E-press-fej-2016-végleges copy.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hét cikke)

Programelőzetes  

 

 
2018. május 15-18.
IPAR NAPJAI Kiállítás
Rendező: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt.
Helyszín: Hungexpo Budapesti Vásárközpont
1101 Budapest, Albertirsai út 10.



Dr. Nagy Lajos

Csernobil után  III.

 

3-csernobil-1.jpgA múlt év januárjában arról volt információnk, hogy a csernobili atomerőmű balesetet szenvedett IV. blokkja fölé épített un. szarkofág rossz állapotban van és európai összefogással ennek újbóli befedésére védőburkot készülnek létesíteni. Elkészült az új szarkofág.

     „Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára – jelentették kedden (2016. november 29-én) ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
Az EBRD volt az egyik fő szponzora a 1,5 milliárd euróba került, félhenger formájú acélszarkofág megépítésének. A várhatóan 100 évre védelmet nyújtó szerkezet építése november közepén fejeződött be, ekkor kezdték el óvatosan “rátolni” a sérült négyes blokkra, amelyet eddig egy ideiglenes betonszarkofág fedett, s amelynek állapota mostanra rendkívül megromlott, repedések keletkeztek rajta.
Az új szerkezet a világ legnagyobb mozgatható ilyen építménye, 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. 327 métert kellett “tolni”, hogy teljesen befedje a szerencsétlenül járt reaktort, amelyhez különleges sínekből és hidraulikából álló rendszert használtak.
     A műszaki csúcsteljesítménynek számító modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az EBRD-n kívül az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
A következő feladat az lesz, hogy az új acélburok alatt elbontsák a régi vasbeton szarkofágot, ennek munkálatai ukrán források szerint várhatóan jövő novemberben kezdődnek el.”(12)
Eddig a hír, amit már nagyon sokan vártak. A médiában a napi dolgok mellett elsikkadt és – megítélésem szerint - nem fordítottak rá annyi figyelmet, mint amennyit ez megérdemelt volna. A biztonságunkról van szó és mindenféle más fontos, vagy fontosnak vélt anyagokkal szerkesztett, írott és képi média ennyit jelenített meg. 
     3-Csernobil-2.jpgA fontos, hogy elkészült, ami a támogatók áldozatvállalásának és az emberiség jövője iránti felelősségérzetének, valamint a tervező és végrehajtó kollektívának köszönhető. Szükség volt rá! Nagyon nagy szükség. 
     A balesetet követően mindössze 7 hónap alatt elvégezték az elsődleges kárfelszámolást, a robbanás következményeként keletkezett tüzek eloltását, felmérték a lehetőségeket a nyitott reaktormaradvány lefedésére, további aktív anyagok kijutásának megakadályozására,a reaktorban maradt fűtőanyag kritikussá válásának megakadályozására, a romok és a környező épületek megtisztítására,megtervezték és felépítették a vasbeton védőburkot, a szarkofágot, minek műszaki átadása 1986. november 30-án megtörtént.(13)
     Mindezt óriási anyagi és humán erőforrás felhasználásával és sajnos veszteséggel, áldozatok árán sikerült létrehozni. Ezrével hoztak a Szovjetunió területéről un. likvidátorokat és építőket a helyszínre. Hogy a védekezési, mentesítési és építési munkálatokat követően közülük hányan haltak meg akut sugársérülés miatt, vagy sugárterhelés következtében kialakult későbbi hasonló szennyezésből adódott megbetegedések okán, azok számáról nincs semminemű információm.
A védőburok teljesítette azokat az elsődleges elvárásokat, amiért megépítették. Eltelt 30 év és már biztonságosan tovább üzemeltetni veszélyes lett volna, hiszen a szarkofág építőanyaga a folyamatos sugárzás következtében elhasználódott és a még mindig aktív anyagok kijutásának veszélye fennállt, emiatt vált fontossá és sürgőssé az új védőkupola felépítése.


„Újraéled Csernobil, megint erőmű lesz belőle”

     Az erőmű üzemi épülete és a biztonsági védőzóna területe folyamatos emberi tartózkodásra még hosszú ideig alkalmatlan. A terület hatalmas (cca. 2600 négyzetkilométer) és a közel jövőben más célú hasznosításában gondolkodik az ukrán vezetés. Példát szolgáltatott erre a hasonló gondokkal küzdő Fehéroroszország, amely az ilyen kitett területeken a napenergia felhasználására törekszik, sőt már folyik a napenergia kollektor-telepek kialakítása. A területen mért adatok szerint az éves napsütéses órák száma kedvező lehet az ukrán terv megvalósítására, az erőmű védőterületének megújuló energiaforrásként való felhasználására. A kollektor-telepek fenntartása nem igényel folyamatos emberi jelenlétet és az általuk nyert elektromos áram a meglévő magasfeszültségi hálózaton át az országos rendszerhez csatlakoztatható
Pripjaty városában és a környéken ember még nem tartózkodhat huzamosabb ideig, de a nap ettől még süt. 
„Az ukrán tervek szerint az idei év végére el is indulhat az építkezés, amely újra energiaközponttá tenné Csernobilt, de teljesen máshogy, és sokkal barátságosabban, mint ahogy 1986-ig próbálták.”(14)

A Világgazdaság c. folyóirat 2017. január 3-i számában erről írtak:


