E-press-fej-2016-végleges copy.jpgSchrack-head-nov-16.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hónap cikke)

Programelőzetes  

2018. június 28.

IV. TŰZESETEK VIZSGÁLATA, TAPASZTALATAI

Járműtűzeket elemző konferencia

Helyszín:
Kecskemét Városháza díszterme
Kecskemét, Kossuth tér 1.

Szervezők:
 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzmegelőzési Bizottsága
Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.

A rendezvény célja a tűzesetekhez kapcsolódó hatósági, mérnöki, szakértői tapasztalatok feldolgozása a vizsgálat módszertanának, illetve a tűzoltás és tűzmegelőzés fejlesztése érdekében.

 

 

2018. június 19-21.
IFSEC Nemzetközi Biztonságtechnikai és Tűzvédelmi Szakkiállítás
FIREX Nemzetközi Tűzvédelmi
Szakkiállítás


Rendező: UBM plc
Ludgate House 245 Blackfriars Road
SE19UY London, NAGY BRITANNIA
communications@ubm.com
 www.ubm.com
Vásári kapcsolat:
stuart.dacre@ubm.com
 www.ifsec.co.uk
Magyarországi kapcsolat:
Interpress Kiállítások Kft.
1 302-7525
 office@interpress.hu
 www.interpress.hu
Seifert Ibolya
 seifert@interpress.hu





Téves tűzjelzések kiszűrésére tett tervezői megoldások

 

4-Schrack.jpg
(2018. március 31.) A téves jelzések témakörében az utóbbi időben több cikk is született, amelyek összefoglalják, hogy milyen lehetőségeink vannak a téves tűzjelzések minimalizálására.

