Fl-netfej-új copy.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
  • Schrack-head-nov-16.jpg
Regisztráció
 
Programelőzetes  

 





Dr. Hesz József 

A MŰVELETIRÁNYÍTÁS, MINT A MENTŐ TŰZVÉDELEM ÉS A KATSZTRÓFAVÉDELEM ALAPELEME

11-Hesz-dr.jpg(2017.11.21.)2012. április 1-én egységes katasztrófavédelmi rendszer kezdte meg működését, amely a meglévő rendszerek átalakítását és új szakmai területek kialakítását is jelentette. A kataszrófavédelem (állami) irányítása alá kerületek az addig önkormányzati intézményként működő hivatásos tűzoltóságok, megalakult az egységes iparbiztonsági szakterület (veszélyes üzemek, veszélyes áruszállítás, kritikus infrastruktúra), valamint területi szintre tolódott el az ügyeleti tevékenység súlypontja, létrejött az egységes műveletirányítási tevékenység. A kezdeti struktúrát azóta többször finomhangolták a működési tapasztalatok alapján, illetve módosították a változó – alapvetően bővülő – feladat-, hatás- és jogkörök miatt.  A cikkben nem kívánok foglalkozni a teljes struktúra változásaival, csak a műveletirányítás létrehozását és az ott történt változásokat ismertetem.

Az ügyeletekről általában


A készenléti szerveket – így a katasztrófavédelmet is – az jellemzi, hogy folyamatosan működnek és azonnal reagálnak, amelyet alapvetően a 24 órás elérhetőséggel (ügyelet) tudnak biztosítani. Az ügyeletek működése alapvetően kétirányú:

  •  egyrészt a lakosság jelzéseire azonnali válaszokat adnak, aktivizálják a rendelkezésükre álló, illetve szükség esetén más szervekhez tartozó erőket és eszközöket, információt biztosítanak a beavatkozó állománynak és a döntéshozatalért felelős vezetőknek. Ezt a típusú tevékenységet hívjuk operatívnak. 
  •  másrészt megteszik a szükséges jelentéseket a szakmai elöljárók felé, tájékoztatják a társadalom különböző rétegeit az esetleges hatásokról és jól definiált módon eljuttatják az információikat a politikai szintre is. Ezt a típusú tevékenységet hívjuk jelentőszolgálatinak. 

Az ügyeletek működtetéséhez szükség van az alaprendeltetésről tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberekre, azaz ügyeletesekre, megfelelő informatikai és távközlési eszközökre, valamint az azokhoz tartozó szoftverekre és elhelyezési lehetőségekre. Az ügyeleti rendszer sajátja, hogy az adott szervezet teljes szakmai spektrumát átfogja, azonnali döntéseket hoz, úgy vesz részt az elhárítási folyamatban, hogy fizikailag attól távol helyezkedik el, valamint folyamatosan információt gyűjt és feldolgoz.
Egy szervezet különböző szinteken üzemeltet ügyeleteket, attól függően, hogy ott milyen döntéseket kell hozni, milyen erőket, eszközöket kell mozgósítani, riasztani, milyen területi elv alapján alakították ki a struktúrát. Általában helyi, területi, központi szintek léteznek, elnevezésük (település, járási, megyei, régiós stb.) függ a közigazgatás szintjeitől. A szintek között állandó kapcsolat van, általában alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A mellérendeltségi viszony az azonos szintű, szomszédos ügyeletek és a társzervek ügyeletei között figyelhető meg.
A katasztrófavédelem szervezetében helyi szinten az önkormányzati tűzoltóságokon (a továbbiakban: ÖTP), a főállású létesítményi tűzoltóságokon (a továbbiakban: LTP), a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokon (a továbbiakban: HTP), területi szinten a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságokon (a továbbiakban: MKI), országos szinten pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon (a továbbiakban: BM OKF) működik ügyelet.


