hiba játszik szerepet. A személygépjárműben elhelyezett gáztartályok és motorba épített, gáz használatára alkalmas alkatrészek technikai meghibásodása, a karbantartás és az elektromos hibáknak köszönhető. Az autógáz berendezéseit szintén elektronika vezérli, melynek meghibásodása a felhasznált gáz (LPG, CNG) szabadba jutását eredményezheti.
Az üzem közben rendellenesen kialakuló magasabb hőmérséklet, az aggregát meghibásodása, valamint a futómű alkatrészeinek túlzott felmelegedése, illetve a hajtóanyag a kipufogó rendszerrel történő közvetlen érintkezése tüzet indukálhat.

Emberi felelőtlenségből kialakuló tüzek


Az autók átlagos életkora Magyarországon tizenkét év, ezért a gépjárművek korukból adódóan több „törődést”, szervizelést igényelnek. Ezek elmulasztása tűzkeletkezést okoz. További tűzkeletkezési ok lehet a gépjármű belsejében történő felelőtlen nyílt láng használata és a dohányzás is.

Balesetek bekövetkezésekor kialakuló tüzek


A balesetek bekövetkezésekor kialakuló tüzek számának nagysága elhanyagolható. A gépjárművek berendezéseinek üzembiztonsága, valamint a kocsiszekrényekben felhasznált korszerű anyagok eredményeképp a balesetek következtében kialakuló tűzesetek száma az utóbbi időben – a gyártóknak köszönhetően – jelentősen csökkent. A tüzesetek kialakulásához alapvetően az energiatároló akkumulátorok és az üzemanyag (hajtóanyag) tárolók sérülése vezet.


Személyautók tüzeinek oltásakor fellépő nehézségek


A kocsiszekrények tervezésekor a helyhiány miatt a gyártók zsúfolt kialakításokat alkalmaznak. A kategóriára jellemzően kevés helyen sok éghető anyag van. A beépített anyagok nagy része műanyag, melynek égése során felszabaduló gőzei, gázai és füstje nagymértékben akadályozhatja a beavatkozást.
A meghajtás szempontjából a gépjárművek fosszilis energiahordozóinak tárolt mennyisége változó. A tárolási kapacitás negyven litertől egészen száz literig terjedhet. A tárolási egységek sérülése, vagy a tűz általi hőterhelés következtében felszabaduló gőzök és gázok nagy mennyiségben gyúlékonyak és robbanásveszélyesek.
A hibrid járműveknél az akkumulátorok jelenthetnek veszélyt. A bennük tárolt nagy mennyiségű sav szabadba jutása mérgezést, valamint égési sérüléseket okozhat.
A gázüzemű járművek tüzeinél az elsődleges veszélyforrás a 12 bar (LPG), illetve 250 bar (CNG) nyomáson tárolt hideg gáz, melynek összetétele 98 %-ban argon, 2 %-ban hélium. Egy tűzeset során ezek a gáztöltetek felforrósodnak, a tartályok belsejében tágulás lép fel, melynek következtében fizikai robbanásveszély alakul ki.


Következtetés


Az irodalom és saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a személygépjármű tüzek kialakulásának leggyakoribb okai az elektromos rendszer és a meghajtás meghibásodása. Továbbá az oltás során igen veszélyesek az üzemanyag-, és energiatárolók, a kocsiszekrény kialakításából eredő jellegzetességek és a benne található biztonsági eszközök (övfeszítő, légzsák, tartozékok, stb.).
A gépjárművek fejlődésével a gyártók egyre magasabb hangsúlyt fektetnek az utasok biztonságára, a környezet védelmére, viszont az új eszközök, alkatrészek és tulajdonságok tűz kialakulásakor nagyobb veszélyt jelentenek a beavatkozói állomány biztonságára. Úgy vélem a gyártóknak, tervezőknek és fejlesztőknek még dolgozniuk kell a biztonsági megoldások innovációját illetően, de a legnagyobb biztonságot jelenleg az adhatja a beavatkozói állomány tagjainak, ha tudatában vannak a veszélyeknek és szakismeretük naprakész ebben a témában.


Autóbuszok tüzei


Az autóbuszok tüzeinek kialakulása


Az autóbuszok tüzeit a keletkezésük szempontjából három nagy csoportra kell osztanunk:
o technológiai hibákból eredő tüzek
o emberi felelőtlenségből kialakuló tüzek
o balesetekkor kialakuló tüzek