     A téves tűzjelzés fogalmát az 54/2014 (XII.5.) BM rendelethez tartozó TvMI határozza meg: „minden olyan tűzjelzés, mely nem valós tűz hatására következik be”. A 9/2008 ÖTM rendelet meghatározott egy másik fogalmat: a hamis riasztást, amely „az a riasztás, amely nem égési folyamattól származik”.  Vizsgáljuk meg, milyen negatív hatásai vannak egy-egy téves tűzjelzésnek. Amennyiben téves jelzések sűrűn fordulnak elő egy létesítményben, vagy annak bizonyos területén, akkor egy idő után az ott tartózkodók közömbössé válnak a riasztásra, és egy valós tűz esetén sem veszik komolyan, vagy túl későn reagálnak. Ne kiálts farkast esete! A téves jelzéseknek kézzel fogható káros következményei és ebből adódóan anyagi kára is lehet, pl.: felesleges kiürítés, amelyből pánik vagy baleset is következhet, a tűzoltóság felesleges riasztása, a technológia leállítása és termeléskiesés. Tűzjelzés esetén a tűzjelző berendezés elindítja a vezérléseket akkor is, ha csak téves tűzjelzésről van szó, amelyből szintén keletkezhet kár, például hő- és füstelvezető berendezés működtetése okán beázásból keletkező kár és a helyreállítási költségek (működtető palackok cseréje). Amennyiben a tűzjelző berendezés oltó berendezést is vezérel, és egy téves jelzés hatására működteti az oltó berendezést az ebből fakadó kár igen jelentős is lehet, mivel az oltóanyagot pótolni kell (pl. oltógáz).
      Nézzük, melyek azok a hatások, amelyek a téves jelzéseket okozzák! Téves tűzjelzés keletkezhet környezeti hatásokból úgy, mint: por, gőz, füst, hirtelen hőmérséklet emelkedés, napfény (közvetlen, vagy visszaverődő), nedves párás környezet, jegesedés, vibráció. Téves jelzés keletkezhet munkavégzésből, mechanikai sérülésből, gondatlanságból vagy szándékosságból, karbantartás hiányából, vagy annak szakszerűtlenségéből.
     Tervezőként hangsúlyoznám, hogy csak a tervezési szakaszban ismert tényezőket lehet figyelembe venni! Sok esetben a beruházás tervezésekor a technológiára vonatkozó információkat csak részlegesen, vagy egyáltalán nem sikerül beszerezni. A tervezők a kapott anyagokból dolgoznak, ilyen esetekben az üzemeltetés során fellépő problémákra utólagosan próbálnak meg kitalálni valamit, ami sokkal nehezebb, mint a tervezési szakaszban. Másik probléma, hogy egy-egy projekt esetében a megrendelő, a generál kivitelező és a tűzjelző berendezést telepítő érdekei nem minden esetben egyeznek. A generál kivitelező egy fix árért vállalta az adott munkát és tisztában van vele, ha kibontja az igazság minden részletét, az áremelkedést fog okozni a tűzjelző szakágnál. Ez esetben is a problémával a megrendelő és a tűzjelző berendezés üzemeltetője küzdenek az épület használata során. Megemlítenék egy harmadik problémát is, azzal a megjegyzéssel, hogy az utóbbi időben szerencsére visszaszorulóban van: A tűzvédelmi tervezés során ellentételezésként a tűzjelző berendezésre hárítanak bizonyos feladatokat. Ilyen pl. teljes körű védelem meghatározása, olyan esetben is amikor a jogszabályok lehetővé tennék a részleges védelmet, így azonban a tűzjelző berendezésnek ki kell terjednie olyan terekre is, ahol sok zavaró körülménnyel kell megbirkóznia. Egy másik probléma, hogy egyéb tűzvédelmi megoldásokat nagyon szűkre szabnak, vagy elhagynak úgy, mint: hő- és füstelvezető berendezés vagy tűzvédő festés, a kiürítésre használható nyílászárók alacsony száma vagy mérete.          Ezekből a megoldásokból az következik, hogy a tűzjelző berendezés vezérlései nem késleltethetők, az üzemeltetőnek esélye sincs arra, hogy felderítse egy jelzés valódiságát.
     A tervezés során begyűjtjük az információkat a tervezni kívánt létesítményünkről, alaprajzokat, metszeteket, szakági műszaki leírásokat, és egyeztetünk a társtervezőkkel. A tűzjelző berendezés tervezését a következő keretek szabják meg: jogi, műszaki, gazdasági, üzemeltetési és esztétikai. A jogi keretet az OTSZ és a TvMI határozzák meg, a műszaki keretet is viszonylag egyszerűen megtudjuk, hogy az adott központra, hurokra mennyi eszközt tervezhetünk. Az adatlapokból ismerjük a termékek fogyasztását, amelyből el tudjuk dönteni, hogy szükséges-e segédtápegység stb. A gazdasági keret is fontos, hiszen az általunk tervezett berendezést az észszerűség keretein belül meg kell tudni valósítani. Tervezőként gondolnunk kell arra is, hogy a betervezett eszközöket valakinek karban kell tudnia tartani, például az álmennyezet feletti, vagy álpadló alatti érzékelőkhöz revíziós nyílások szükségesek.
A tervezés során törekednünk kell a téves tűzjelzések minimalizálására, amelyhez a megfelelő adatszolgáltatás elengedhetetlen. A téves jelzésekből fakadó negatív következmények kiszűrésére két lehetőségünk van: az egyik a megfelelő érzékelő kiválasztása, a másik az érzékelési technikán túli megoldások. A kapott adatokból kiválasztjuk a megfelelő eszközöket a különböző térrészek védelmére – természetesen a jogi és műszaki keretek figyelembevételével. Például jogi keret: a tűzjelző központot milyen messze kell telepíteni a bejárattól, műszaki keret: a gyártó meghatározza, hány darab furat lehet maximálisan egy aspirációs érzékelő csővezetékén. Azon térrészek védelmére, ahol az egyik tűzjellemző időszakosan jelen lehet, célszerű kombinált vagy multiszenzoros érzékelőket alkalmaznunk. A multiszenzoros érzékelők alkalmazása előnyös lehet, mert az érzékelő, ha egyszerre mindkét tűzjellemző jelen van (hő és füst), érzékenyebbre állítja magát, vagyis emelkedő hőmérséklet esetén kisebb füstkoncentráció esetén jelez. Olyan területeken, ahol üzemszerűen előfordul füst, alkalmazhatunk olyan kombinált érzékelőket, amelyek hő és CO jelzés esetén adnak riasztást. Pontszerű érzékelőknél fontos szempont a megfelelő aljzat kiválasztása. Olyan helyeken, ahol a mennyezeten előfordulhat lecsurgó víz, tömített aljzatot kell választanunk, illetve a kábelbevezetésre is fel kell hívnunk a kivitelező figyelmét. 0°C körüli hőmérsékletű helyiségekben a pontszerű érzékelőket el kell látni fűtéssel, hogy az érzékelőben lecsapódó pára ne okozzon téves jelzést.