A műveletirányítás elemei

A katasztrófavédelem rendszerében 2012-ben a műveletirányítás, mint fogalom és mint tevékenység is újként jelent meg. Az azóta eltelt időben megfigyelhető, hogy sokszor keverednek a fogalmak, mert a más szervezetek (főleg a honvédség) már használták ezen és kapcsolódó fogalmakat más-más tartalommal. A katasztrófavédelmi rendszer ki-, illetve átalakítása az addigiakhoz képest integráltabb irányítási tevékenységet és bonyolultabb fogalmakat eredményezett. A rendvédelem ágainak (pl.: a katasztrófavédelem, mint a közbiztonság része) „egymásba érése”, sőt a hon- és rendvédelmi tevékenység összehangolása is megfigyelhető volt, amely kihatott a katasztrófavédelmi tevékenységre is. A részben már ismert fogalomrendszer közelített egymáshoz, amely új definíciókat vagy azok átértelmezését vonta maga után.
Az események kezelésének a NATO terminológia szerint van taktikai, operatív (műveleti) és stratégiai szintje. A taktikai szint a bevetés, azaz irányítás szempontjából a helyszíni irányítás, amely a magyar tűzoltó számára a klasszikus tűzoltásvezetést jelenti. A műveleti szinten az egyes konkrét események kapcsán tett intézkedések összességét értjük, amikor az egységek helyszínre irányítása mellett elvégezzük a jelentési, adatszolgáltatási, értesítési, tájékoztatási és koordinációs cselekményeket is, amely alatt összességében a műveletirányítást értjük. A tevékenységirányítást, mint tartós, folyamatos, rendszeres cselekvés végrehajtására irányuló utasítások összességét, a teljes beavatkozási és műveleti cselekmények stratégiai szintje jelenti, azaz a teljes védelmi rendszer filozófiája.
A szakmai előírások (jogszabályok, belső szabályozó eszközök) is tartalmaznak fogalom-meghatározásokat, amelyek általában a szabályozni kívánt részterület szempontjait veszik figyelembe, így azok gyakran eltérnek egymástól, más részekre helyezve a hangsúlyt. Így például a Beavatkozás (vagy bevetés) a Katasztrófavédelmi Törvény végrehajtási Kormányrendelete szerint: a katasztrófák és vészhelyzetek hatásainak felszámolására irányuló szervezett, tervszerű megelőző, védekező, segítségnyújtó és kárfelszámoló tevékenység. Ezeknek lehet részfogalma a Tűzvédelmi Törvényben megfogalmazott tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása vagy a műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
A kárhelyen tűzoltásvezetők/mentésvezetők dolgoznak, míg az ügyeleti-műveletirányító munkát, az ügyeleti szolgálat munkatársai (ügyeletes, műveletirányító, ügyeletvezető) látják el.
Az ügyeleti feladat megoszlik, azaz különbségek vannak az ügyeleti szolgálat szintjeinek megfelelően, mivel más és más a hatáskör, döntési jogkör és a jelentési kötelezettség egyaránt.
Az ügyeletes helyi szinten

  •  ellátja a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező tűzoltóság működési területén a hozzá érkező tűzjelzés fogadásával, a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, közreműködik az adatszolgáltatás elvégzésében,
  •  a hozzá beérkező tűzjelzéseket haladéktalanul jelenti az MKI műveletirányító ügyeletére,
  •  végrehajtja az MKI fő- és műveletirányító ügyeletének, valamint az OKF Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan,
  •  végrehajtja saját erőinek, eszközeinek riasztását,
  •  jelentést tesz a tűzoltóparancsnoknak és a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek a saját erők riasztásáról.

A műveletirányító ügyeletes területi szinten
  •  ellátja az MKI illetékességi területén lévő tűzoltóságok működési területéről beérkező tűzjelzések fogadásával, értékelésével és a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, irányítja az adatszolgáltatás elvégzését,
  •  intézkedik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről,
  •  számítógépen rögzíti a káreset-felvételi lapot,
  •  rögzíti a tűzoltásvezető visszajelzéseit és a tűzesetekkel, műszaki mentésekkel kapcsolatos egyéb információkat,
  •  végrehajtja a megyei főügyelet és a BM OKF Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan.
  • A fentiek alapján a műveletirányítók azok a személyek, akik elsősorban a műveletirányító helyiségben irányítói, döntési jogkörrel felhatalmazott személyek. Így az alábbi tevékenységek végrehajtása és azok irányítása is a feladatuk:
  •  integrált katasztrófavédelmi feladatokkal (tűzvédelem, iparbiztonság, polgári védelem) kapcsolatos riasztási, tevékenységirányítási és koordinációs feladatok (pl. tűzvizsgáló, ADR ügyintéző, lakosságvédelemi intézkedést igénylő esemény során a polgári védelmi szakterület ügyeletes munkatársának a kirendelése),
  •  a kommunikációs feladatok koordinálása, információk átadása a médiával kapcsolatot tartó sajtós munkatárs felé,
  •  lakosságtájékoztatási feladatok ellátása,
  •  mozgósítási feladatok végrehajtása.