Technológiai hibák tüzei


Az autóbuszok gyártásának technológiai hibáiból eredő tüzei az elektromos berendezéseinek, azok segédberendezéseinek meghibásodására, valamint az üzem anyagellátó rendszerének meghibásodására vezethetők vissza. Ezen túl a tűzesetek kialakulása nagymértékben összefügg az autóbusz korával, annak szervizeltségével és karbantartásával, továbbá nem hanyagolható el a fűtőművek és azok segédberendezéseinek meghibásodása következtében bekövetkező túlzott felmelegedés (túlhevülés) sem.
A nagy teher és a szállítás során teljesített kilométerek nagyban hozzá járulnak a gépjármű amortizációjához. Az amortizáció során sok olyan hiba léphet fel, melyek a tűz kialakulásához vezethetnek. Az elektromos berendezések meghibásodása legtöbb esetben a túlterheltség következménye. A túlterhelés elektromos tüzet okozhat.
Mivel az autóbuszoknál is elterjedőben van a hibrid hajtás, ezért itt is találkozhatunk a meghajtáshoz szükséges nagyteljesítményű akkumulátorokkal, bár ezek elhelyezése többnyire gyártó függő. Többnyire az akkumulátorokat a busz tetején helyezik el. A hajtáshoz szükséges elektromos motorokat a hajtott tengelyekre építik. Az elektromotorok üzemelés közben hőt termelnek. A túlzott hőtermelés tűz kialakuláshoz vezethet, jellemzően a futómű környékén, ahol a több tűzveszélyes, olajjal szennyezett alkatrész, valamint az üzemanyag tároló tartály is található. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk továbbá a futóművek és azok alkatrészeinek, valamint a fékek túlmelegedése következtében kialakuló tüzeket is.

Emberi felelőtlenségből kialakuló tüzek


Az autóbuszokat, főleg a városi közeledésben részt vevőket nagyszámú utas szállítására tervezték a gyártók. Az autóbusz kocsiszekrényének belső kialakítása „strapabíró”. Az utasok esteleges tiltott nyílt láng használata egyrészt a belső kárpitot, illetve a belső műanyag borítást érintheti.

Baleset következtében kialakuló tüzek


Az autóbuszok baleseteinek nagy része városi tömegközlekedésben alakul ki. Ez annak köszönhető, hogy a világ nagyvárosait a városi vezetések tömegközlekedés tekintetében megpróbálják, a lehető legnagyobb részben lefedni. Az autóbuszok a többi közlekedési eszközzel együtt közlekednek forgalmas csomópontok és útvonalak érintésével. A figyelmetlenségből kialakuló autóbusz balesetek következtében károsodhat az autóbusz kocsiszekrénye, melynek burkolata alatt megtalálhatóak azok a berendezések, energiatárolók (akkumulátor) és üzemanyag tárolók, melyek sérülése esetén tűz keletkezhet.


Autóbuszok tüzeinek oltásakor fellépő nehézségek


Mivel az alváz kialakítása miatt az alvázon és az alváz és kocsiszekrény között szabadtér található. Erre a részre kábel csatornákat, illetve egyéb kisegítő berendezéseket helyeznek el a futómű egyes fődarabjaival együtt, illetve az erőforrás üzemanyag tartályát, tartályait is itt találhatjuk meg. Ha a tűz az alváz mellett és az alváz körül alakul ki, akkor a kiérkező egységeknek számolniuk kell azzal, hogy a tűz helyéhez történő eljutás a helyhiány miatt nehezen lesz megvalósítható. Emellett számolni kell az üzemanyag tartállyal és az elektromos segédberendezésekkel, amelyek szintén nehezítő és veszélyeztető körülmények kialakulását okozhatják a beavatkozókra nézve. Az alváznál számolnunk kell a busz futóműveiben használt zsírok jelenlétére is, mely feladatát tekintve a mozgó részek kenését látja el. Ezek a gyúlékony anyagok segíthetik a tűz továbbterjedését. Az alváznál szükséges megemlítenünk a közlekedési eszköz abroncsait, mint a tűz egyik esetleges kialakulásának forrását, melyek a gördülési ellenállás következtében felhevülhetnek. Az ezekben lévő levegőnyomás függ a közlekedési eszköz össztömegétől, de minimum nyolc bár levegőt tartalmaznak. A gumik tűzzel való érintkezése a gumiköpeny belsejében található levegő további nyomásnövekedésével jár, ami a gumi felhasadását, felrobbanását okozhatja. Az ilyenkor bekövetkező detonáció nagyságát tekintve elég ahhoz, hogy a beavatkozói állomány súlyos sérüléseket szenvedjen.
Ha a tűz érinti az üzemanyag tartályt (tartályokat), akkor a benne tárolt üzemanyag-részecskék a hőhatás miatt elkezdenek intenzíven tágulni melynek következtében az üzemanyagtartály felhasad, felrobban.
A dízelolaj lobbanáspontja 23°C és 60°C között van, ezért a tűzoltás során fokozott figyelemmel kell az égő autóbusz megközelítését végrehajtani. Átlagosan egy autóbusz hajtóanyag tároló tartályában minimum 100, maximum 200 liter dízelolaj van.
A kombinált üzemmóddal üzemelő autóbuszok földgáz tartályai is (melyek térfogata megegyezik a dízel olajtárolók tartalmával) érzékenyen reagálnak a hőhatásra, ezáltal itt is kialakulhat a robbanásveszély. A különbség, hogy a gáztartályokban tárolt gáz nagy nyomáson történő tárolása miatt egy esetlegesen bekövetkező robbanás mindig intenzívebben megy végbe.