„Futószalagon épülhetnek a mini-atomerőművek”

     „Oroszországban 38 kis atomreaktort kívánnak megépíteni a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentése érdekében. Az egyenként 300 megawattos létesítményeket olyan települések kapnák, amelyeknek egyszerre van igényük villamos energiára és hőre is – erről Jurij Kuznyecov nyilatkozott a moszkvai NA Dolezsál Villamosipari Kutatóintézet (NIKIET) részéről. Összehasonlításképpen: egy paksi blokk 500 megawattos. Az intézetet is ellenőrző Roszatom állami atomholding megvalósíthatósági tanulmánya szerint a 38 reaktort 14 helyszínen célszerű elhelyezni, vagyis lesznek városok, amelyek nem egy, hanem két, három vagy négy reaktort kapnak. Eddig négy város jelentkezett a programra a hírről beszámoló World Nuclear News szerint.
A legtöbb oroszországi város távhőellátása ma egy hálózatra kapcsolt, 250 megawatt körüli áramtermelő kapacitású helyi erőműből és a lakásokat, valamint a közintézményeket ellátó távhőrendszerből áll. Az energiatermelés rendszerint fosszilis alapú, de ezen változtatni kell az energiahatékonysági és a szén-dioxid-csökkentési célok megvalósítása érdekében. A hivatalos javaslat szerint a megoldás az atomenergiára történő átállás lehet. A NIKIET erre reagálva fejlesztette ki teljes részletességgel a VK–300-as reaktor terveit. 
A VK–300-as forralóvizes modell. Működési elve azonos a Magyarországon is használt nyomott vizes változatéval, csak a reaktor teljesítményét szabályozzák eltérő módon. Hőtermelő képessége 750 megawatt, az áramtermelő pedig 150–250 megawatt, attól függően, milyen arányban állít elő hőt és villamos energiát. A VK–310-as a nyomott vizes reaktorokkal azonos, azaz már bevált berendezésekből és részegységekből készül.
     A legtöbb oroszországi város távhőellátása ma egy hálózatra kapcsolt, 250 megawatt körüli áramtermelő kapacitású helyi erőműből és a lakásokat, valamint a közintézményeket ellátó távhőrendszerből áll. Az energiatermelés rendszerint fosszilis alapú, de ezen változtatni kell az energiahatékonysági és a szén-dioxid-csökkentési célok megvalósítása érdekében. A hivatalos javaslat szerint a megoldás az atomenergiára történő átállás lehet. A NIKIET erre reagálva fejlesztette ki teljes részletességgel a VK–300-as reaktor terveit. 
     A VK–300-as forralóvizes modell. Működési elve azonos a Magyarországon is használt nyomott vizes változatéval, csak a reaktor teljesítményét szabályozzák eltérő módon. Hőtermelő képessége 750 megawatt, az áramtermelő pedig 150–250 megawatt, attól függően, milyen arányban állít elő hőt és villamos energiát. A VK–310-as a nyomott vizes reaktorokkal azonos, azaz már bevált berendezésekből és részegységekből készül.
     Biztonsági hűtőrendszere – Jurij Kuznyecov magyarázata szerint – teljesen passzív, ami azért fontos, mert a működtetéséhez nincs szükség energiára vagy emberi intézkedésre, de még külső áram- vagy vízforrásra sem. Két olvadékcsapdája van, ezek egy esetleges baleset következményeit nem engedik a létesítményen kívülre. A szakember szerint a modell véglegesítése után a következő lépés a kísérleti üzem telepítési programjának kidolgozása lesz, a „tömeges” építkezés 2020–2031 között várható. Becslések szerint 
a VK–300-assal kilowattóránként 3 centre, közel tíz forintra tudják leszorítani az áramtermelés költségét. A paksi 5. és 6. blokk az Atom¬energiaInfo kalkulációja szerint 17 forintos termelési önköltségen állít majd elő egy kilowattóra villamos energiát.”(15) 

Felhasznált irodalom:

12. https://www.lokal.hu/2016-11-elkeszult-rahelyeztek-az-uj-vedoburkot-a-csernobili-atomeromure-video/ ( MTI)
13. (https://hu.wikipedia.org.wiki/Csernobili_atomerőmű)
14. http://24.hu/tudomany/2016/08/02/ujraeled-csernobil-megint-eromu-lesz-belole/
15. http://www.vg.hu/vallalatok/energia/futoszalagon-epulhetnek-a-mini-atomeromuvek-480065
fotók:
Getty Images Hungary,(12)
AFP (15)


vissza


 

gepjar-cim.jpg
jog-cim.jpg
kat-cim.jpg
tuze-cim.jpg
Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Stoebich_banner_240x104.gifDrager-oldal.jpgkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2017 decemberiszámának tartalmából:

 🔥Röviden

- Pont került az „i”-re
- Újabb szakmai sikereket ért el az Astal Security Technologies Kft.

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Küszöbön a szabályozott és biztonságos tűzátjelzés

- Kontinenseket kötünk össze

- Tűzjelzés lakásokban

🔥Építés és tűzvédelem

- Tűz- és füstgátló lezárások

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

-  – Az új, 2017-es veszélyes áru szabályozásról

 


🔥Történelem
- Elmaradt rendszerváltás VI. rész

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.