Műveletirányítás tehát nem más, mint helyzetértékelési feladat, ha nemzetközi, országos, regionális (több megye), területi (megye), helyi (település) szinten bevetésre van szükség, és ahonnan ezt a munkát összehangolni lehet, a késedelmek és a párhuzamosságok elkerülése érdekében, megfelelő kommunikációs rendszerrel és erő- eszközgazdálkodással. Biztosított a segélyhívások fogadása, értékelése és minősítése, majd a szükséges erők riasztása, valamint az információk fogadása, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, azok továbbítása történik. A bevetés helyszínének behatárolását térinformatikai rendszer támogatja, a saját erők mozgását járműkövetésen alapuló online rendszer, azaz GPS műholdas „nyomon követés” biztosítja a műveletirányítók számára. A műveletirányítás döntéstámogató rendszer (PAJZS program, amelyről később lesz szó) működtetésével, háttértámogatásával történik.

 

A műveletirányítás személyi, tárgyi feltételei


A korábban 1 fős létszámmal működő megyei/ ügyeletek feladat- és hatásköre, létszámhelyzete jelentősen megváltozott. Létrejött a megyei/fővárosi fő- és műveletirányító ügyelet, amelynek vezetője az ügyeletvezető, alárendeltségében műveletirányító tisztek és műveletirányító referensek (zászlós állománycsoport) látnak el szolgálatot, a megye/főváros veszélyeztetettségétől függően összesen 3-6 fővel.
A megyei ügyeletek által használt helyiségek egy-két megyei/fővárosi igazgatóságtól eltekintve alkalmatlanok voltak a műveletirányítók elhelyezésére. 2011-12-ben néhány hónap alatt mind a 19 megyei igazgatóságon (a Fővárosban már rendelkezésre állt) a megfelelő létszámra kialakították a fő-és műveletirányító ügyeletet, a hozzá tartozó pihenő, öltöző, szociális helyiségekkel. 2012. július 30-ára minden területi szervnél működött a műveletirányítás. Fontos kiemelni, hogy a helyiségek kialakítása mellett a szükséges technikai, informatikai eszközökkel is el kellett látni az ügyeletet úgy, mint EDR rádió, számítógép, szünetmentesített erősáramú hálózat, strukturált gyengeáramú hálózat, digitális hangrögzítő berendezés, telefon alközpont digitális telefonkészülékekkel .
Az ügyeleti átalakítások sajátossága, hogy nincsen átállási idő, hanem a folyamatos üzem mellett kell az új rendszert bevezetni úgy, hogy a lakosság részéről semmiféle szolgáltatási színvonal-csökkenés ne legyen tapasztalható. Az átállást nehezítette az a körülmény is, hogy a rendszer egyéb elemei is egy időben változtak meg, azaz új tűzvédelmi, lakosságvédelmi és iparbiztonsági feladatellátás, új humánrendszer alakult ki. Nagyszabású képzési rendszert kellett kialakítani annak érdekében, hogy az áprilisi kezdésre kiképzett, felkészített állomány álljon szolgálatban. A PAJZS szoftver használata mellett a szemléletváltásra is fel kellett az állományt készíteni, bár ez a tevékenység a mai napig is elegendő feladatot ró az elöljárókra. A rendszer működtetésének alapvető eleme a szabályozás megteremtése volt, hiszen ez alapján lehetséges egységes feladatellátást biztosítani az ország minden részében. A szervezeti és az abból adódó feladatrendszerbeli változásoknak megfelelően módosítottuk a katasztrófavédelem ügyeleti és készenléti szolgálatairól szóló intézkedést, valamint egy teljesen új intézkedést készítettünk a műveletirányítás rendjével kapcsolatban. Ezek az intézkedések azóta is a tevékenység alapját képezik, a Tűzoltási és a Műszaki Mentési Szabályzatok mellett a mentő tűzvédelem alapdokumentumai közé tartoznak.
A segélyhívó szám (105) átkötése 2 lépcsőben történt meg: 2012. február-márciusban az önkormányzati tűzoltóságokról a hivatásos tűzoltóságokra, majd a műveletirányító ügyeletek működésének megindulása percében a műveletirányító ügyeletekre átkötötték a szolgáltatók. A korábbi években a „műveletirányítás” helyi szinten történt, azaz a segélyhívások helyi szintre érkeztek meg, a riasztás is ott történt. Segítségkérés esetén a megyei/országos ügyeleteken keresztül megtörtént a szükséges erők-eszközök riasztása. A megyei szintre lépett műveletirányítási rendszer (immár magába foglalva a tűzoltó erőkön túl a megyében igénybe vehető, nem tűzoltó erőket és eszközöket is) fejből már képtelen lett volna ellátni a nagyobb erőket-eszközöket igénylő, vagy egy időben történő több esemény kezelését, ezért döntéstámogató szoftvert fejlesztett ki a katasztrófavédelem. A PAJZS névre keresztelt döntéstámogató rendszer az RST-t felváltó Műveletirányító Terv és a tipizált eseményeket tartalmazó ún. faábra beprogramozott adatainak összehangolásával javaslatot nyújt a műveletirányítónak, aki egy gomb lenyomásával leriaszthatja a különböző helyen tartózkodó erőket-eszközöket. Fontos kiemelni, hogy a rendszer döntéstámogató, azaz nem a műveletirányító helyett dolgozik, hanem az ő munkáját segíti, egyszerűsíti. A szakmailag jól felkészült műveletirányító tehát nem váltható ki.