Az autóbusz belsejében kialakult tüzek viszonylag gyors lefolyásúak, terjedésüket tekintve a sok éghető anyag jelenléte miatt igen intenzívek. A kocsiszekrény vázát borító fémlemezek között elhelyezett szigetelőanyag is éghető.
Mivel sok az éghető anyag ezért a busz belsejében fokozott füstképződésre, valamint nagy hőterhelésre kell számítani. Az oltás megkezdéséhez a kiérkező rajnak vagy rajoknak be kell jutnia az autóbusz belsejébe, amelyet két módon lehet végrehajtani.
Az első bejutási mód az ajtókon végrehajtott bejutás amelyhez, ha áramtalanították a buszt, akkor kézi nyitási lehetőség áll rendelkezésre. Az ajtóhoz tartozó zárszerkezet oldása után az ajtók kézzel nyithatók.
A másik lehetőség az ablakokon történő bejutás. Ehhez a rajoknak fel kell ismerniük a jármú ablakain található jelzést, amely arra szolgál, hogy ennek a résznek a megütésével az ablak „bepókhálósodik”. Ilyenkor az ablak elveszti eredeti alakját és kiemelhető lesz a keretéből. Az ablakon való bejutás végrehajtásához szükséges létra és ablaktörő kalapács. Tanácsos az ablakok kivétele a gyors gázcsere szempontjából, így könnyebb lesz megállapítani a tűz keletkezési helyét ezáltal minimálisra csökkenthetjük a busz belsejében az oltáshoz felhasznált vízmennyiséget, valamint csökkenthetjük a másodlagos károkozást.
A gyártók a hibrid technológia alkalmazásával szeretnék elérni a kedvező környezetvédelmi besorolást, ezért a hibrid technológia részeként akkumulátorokat helyeznek el a kocsiszekrény alvázán, vagy a jármű tetején. Az elhelyezett akkumulátorokban maró savak vannak, melyek tűzzel érintkezve intenzíven párolognak. Minden esetben célszerű a légzésvédelmi eszközök használatának elrendelése, használata. Bizonyos hőmérséklet elérése után az akkumulátorok felrobbannak, melyek súlyos égési sérüléseket okozhatnak.
A hibrid hajtással készült buszok oltása során a beavatkozó állománynak az energiatároló akkumulátorokkal is számolniuk kell. Ezeket a busz tetején helyezik el. Az autóbusz kocsiszekrényének magassága elérheti a három métert, így az akkumulátorok megközelítését és oltásának megkezdését azok elhelyezése akadályozhatja.


Következtetés


Az előbb leírtak után megállapíthatjuk, hogy ennek a közlekedési eszköznek az oltása során sok olyan veszély alakulhat ki, melyekre a beavatkozóknak oda kell figyelnie. Az alvázon kialakult tüzek könnyen átterjedhetnek a busz kocsiszekrényére, melynek teljes lángba borulás lehet a következménye. Mivel a busz kocsiszekrénye zárt és a benne lévő anyagok égése tökéletlen égés, olyan gázok és gőzök kialakulását, jelenlétét eredményezi, amelyek nem stabilak, ezért a beavatkozóknak a kocsiszekrénybe történő behatoláskor számítaniuk kell a szúróláng és teljes lángba borulás bekövetkezésére is. A szúróláng és a teljes lángba borulás abban az esetben következik be, amikor a bent égő anyagok oxigén utánpótláshoz jutnak. A beavatkozók számára az egyéni védőeszközök mellett minden esetben biztosítani kell a visszavonulás lehetőségét.
A nagy mennyiségű üzemanyag és éghető anyag jelenléte miatt – intenzív égés esetén – a hőterhelés minden esetben nagy. Számolnunk kell továbbá a buszon utazó emberek nagy számával, akik mentése és biztonságos helyre történő menekítése az első- és legfontosabb feladat egy beavatkozás során.

A beavatkozók számára az egyéni védőeszközök használatán túl feltétlenül alkalmazniuk kell a légzésvédelmi eszközöket annak érdekében, hogy a tűzoltás ideje alatt elkerüljék a tűz folyamán keletkezett különböző gázok, gőzök légzőszervükre gyakorolt egészségkárosító hatásait.