     Vonali füstérzékelők tervezése esetén figyelembe kell venni a napsugárzást, üveg átriumok esetén a közvetlen, vagy visszavert napsugárzás okozhat téves jelzéseket. Átriumok védelmére a vonali füstérzékelők helyett inkább aspirációs érzékelők alkalmazását javasolnám. Az aspirációs érzékelőkhöz nagyon sok kiegészítő létezik, amelyek nagyban segítenek a téves jelzések kiküszöbölésében. A különböző szűrők és porcsapdák megakadályozzák a por bejutását az érzékelőbe, a vízleválasztót párás, nedves helyeken alkalmazzuk, hogy ne juthasson víz az érzékelőbe. Aspirációs érzékelők esetében a gyártók adnak ki szoftvereket, amelyekkel ellenőrizhetjük az általunk tervezett csőhálózat helyességét, illetve ezen szoftverek kiszámolják, hogy az egyes furatokból mennyi idő alatt jut el a füst a központig. Kültéren alkalmazott eszközök esetén fontos a fűtés, például a lángérzékelő jegesedés esetén, másképp nem tudná ellátni a feladatát.
      Tervezés során találkozhatunk olyan speciális helyiségekkel, ahol az egyéb előírások, szabványok, technológiai utasítások miatt csak speciális eszközöket lehet betervezni. Ilyen létesítmények pl. élelmiszer- vagy gyógyszeripari létesítmények, ahol a helyiségeket fertőtlenítik vagy nagynyomású vízzel lemossák a falakat és a mennyezetet. Ezen helyiségek védelméről is gondoskodni kell, és itt jönnek számításba a vonali hőérzékelők és hőkábelek.
      A téves jelzésekből következő negatív hatások minimalizálására az érzékeléstechnikán túl is vannak lehetőségeink. A jogszabályok is lehetővé teszik oltóberendezés és hő- és füstelvezető berendezés vezérlése esetén a két érzékelőtől függő vezérlés kialakítását, természetesen azzal az ellentételezéssel, hogy ez esetben az egy érzékelő által védett terület nagyságát csökkenteni kell. A fent említett érdekellentétek ennél a kialakításnál is megjelennek: Az üzemeltetőnek érdeke a két érzékelő függő vezérlés, de a generál kivitelezőnek nem, mivel így több érzékelőt kell beépíteni. Daruzott csarnokokban alkalmazhatunk olyan megoldást, hogy a tűzjelző berendezés egy bemeneti modulon keresztül jelzést fogad a darutól, ha az mozgásban van, és arra az időre automatikusan kikapcsolja a vonali füstérzékelőt, amíg a daru elhalad előtte. Színpad fölé telepített multiszenzoros érzékelők esetén, a kezelő személyzet részére tervezhetünk egy kulcsos kapcsolót, amellyel a színpad fölötti érzékelők átkapcsolhatók egy másik tűzjellemző érzékelésére (hőérzékelésre). Ha a kezelő tudja, hogy a színpadtechnikában füstképződés lesz, a téves jelzést megelőzve átkapcsolja az érzékelőket füstérzékelőről hőérzékelőre. Ezzel a megoldással nem kapcsoltuk ki a tűzjelző berendezést csak érzékelési módot váltottunk.
      A téves jelzésekből adódó károk enyhítését szolgálja, ha lehetőségünk van a vezérlések késleltetésére, időt hagyva a kezelőszemélyzetnek, hogy meggyőződjön a jelzés valódiságáról. Az épületben több riasztási zónát alakítunk ki, pl. kórház esetén a műtő külön riasztási zóna legyen.
     Nagyon korrozív helyeken előfordulhat, hogy nem elegendő a féléves karbantartási gyakoriság, ekkor sűrűbb karbantartást kell előírni.
      A téves jelzések kiküszöbölésének egyik legfontosabb eszköze, hogy a tervezés során minden információt össze kell gyűjteni az épületről, a várható környezeti körülményekről, a technológiáról és bent tartózkodókról. Az információk birtokában a rendelkezésre álló tűzjelző készülékek közül gondos tervezéssel kiválaszthatók olyan eszközök és megoldások, amelyekkel a téves jelzések számát minimalizálni lehet.



Schrack Seconet Kft.

gepjar-cim.jpg
jog-cim.jpg
kat-cim.jpg
tuze-cim.jpg
Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Stoebich_banner_240x104.gifkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 májusi számának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

 - Fűtőanyagcellával a hatékony tűzmegelőzésért

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- A biztonság új dimenziója a Siemenstől: Cerberus DMS felügyeleti rendszer

- Commend – Ipari vészhívó és vezérlő terminálok

- Lakások tűzjelző érzékelőinek távfelügyelete

🔥Építés és tűzvédelem

- Ásványgyapot anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

- Innovatív járműtűzvédelem Magyarországon

- Új PAC 6x00/8x00 személyi gázdetektor család

-  Sokféle jármű, egyféle cél 2.

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás IX. rész

- Garázsok tűzbiztonsága - Anno

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.