 

A segélyhívások rendszerének átalakítása

A készenléti szervek elérését szinte minden országban mindenkinek lehetővé teszik, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ezt a lehetőséget összefoglaló néven segélyhívásnak nevezzük, amely terület elsősorban a telefon megjelenésével vált közismertté. Magyarországon a segélyhívó számok kiosztását az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet 1. számú melléklet 3.3 pontja határozza meg. A segélyhívó számok háromjegyű rövid számok, amelyek a készenléti szervek (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes. A rendelet taxatíve felsorolja segélyhívó számokat, amelyek a következők:
A telefonszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a készenléti szerveket. A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a készenléti szervekkel. Magyarországon kezdetben a 005, majd a 05 és 1997. február 15-től a 105 a tűzoltóság hívószáma.
1991. július 29-én az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió jogelődje) a 91/396/EEC tanácsi határozatban vezette be a 112-es egységes európai segélyhívó számot, amelyet a tagállamoknak 1992-ben, de legkésőbb 1996. december 31-ig kellett bevezetni. Magyarországon 1999-től kezdődően működik a 112-es segélyhívó szám, amely a megyei rendőrségi ügyeleteken végződött, mint egyszerű távközlési végpont. Ezen ügyeletről adták át az információt a tűzoltósági, illetve mentőszolgálati ügyeleteknek, amennyiben e számon érkezett több készenléti szerv közreműködését érintő jelzés. Magyarország 2004. május 1-vel az Európai Unió (a továbbiakban: EU) teljes jogú tagja lett, így annak korábbi döntései kötelezővé váltak, minthogy ebben a kérdésben az ország nem kért átmeneti mentességet. 2006-ban az EU megvizsgálta a 112-es segélyhívó szám kezelésének gyakorlatát és kötelezettségszegési eljárást indított az országgal szemben. Nyilvánvaló volt, hogy a csupán távközlési alapon működő rendszer nem megfelelően működött, hiszen a jelző személy és a káresemény helyének behatárolása nem történt meg. Az 1066/2006. (VI.29.) Korm. határozat közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost nevezett ki, akinek feladata lett – többek között – a 112-es segélyhívó számmal kapcsolatos ügyek rendezése is. Az Európai Bizottság az eljárást 2007 júniusában megszüntette miután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az egységes európai segélyhívó számra irányuló segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó műszaki követelményekről 23/2007. (II. 23.) GKM rendeletben kötelezte a telekommunikációs szolgáltatókat arra, hogy biztosítsák a hívó helyének – a kor követelményei és technológiai színvonalának megfelelően legpontosabb – helymeghatározási adatait.
A fentieken túl a Kormány 2007-ben 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat számon döntést hozott, hogy az európai standard-eknek megfelelően kezdődjön meg az előkészítő munka a rendszer hatékony működése és szervezeti felépítése, a jogszabályi hátterének megteremtéséhez szükséges törvénymódosítások, valamint más jogszabályok előkészítése, az Európai Segélyhívó Rendszer (a továbbiakban: ESR) szervezeti felállítására, a Rendszerirányító Központ és regionális alközpontjai tevékenységének jogi, hatásköri és illetékességi kérdéseinek meghatározására. A rendszer kiépítésére 2008. december 1-ét jelölték meg véghatáridőként. Érdemi lépés nem történt a 2010. évi kormányváltásig, amikor a megválasztott Kormány vállalta, hogy a segélyhívások rendszerét átalakítja, figyelembe véve az európai uniós előírásokat.