Tehergépjárművek tüzei

Tehergépjárművek tüzeinek kialakulása


A tehergépjármű tüzeket kialakulásuk szerint három nagy csoportra kell osztanunk:
o technológiai hibákból eredő tüzek
o szállított rakomány tüzei
o balesetekkor kialakuló tüzek

Technológiai hibák tüzei


Az első a tehergépjármű és a vontatók erőforrásainak, elektromos berendezéseinek, segédberendezéseinek és üzemanyag tárolóinak tüzei. A tűzesetek kialakulása nagy részben a tehergépjármű korával, szervizeltségével és karbantartásával függ össze, de nem elhanyagolható a fűtőművek és segédberendezések tüzei sem egy esetleges felmelegedés (túlhevülés) és súrlódás következtében. A nagy teher és a szállítás során teljesített kilométerek nagyban hozzá járulnak a gépjármű amortizációjához. Az amortizáció során sok olyan hiba léphet fel, melyek tűz kialakulásához vezethetnek. Az elektromos berendezések meghibásodása legtöbb esetben a túlterheltség következménye. Az elektromos berendezéseknek nemcsak a tehergépjárművet vagy vontatót kell kiszolgálnia, hanem a vontatmányt is. Ez túlterheléshez vezethet, mely elektromos tüzet okozhat. A futóműben keletkező súrlódás és fékek túlhevülése szintén tűz kialakulásához vezethet. A futómű nagy részét a kopás elkerülés miatt kenőanyaggal, zsírral kenik, mely a súrlódásból keletkező hőtől meggyulladhat. A futóműveknél kialakuló tüzek nagy többségében a tehergépjármű megengedett össztömegével hozható kapcsolatba. A teherautók maximális megengedett tömegén túli terhelés azt okozhatja, hogy a futómű és légfék rendszer is a gyártó által tervezett maximális terhelésen túli tartományban kell működnie. A súrlódás és a súly együtthatójaként fellépő melegedés több esetben akkora hőt termel, hogy gyulladáshoz vezethet.

Szállított rakományok tüzei


A rakománytüzek a legtöbb esetben vagy technológiai hiba, vagy emberi felelőtlenség miatt alakulnak ki. Az emberek által okozott tüzek a rakomány nem megfelelő elhelyezéséből vagy a szükséges technológia biztosításának hiányából alakulhatnak ki. Bizonyos árufajták a szállítás során különleges figyelmet igényelnek (hűtés, fűtés, mozgatás), mely figyelem elmulasztása minden esetben túlmelegedéshez vagy robbanáshoz vezethet.
A tehergépjármű rakterében, vontatmányában és tartályaiban szállított áru tulajdonságai is okozhatnak tüzeket. A speciális áruk (mint pl.: a veszélyes tulajdonsággal rendelkező anyagok) legtöbb esetben gyúlékonyak, maróak, vagy egyéb olyan tűz okozáshoz rendelkező tulajdonsággal rendelkeznek, melyek megfelelő szállítási feltételek hiányos biztosítása esetén levegővel érintkezve tüzet indukálhatnak. Az ilyen áruk szállításához a gépjárművezetőnek be kell tartania a biztonságos szállítás érdekében az ide vonatkozó, jogszabályban meghatározott előírásokat. A közúti közlekedésben a veszélyes áruk szállítására az ADR előírásait kell alkalmazni. (ADR francia szavak kezdőbetűinek kiemelésével alkották meg: „Accord européen relatif au transport international des marchandises Dangereuses par Route”). Magyarra fordítva az ADR jelentése a következő: Európai egyezmény a veszélyes áruk közúti szállításáról”. Az ilyen áruk fuvarozása során jelölni kell, a tehergépkocsin az anyag UN számát és veszélyességi osztályát.

Balesetekkor kialakuló tüzek


Ebben az esetben kialakuló tüzek nagy részben az üzemanyag és energiatárolók, valamint a különleges tulajdonsággal bíró áruk sérülésekor jelentkeznek. Mivel a tehergépjárművek évenkénti futásteljesítménye jelentős, ezért a baleset következtében kialakult tüzek száma nagyobb, mint más kategóriáknál (személygépjármű, autóbusz). A tehergépjárművek alvázára szerelt üzemanyag és energiatárolók külön védelmet nem kapnak. Egy esetleges baleset következtében a tank és akkumulátor sérülhet és az üzem-meleg vagy esetleg túlmelegedett alkatrészek azonnali gyulladáshoz vezethetnek. Ha a baleset következtében sérül a szállított veszélyes tulajdonságokkal és kifejezetten tűzveszélyes rakomány, akkor a gépjárművek ütközésekor létrejövő súrlódáskor szikra keletkezhet, mely a teljes rakomány, tehergépkocsi és a vontató tűzbe borulását eredményezheti.