A segélyhívások gyakorlatát az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (a továbbiakban: AJB) 2002-től 2010-ig terjedő időszakban 6 alkalommal vizsgálta és több alapvető joggal összefüggő visszásságot tárt fel. A vizsgálatok eredményei vezettek részben a jelenlegi rendszer kialakításához.
A Kormány az „ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer” kiemelt projektet 5 milliárd forint keretösszeggel nevesítette és munkacsoportot hozott létre az érintett miniszterek részvételével. Az európai uniós projektre létrehozott konzorciumban helyet kapott a katasztrófavédelem is. A konzorcium elkészítette a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt és a pályázatot. A teljes projekt megvalósulásának határideje 2013. december 31-e volt.
A pályázatban országos hívásfogadó központok (a továbbiakban: HIK) kialakítása (Szombathely és Miskolc) szerepelt, amely a 112-es segélyhívó számok mellett a nemzeti segélyhívó számokat (104, 105, 107) is fogadni képes. A terv tartalmazta azt is, hogy a készenléti szervek irányítási folyamatait egységesítik és megyei szintű irányítóközpontokat alakítanak ki. A katasztrófavédelem 2012-ben, a rendőrség 2013-ban alakította ki a megyei irányítóközpontjait, míg a mentőszolgálat már korábban ezen a szervezeti szinten működtette a mentésirányítását. A rendőrség úgy alakította ki a megyei tevékenységirányítási központjait (a továbbiakban: TIK), hogy a későbbiek során képes legyen elhelyezni a katasztrófavédelmi fő-és műveletirányító ügyeleteket is, a költözésre 2015. szeptember 14-től 2016. január 26-ig terjedő időszakban sor is került. A mentőszolgálat irányító központjai külön elhelyezésben fogadják a segélyhívásokat, a 112-es számon érkezőket a HIK-ből átkapcsolással, illetve adatlap formájában. A 104-es hívószámok átkötése a HIK-ekbe 2017 nyarán megkezdődött és az év végéig fejeződik be.
A projekt keretében a HIK-ekben az operátorok fogadják a segélyhívásokat és előre definiált kikérdezési protokoll segítségével elektronikus adatlapot töltenek ki, majd azt továbbítják a megyei irányítóközpontokba, ahol a készenléti szervek a saját maguk által kifejlesztett műveletirányításai rendszereik segítségével végzik feladataikat. Közös bennük, hogy a rendelkezésre álló erőket-eszközöket rendelik hozzá a segélyhívásban megjelölt káresemény felszámolásához és az irányításuk a helyszíni döntésekre nincs hatással, csak az első egység kiérkezéséig rendelkeznek az erők-eszközök fölött. A kiérkezést követően azonban térinformatikai és szakmai információtárban található adatokkal, információkkal segítik a helyszíni döntéseket.
A rendszer fő jellemzője, hogy átfogó infó-kommunikációs rendszer alakult ki, amely lehetővé teszi a készenléti szervek együttműködési folyamatainak korszerűsítését, valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít a készenléti szervek érintett szereplői, irányítók és végrehajtók között. A rendszer biztosítja, illetve biztosítani fogja a kor követelményeinek megfelelő segélykérési csatornák (telefon, eCall, SMS, MMS, Internet stb.) kezelhetőségét. A rendszernek eleme továbbá a készenléti szervek gépjárműveibe telepített mobil alkalmazás, amelynek segítségével a megyei irányítási központ és a gépjárművek között online kapcsolat épült ki és szükség esetén az irányító a rendszerbe integrált rádiókommunikációs eszközök (EDR) segítségével szóbeli utasítást adhat, vagy más információt is közölhet a kijelölt jármű vezetőjének vagy más személyeknek. A helyszínre érkezett erők a beavatkozás lépéseiről adatokat, képi- és hanginformációkat küldhetnek az irányító központba, ahol az irányító folyamatosan értékelheti az adott esemény kezelésének állapotát, s döntéseivel segítheti a beavatkozást.

A segélyhívás speciális esete az automatikus tűzátjelző berendezésekből eredő jelzés. Az automatikus tűzátjelző rendszerek esetében a tűznek, illetve kísérő jelenségeinek észlelése és annak jelzése, illetve átjelzése a szolgáltatóhoz vagy közvetlenül a készenléti szervhez automatikus rendszerrel valósul meg. Éppen ezért a karbantartás elmulasztásából vagy egyéb külső körülményből (pára- és/vagy porképződés, rossz helyre történt érzékelő-telepítés vagy szakmailag nem megfelelő érzékelő telepítés stb.) adódó jelzés automatikus úton, emberi közreműködés nélkül eljut a műveletirányító ügyeletre. A tűzjelzők telepítésének éppen az a célja, hogy a tüzet a lehető legkorábbi fázisában érzékelje és jelzést adjon az ott lévőknek, illetve a készenléti szervnek. Ebből következik, hogy a téves jelzések is azonnal megjelennek a műveletirányító ügyeleten, amellyel kapcsolatban a műveletirányítónak intézkedési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben nem tud kapcsolatba lépni az automatikus tűzjelző berendezést telepítő létesítményben tartózkodó felelős személlyel (vezető, ott dolgozó, vagyonőr, stb.), abban az esetben a készenléti egységek riasztása megtörténik, amelynek jelentős költsége van.