Tehergépjárművek tüzeinek oltásakor fellépő nehézségek


A fejezet részeként szeretném bemutatni mindazokat a veszélyforrásokat, melyek a beavatkozói állomány számára nehézséget okozhatnak egy esetleges tehergépjármű tűzének felszámolása során. A veszélyforrásokat két csoportra kell szétválasztanunk. Első esetben a tehergépjármű felépítéséből, technológiájából és erőforrásából adódó veszélyeket mutatom be.
A tehergépjármű vagy vontató tüzeinél leginkább az adott jármű tulajdonságait kell felismernünk. Számítanunk kell arra, hogy a beavatkozó állomány káreset felszámolása közben nagy hőhatásnak lesz kitéve. Az éghető anyagok nagysága a személyautókhoz képest nagyobb tömegben szerepelnek. A fülkében található berendezési tárgyak és borítások rendkívüli mértékben táplálják a kialakult tüzet. A tűz lefolyása a kezdeti lassú égés után felgyorsul az éghető anyag mennyisége és éghetősége miatt.
A beépített erőforrás és kiszolgáló egységei (üzemanyag tank, elektromos kábelezés) tüzeinél a legnagyobb problémát a nagy mennyiségű üzemanyag jelenléte okozza. A tehergépjárművek nagy többségét hosszú távú fuvarozásra alakították ki, ezért az üzemanyag tárolók nagyságát is ehhez mérten applikálták. A tank nagysága 100 litertől egészen 1000 literig terjedhet, de találkozhatunk egyéni kérésre gyártott, az előbbieknél nagyobb űrtartalmú üzemanyag tárolóval is. Az üzemanyag-tárolókat a helyhiány miatt a teherautó első és hátsó tengelyei között találhatjuk, tehát a tehergépjármű, vontató és rakomány, vagy vontatmány tüzeinél is veszélyt jelenthetnek. A gyártók bár ellátták biztonsági szelepekkel annak érdekében, hogy elkerüljék a robbanást, de nagy többségében a hőterhelés annyira nagy, hogy az üzemanyag tartály robbanását nehéz elkerülni egy kiterjedt tűzeset során.
A futóművek tüzeinél lényeges, hogy nehezen megközelíthető az abroncsok mérete és az itt található alkatrészek túlzsúfoltsága miatt. Az abroncsok nem megfelelő nyomása és a túlterhelés miatt a gördülési ellenállás következtében olyan nagy mértékű súrlódás következik be, amely a gumik, a fékek és ez által a futóműnél található zsírzó kenőanyagok gyulladását okozhatja. A fékrendszer túlmelegedése kihatással lehet a légfék rendszer tartályának, tartályainak túlhevülésére, mely légtartályok túlnyomással rendelkeznek. A tartályokban lévő levegő mennyisége elérheti a 100 litert. A tartályok biztonsági szeleppel rendelkeznek melynek funkciója, hogy megakadályozza a túltöltést és a túlnyomás kialakulását. A tűzesetkor fellépő túlnyomás robbanást okozhat, a benne tárolt levegő az égés folyamatát táplálhatja. Elhelyezésük szintén az alváz oldalán található a tengelyek között az üzemanyag tartályok mellett.
Az elektromos rendszer tüzeinél várható veszélyforrások az éghető anyagok (kábelek és szigetelései) és az energiatároló akkumulátorok. A tehergépjárművek beépített erőforrásainak indításához és üzemeltetéséhez nagy teljesítményű akkumulátorokat helyeztek el a gyártók, szintén az alvázra építve a tengelyek közé. Ezek a fülke alatt találhatók, így tűz esetén megközelítésük nehézségekbe ütközik. Az akkumulátorok teljesítménye igazodik a beépített erőforrás és az elektromos fogyasztók nagyságához. Az akkumulátorok mérete és teljesítménye a személyautóknál tapasztalt nagyságnak a százszorosa is lehet. Az akkumulátorokban található savak tűz esetén felforrósodhatnak térfogatukban növekedés következhet be, ami robbanáshoz vezethet, a beavatkozói állomány tekintetében égési és marási sérüléseket okozhat.
A fejezet második részében a rakomány illetve a vontatmányok tüzeinek oltásakor tapasztalt nehézségeket mutatom be. A rakományok tüzei kialakulhatnak a tehergépjármű tüzeinek terjedésekor, illetve a rakomány tulajdonságaiból is. A rakományok nagysága és összetettsége önmagában is veszélyt jelent. A darabos áruk szállítása esetén számítanunk kell arra, hogy az áru egy része vagy teljes egésze lángba borulhat. Az áru egy részének égésekor várható a tűz továbbterjedése, melynek megakadályozására a beosztotti állomány az égő rész hűtése mellett megkezdheti a tűzzel még nem érintett részek eltávolítását. Nagy hőterhelés esetén bekövetkezhet a szállítójármű szerkezeti gyengülése, melynek következtében a darabárus szállítmány leesésére kell számítani.
A veszélyes árut fuvarozó tehergépjárművek tüzeinél a legfontosabb momentum a jelzés megfelelő értékelése. A műveletirányításnál dolgozók megkönnyíthetik és hatékonyabbá tehetik a beavatkozást, az érintett anyagok adatbázisból történő beazonosításával, az anyagok veszélyes tulajdonságainak felderítésével. A pontos jelzés értékelése lehetővé teszi a beavatkozói állomány felkészülését a hatékony, nem ritka esetben nagy kiterjedésű és a környezetre veszélyes anyagok jelenlétében.
Fontos hogy az anyag beazonosításakor megtegyük azokat a létfontosságú intézkedéseket, melyek az állomány megóvásához szükségesek. A gyúlékony-, savas- vagy lúgos-, robbanó tulajdonsággal rendelkező folyékony-, vagy gáz halmazállapotú áruk nagy többségét tartályos tehergépjármű felépítményekben és vontatmányokban szállítják. Ezeket a szállítmányokat megfelelő jelzésekkel, valamint biztonsági intézkedések sorozatával kell ellátni. Az ilyen kialakítású tartályos gépjárművek tüze estén számolnunk kell a nagy hőterhelés miatt bekövetkező robbanásra, a teljes lángba borulásra, folyékony anyagnál a kiforrásra, azaz a bleve jelenségre. A folyékony anyag forrásakor a felépítményeken található szelepek a tartályban lévő nyomást elengedik, ezzel normál szintre csökkentik a tartályok belsejében uralkodó nyomást, így akadályozva meg a robbanást.
Az élő állatot szállító tehergépjárművek és vontatmányaik tüzeinél számítanunk kell az állatok megvadulásával, ezért a jelzés értékelésénél tanácsos állatorvos segítségét kérni a káreset helyszínén.
A vontatmányok és pótkocsik felépítéséből adódó veszélyek hasonlóak, mint tehergépjárművek esetében. Itt is számítanunk kell az abroncsok okozta robbanásra és a futóműben használt kenőanyagok tűzterjedést okozó hatására. A felépítmények kialakítása nagyban befolyásolja azt, hogy a tűzoltási munka során a beavatkozók milyen gyorsan hajtják végre az oltási műveletet. A nyitott, ponyvás kivitelű felépítmények tüzeinél számítani kell a ponyva ráolvadására a szállítmányra, valamint a ponyva meggyulladása esetén a tűz terjedése nagy mértékben növekedik.
A zárt rendszerű felépítmények legtöbb esetben az áru hűtését és fűtését szolgálják. A hűtés során a megfelelő hőmérséklet eléréshez olyan segédanyagokat használnak, mint például az ammónia, melynek kiszabadulása egészségkárosító és tűzveszélyes is egyben. A fűtés során szintén speciális berendezés segít abban, hogy az anyag megfelelő hőmérsékletre melegedjen. A melegítéshez vagy a tehergépjármű és vonató által termelt hőt közvetítik a rakomány felé vagy külön aggregát biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A külön aggregátok elektromos vagy belső égésű motor (dízelmotor) felhasználásával üzemelnek. Ezek működéséhez külön energiatároló (akkumulátor), vagy üzemanyag tároló egységek szükségesek, melyek nagyságukat tekintve elősegítik a tűz táplálását, vagy önmagukban is az égés során keletkezett hő miatt sérülésük robbanáshoz vezethet.
A zárt rendszerű felépítmények szigetelése önmagukban is veszélyes, mert az itt használt anyagok éghetőek.