A műveletirányítás működésének tapasztalatai


2015. szeptember 1-től a BM OKF által kiírt pályázat eredményeképpen megkezdte működését a Tűzátjelzést Fogadó Központ (a továbbiakban: TFK), amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet előírása tett lehetővé. A rendelet 156.§-a alapján a tűzátjelzést az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelet helyre köteles elektronikus úton továbbítani. A TFK-ból az éles jelzések automatikusan, kezelőtől függetlenül a PAJZS rendszerbe kerülnek, így megvalósítva a lehető leggyorsabb riasztás végrehajtását. Ezzel párhuzamosan meg kell jegyezni, hogy ezáltal a téves jelzések száma ugrásszerűen megnőtt, hiszen a lemondásra rendelkezésre álló idő minimálisra csökkent. Ez év második felében a lemondásokat is a TFK fogja kezelni és annak központi számon történő érkezése esetén a PAJZS rendszerbe küldött üzenettel a műveletirányító a riasztásra szolgáló felületen az eseményhez kapcsolódva kapja meg a tűzjelzés lemondását. Nagy szükség lenne a tűzjelző rendszerekkel kapcsolatos létesítési és használati előírások áttekintésére, hogy a beérkező téves jelzések számát minimálisra csökkenthessük.
A segélyhívások rendszerének 2010. előtti európai uniós és ombudsman-i vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az nem megfelelően működik. Sem a nemzeti, sem az európai segélyhívó számok esetében nem valósult meg a hívó fél helyének térképi beazonosítása, továbbá egyes csoportok (pl: fogyatékkal élők) számára sem elérhető a rendszer. A segélyhívás rendszerének átalakítása a készenléti szervek részéről is változtatást igényelt, amely részben a szoftverek alkalmazásában, részben a segélyhívás fogadás helyének módosításában jelentkezett. A készenléti szervek első lépésként kialakították a területi szintű segélyhívás-fogadást, majd csatlakoztak a HIK-ekhez, ahonnan közvetve kapták meg az állampolgári bejelentéseket, megszűrve a beavatkozásokat nem igénylő hívásokat. Belügyminiszteri döntés értelmében a katasztrófavédelmi ügyeletek egy fizikai elhelyezésben látják el feladataikat a rendőrségi tevékenységirányítókkal, a műveletek irányítását pedig a PAJZS szoftver segítségével végzik.
A rendszer kiépítésekor nagy hangsúlyt fektettünk a műveletirányítók gyors és szakmailag helyes kikérdezési tevékenységére, amelyet a PAJZS rendszerben történő gyakoroltatással és a szoftver folyamatos, szakmailag kontrollált fejlesztésével értünk el. Az első hónapokban tapasztalt 3-5 perces kikérdezés és riasztás végrehajtását 2016-ra országos átlagban 116 másodpercre csökkentettük.
A HIK-ekből érkező segélyhívásoknál a gyorsaság érdekében jelentős hangsúlyt fektetünk az operátorok felkészítésére, hogy az állampolgárok csak egyszer mondják el a bejelentést, illetve az operátorok által rögzített adatok automatikusan érkezzenek a PAJZS rendszerbe. A PAJZS-ba érkező elektronikus adatlap esetén hangjelzés is érkezik, így a műveletirányító a lehető legkisebb időn belül tudja végezni a riasztást és a műveletirányítást. Folyamatosan képeztük az operátorokat a szakmailag helyes kikérdezés és adatrögzítés érdekében, valamint rendszeresen értékeljük az általunk problémásnak vélt adatlapokkal kapcsolatos operátori tevékenységet, valamint továbbképzéssel, útmutatókkal segítjük a műveletirányító állományt a helyes eljárásra. Javaslatokat teszünk a HIK-ek működéséért felelős ORFK felé a hívásfogadó szoftver fejlesztése és az operátorok eljárás rendjének módosítására. Heti rendszerességű üzemeltetési értekezleten hangoljuk össze az informatikai, szakmai és eljárási rendszereinket és fogalmazzuk meg a fejlesztendő területeket.
Az önkéntes tűzoltó egységek értesítése az egyesületek által vállalt területen keletkezett tűzesetről, vagy műszaki mentésről automatikusan történik, az előre megadott telefonszámokra, SMS formájában. A telefonszámok változását az egyesületek a KAP-online rendszerben tudják változtatni, így a jelzések mindig a naprakészen megadott számokra érkeznek.
A műveletirányítók folyamatos képzésben részesülnek. A középfokú végzettséget a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által szervezett szerparancsnoki képzésben vagy a csak műveletirányító ügyeleten elfogadott 8 hetes műveletirányító képzésen szerezhetik meg. Aki az előírt szakmai végzettséggel rendelkezik, de műveletirányító tapasztalata még nincsen, 1 hetes műveletirányító tanfolyam keretében készülhet fel feladatai ellátására.
2017 áprilisában Budapesten tartotta közgyűlését az EENA (European Emergency Number Association), ahol a készenléti szervek közös pavilonban mutatták be a hazai 112-es rendszert. A mintegy 50 ország 600 résztvevője nagy érdeklődést mutatott a rendszer iránt és többen elismeréssel szóltak a bemutatott szoftverek és főleg a rendkívül hatékony együttműködésről.


Összegzés

A katasztrófavédelmi szervezet megújítása minden szakterületen alapvető változásokat hozott. A beavatkozások hatékonyságának és a reagálóképesség növelése az egyes szakterületek (tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság) munkájának összehangolását igényelte, amely maga után vonta az ügyeleti rendszer reformját is. A megyei szintű műveletirányítás kialakítását egyfelől az előbbiekben említett integráció, másfelől az egységes európai segélyhívó rendszerre (ESR-112) történő áttérés igényelte meg. A rendszerre történő áttérés a katasztrófavédelem teljes spektrumának átalakításával egy időben történt meg, amelynek humán, technikai és szakmai feltételeit kellett kidolgozni és megvalósítani úgy, hogy közben a biztonság szintje ne csökkenjen még átmenetileg sem. Úgy gondoljuk, hogy mindez sikerült, hiszen az azóta eltelt időben szakmai, politikai szereplők egész sora tekintette át a rendszert és elismeréssel szóltak a kialakult rendszerről. Természetesen tudjuk azt, hogy a működtetés során merülnek fel megoldandó kérdések, amelyekre azonnal kell reagálni. A kialakított feltételek adottak a normál működtetéshez és a felmerülő problémák gyors és zökkenőmentes megoldásához. A rendszer fogadóképes az ESR-112 bevezetésére és az integrált katasztrófavédelmi rendszer kiszolgálására. Vigyor