Következtetés


A fejezetben ismertetett szempontok alapján elmondhatjuk, hogy a tehergépjárművek tüzeinél a tűzoltást két részre oszthatjuk.
A felosztás két részre oszlik:
o a beépített erőforrással rendelkező gépjárműkre,
o a felépítmény, a vontatmány és a szállított áru tüzeire.

A fejezet taglalja e két szempont tüzeinek kialakulását. Fontos megjegyeznünk, hogy a tehergépjárművek, felépítmények és a rakomány tüzei együttesen fogják alkotni a káresetnél tapasztalt viszonyokat. A kialakulásuk lehet egymástól független, de lefolyásuk mindig kihat egymásra. Legtöbb esetben a tűz lefolyása nagy kiterjedésű és nagy hőterheléssel jár, ami a beavatkozói állományra fokozott fizikai megterhelést gyakorol. A különböző szállított tárgyak anyagok égése során olyan gőzök, gázok keletkezhetnek, melyek nagy mértékben táplálhatják az égés folyamatát, ezen kívül a beavatkozói állomány egészségét is fokozottan veszélyeztetik. Az állomány védelme érdekében fontos a védőruházat, veszélyes anyag jelenlétében történő tűzoltásnál a környezettől teljesen független védőruházat alkalmazása. A légzésvédelmet minden esetben kötelező a sérülések elkerülés érdekében alkalmazni.
A tűzoltás során felhasznált oltóanyagok és oltási technikák, taktikák
A közúti gépjárművek oltásánál a felhasznált oltóanyagokat, az oltási technikát, illetve a választott tűzoltási taktikát alapvetően meghatározza, hogy mely közúti gépjárműről és annak mely részét érintő tüzéről beszélünk. Az oltóanyag fajtáját és a választható taktikákat, technikákat a jogszabályi háttér teljes körű ismeretével, azok felhasználásával tudjuk megfelelően kiválasztani. A különböző kategóriákban található éghető anyag mennyiségét, tulajdonságát csak a megszerzett tanulmányok és tapasztalatok során sajátíthatjuk el.


Közúti gépjárművek tüzeihez felhasznált oltóanyagok


A közúti gépjárművek tüzeinek oltásához legtöbb esetben a közúti gépjárművek aggregátjainak működési elvével kell tisztában lennünk. Ez mellett fontos, hogy ismerjük a tehergépjárművek rakományának tulajdonságát és mennyiségét, a különleges kiegészítő hajtásmódokat (hibrid, autógáz) és a gépjárművekben utazó emberek számát. Az oltóanyag kiválasztását az oltóanyag fő oltóhatása, annak alhatása, valamint az oltandó gépjármű kategóriája, kialakítása határozza meg. Minden esetben a tűzoltás vezetőjének ismernie kell az oltóanyagok azon fizikai és kémia hatásait, amelyek a tűz megszüntetését okozhatják. A helyes oltóanyag megválasztása az eredményes tűzoltás alapfeltétele. Az oltóanyag megválasztásakor fontos tisztában lennünk azzal is, hogy az adott helyszínen milyen oltóanyag áll elegendő mennyiségben a rendelkezésünkre. Az oltás során a fecskendőkön rendelkezésre álló anyagok (víz, por, hab) egyaránt hatékonyan bevethetők a kategória tüzeinél. Legyen szó motortérben kialakuló tüzekről, hibrid (elektromos) vagy autógázzal működő gépjárművek, vagy ezek kiegészítőjéről a legtöbb esetben elegendő a rendelkezésre álló oltó anyag.


Víz, mint oltóanyag


A víz oltóanyagként történő felhasználását sokrétű tulajdonságai miatt alkalmazhatjuk. A fecskendőkön legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, de önmagában, mint oltóanyag nem a leghatékonyabb. A közúti gépjárművek technológiájának fejlődése miatt a gépjárművek tüzeinek oltása során az ún. habosított, vagy más néven „nedvesített víz” jobb hatékonysággal képes a tűzoltás mechanizmusában részt venni, mint maga a víz. A „nedvesített víz” az az oltóanyag, mely során a vizet 0,5 – 1 térfogat százalékban ún. habképző-anyaggal elegyítik.
A vizet mint oltóanyagot az üzemanyag tárolók (autógáz tartályok), valamint azok környezetének hűtésénél alkalmazhatjuk. A víz a hűtő hatásának köszönhetően az égés alapvető feltételeként szerepet játszó megfelelő hőmérsékletet csökkenti, így az égő anyag hőmérsékletét annak gyulladási hőmérséklete alá szorítja. Ezt a hűtő hatást a víz az ún. párolgási alhatásának köszönheti, mivel 1 liter víz elpárolgása során 1640 kJ energiát von el a környezetéből. A hűtés következtében egyúttal csökkenthetjük a robbanás veszélyét is.
Az akkumulátor tüzeknél (hagyományos és hibrid hajtásnál) a víz használható, mivel a savak és lúgok hígítására alkalmas, bár figyelnünk kell a gőzök, gázok keletkezésére és a kifröccsenés veszélyére, tehát a vízzel való hígításnál fontos a magas szintű figyelem. Az oltáshoz porlasztott sugarat használunk.
Az éghető, vagy veszélyes gázok, gőzök (autógáz hajtás, közúti veszélyes anyagok szállítása) levegőbe jutásakor szintén használható a víz a kiáramló gáz hígítására, koncentrációjának csökkentésére ez által megakadályozva a robbanást.


Oltópor, mint oltóanyag


Az oltópor használata a közúti gépjárművek kezdeti szakaszában használható, mint oltóanyag a lánggal való égés gyors megszüntetésére. Ennek hátránya, hogy az oltópor a fecskendőkön korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, valamint szabadtérben alkalmazva az oltópor szemcséi nagyon érzékenyek a légmozgásra, ezért alkalmazása csak kis hatótávolságból megfelelő (maximum 2-6 méter). Előnyei között kell megemlíteni, hogy az égő fémek és elektromos tüzek (pl.: hibrid hajtás) oltására is alkalmas. Előnye még, hogy nem mérgező, tömegegységre vonatkoztatva legjobb tűzoltó képességgel rendelkezik és viszonylag olcsó.


Oltógáz, mint oltóanyag


Az oltógázok oltóanyagkénti felhasználási területe zárt terekben a legmegfelelőbb. Az oltógázok az oxigén kiszorításán alapuló tűzoltás elvén működnek. Az oltógázokat akkor alkalmazzák, ha a többi oltóanyag valamilyen speciális ok miatt nem használható. A közúti gépjárművek tüzeinél szabad téren nem használhatók, de zárt terekben, mint zárt parkolókban, mélygarázsokban hasznos tulajdonságai révén oltóanyagként tökéletes. A gáznemű anyagokkal történő tűzoltásnál kiszorítás és a katalitikus oltási mód érvényesül. A kiszorításnál az oltógáz, az oxigén koncentrációját csökkenti, a katalitikus mód esetén az oltóanyag molekuláinak (hő hatására) bomlása következtében „aktív gyökök” beépülnek az égés láncolatába.