Felhasznált irodalom:


1. 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=137035.318103, letöltés: 2017. szeptember 14.
2. 3/2012. (I. 24.) NMHH rendelet az egységes európai segélyhívószámra és a nemzeti segélyhívó számokra irányuló segélyhívások támogatása érdekében a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásra vonatkozó műszaki követelményekről, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143514.209837, letöltés: 2017. szeptember 14.
3. 91/396/EGK tanácsi határozat az egységes európai segélyhívószám bevezetéséről, lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31991D0396:EN:HTML; letöltés: 2017. szeptember 14.
4. 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat a „112-es” Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=113393.162630#foot1, letöltés: 2017. szeptember 14.

5. 1312/2011. (IX. 12.) Korm. határozat az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerhez (ESR) kapcsolódó feladatokról, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140755.235726, letöltés: 2017. szeptember 14.
6. BM-NEFMI-NFM-ORFK-OKF-OMSZ-KIFÜ-NISZ: ESR-112 Az európai segélyhívószámra épülő Egységes Segélyhívó Rendszer, Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, 2011.
7. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB 1082/2010. számú ügyben, https://www.ajbh.hu/documents/10180/105926/201001082.rtf/fbf642d9-37fa-440d-ba67-67e6ecfe9972?version=1.0, letöltés: 2017. szeptember 14.
8. Deák István - Dobos Gábor - Erdélyi István - Dr. Hesz József: Műveletirányítás, ügyeleti rendszer – a hatékonyság-növelés alapfeltételei (Katasztrófavédelmi Szemle, 2012. 6. szám, 21-22. o., ISSN: 1218-2958)
9. Deák István - Dobos Gábor - Erdélyi István - Dr. Hesz József: A műveletirányítás működtetésének személyi és tárgyi feltételei (Katasztrófavédelmi Szemle, 2012. 6. szám, 23-24. o., ISSN: 1218-2958)

10. Deák István - Dobos Gábor - Erdélyi István - Dr. Hesz József: A műveletirányítás rendszere és működésének tapasztalatai (Katasztrófavédelmi Szemle, 2012. 6. szám, 25-28. o., ISSN: 1218-2958)
11. Deák István - Dobos Gábor - Erdélyi István - Dr. Hesz József: A PAJZS rendszer kiépítése és működésének tapasztalatai (Katasztrófavédelmi Szemle, 2012. 6. szám, 29-31. o., ISSN: 1218-2958)
12. Deák István - Dobos Gábor - Erdélyi István - Dr. Hesz József: A műveletirányítási rendszer fejlesztése, tervek (Katasztrófavédelmi Szemle, 2012. 6. szám, 32-33. o., ISSN: 1218-2958)


Vissza

Hírlevél regisztráció
*
*
*
Kérjük másolja be a következő karaktereket: 736VM  
A * jelölésű mezők kitöltése kötelező!
Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Schrack_banner_140905.gif konifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 májusi számának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

 - Fűtőanyagcellával a hatékony tűzmegelőzésért

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- A biztonság új dimenziója a Siemenstől: Cerberus DMS felügyeleti rendszer

- Commend – Ipari vészhívó és vezérlő terminálok

- Lakások tűzjelző érzékelőinek távfelügyelete

🔥Építés és tűzvédelem

- Ásványgyapot anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

- Innovatív járműtűzvédelem Magyarországon

- Új PAC 6x00/8x00 személyi gázdetektor család

-  Sokféle jármű, egyféle cél 2.

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás IX. rész

- Garázsok tűzbiztonsága - Anno

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.