Oltóhab, mint oltóanyag


Az oltóhab felhasználása a közúti gépjárművek oltásánál a leghatékonyabb. Az oltóanyagok alkalmasak mind felületi, mind pedig térfogati oltásra is. Ezen kívül kiemelt jelentőségű az éghető folyadékok oltásánál (üzemanyagok, veszélyes éghető anyagok szállítása). Az oltóhabok habképző anyagok és víz elegyítésével hozhatók létre. Az oldat habanyag bekeverési százaléka vízzel, 3-6 térfogat százalék, az így a kapott oltóanyag oltóhab lesz. Az elegyítés következtében a víz felületi feszültsége nagymértékben csökken, így az éghető folyadékok, valamint az egyéb szénhidrogén származékok felületi feszültségéhez közelítő értékű oltóanyagot, oltóhabot kapunk. Az oltóhabokkal az utastérben felhasznált műanyagok és a gépjármű gumik, valamint az éghető folyadékok egyaránt hatékonyan olthatók.
Az oltóhab olyan, gázzal töltött (jelen esetben levegővel töltött) buborékokból álló folyadékrendszer, mely folyadékrendszerben a buborékokat egymástól vékony folyadékhártya választja el. Oltóhatását tekintve az oltóhabok fő oltóhatása az ún. fojtó hatás, alhatását tekintve pedig a takaró hatás, mivel az égési folyamat során az éghető anyag égést-tápláló anyaghoz jutását akadályozza meg. Természetesen az oltóhabok víztartalma miatt minimális mértékben jelentkezik az ún. hűtő-hatás jelensége is.
Az oltóhabok felhasználásánál a habkiadósság a legfontosabb tulajdonság. A habkiadósság az a viszonyszám mely leírja, hogy egy bizonyos mennyiségű habképző anyagot tartalmazó oldatból, milyen térfogatú hab képződik, vagy fejleszthető. A habkiadósság szerint megkülönbözethetünk:
o alacsony habkiadósságú habot,
o nehézhabot,
o középhabot,
o könnyűhabot.
A közúti gépjárművek oltásánál nehézhabot és középhabot használhatunk a legjobb hatásfok eléréséhez. A nehéz habokat az éghető folyadékok oltására alkalmazzuk jó takaró, gördülő (terülő), képessége miatt, emellett sűrűsége, nedvességtartalma és távolról való bevetése sem elhanyagolható. A középhabok használatánál kisebb lövőtávolságra és sűrűségre számíthatunk, mint a nehézhabnál.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az oltóhabok felhasználása gépjármű és rakományaik tüzeinél nagyon hatásos. Az éghető (folyékony és szilárd) anyagok tüzeinél hatásfoka kiemelkedő, de minden esetben a használata kellő figyelmet, valamint szakértelmet igényel, a habtörés jelenségének elkerülése érdekében, valamint a megfelelő fedő-, kiszorító hatás elérésének érdekében.


Következtetés


A közúti gépjárművek tüzeinél az előbb felsorolt oltóanyagok tulajdonságai megmutatták, hogy oltásra alkalmasak, bár önmagukban nem mindig elegendőek. Ezért az ilyen esetekben történő tűzoltásra a kombinált oltási módot javaslom, melynek során mindhárom oltóanyagot (oltóvíz, oltópor, oltóhab) felhasználhatjuk a káresetek felszámolása során, természetesen csak a helyes oltási sorrend maradéktalan betartásával.
Minden oltóanyagnak megvannak a bevetési előnyeik, valamint a hátrányuk is. Ezek a tulajdonságok adják meg azt az összetételt, kombinálás módját, melyek a közúti gépjárművek tüzeinek oltásakor a legjobban használhatók. A kombinált oltási mód során az egyes oltóanyagokat a tűzesettől függően egymás után szükséges bevetni a cél elérése érdekében. Az oltóanyagok tulajdonságai megmutatják, hogy mely alkatrészek, elektromos berendezések és tárolók, mely szállítmányok tüzeinél alkalmazhatjuk legnagyobb hatásfokkal őket.

 


 
 

 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu

 

Schrack_banner_140905.gif sajat-hird.jpg konifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 áprilisi számának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

 - Ezek az elektronikai termékek okozzák a legtöbb lakástüzet

 

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Téves tűzjelzések kiszűrésére tett tervezői megoldásokr

- POLON 6000 – A 10. telepítés
- Nagyobb hatékonyság – Fejlett tűzvédelem – Bosch távszolgáltatások tűzjelző központokhoz

🔥Építés és tűzvédelem

-STÖBICH tűzgátló konvejorkapuk
- Pneumatikus hő-, és füstelvezető rendszerek
- A Multipor kiállja a tűzpróbát
- Alulról hűlő födém szigetelése: CLT C1
- Az év díjazott tűzvédelmi gyártmányai

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

-  Sokféle jármű, egyféle cél

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás VIII. rész

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.