E-press-fej-2016-végleges copy.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hónap cikke)

Programelőzetes  

 

2018. szeptember 4-5.
VII Lakitelki Tűzvédelmi Szakmai Napok az építőipari kivitelezésről
Szervező: Bács-Kiskun Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Tűzmegelőzési Bizottsága és a Bács-Kiskun
Megyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi
Szakcsoportja, továbbá társszervezőként a
Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi
Tagozat Tűzjelző Berendezés Szakosztály,
valamint a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú
Egyesülete
Helyszín: Lakitelki Népfőiskola Kölcsey Ház
Megközelítés: Lakitelek, Felsőalpár 3.
Információ:
( 06 76 502 114
bacs-titkarsag@katved.gov.hu





10-sbt-szalag.gif

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

Lakások tűzjelző érzékelőinek távfelügyelete

 

6-SzekeresGy.jpg
(2018. június 10.) Egy korábbi beszámolóban (Tűzjelzés lakásokban, FLORIAN exPRESS 2017/6) a lakásokban alkalmazott füstérzékelőkkel kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. Az ilyen eszközök működőképességét Németországban jelenleg kvalifikált személyzet szemrevételezéssel a helyszínen ellenőrzi. Ezt a közeljövőben legalább részben távfelügyelet bevezetésével kívánják helyettesíteni. A  következőkben a távfelügyelet megoldásával, ill. problémáival kapcsolatos kérdéseket tekintjük át.

A DIN 14676 szabvány a lakások tűzjelző érzékelőinek (home detektorok) felszerelésére, használatára és karbantartására vonatkozó követelményeket tartalmazza. A szabvány a 2006-os verziójáig e detektorok (a továbbiakban SAD*-ek) kvalifikált személyzet általi „szemrevételezéssel való ellenőrzését” írta elő [1]. A szabvány 2012-es módosításában a „szemrevételezéssel való ellenőrzést” az „ellenőrzés” szóval váltották fel. Ezzel azt igyekeztek elérni, hogy a szabvány ne hátráltathassa a műszaki fejlesztést. Így ugyanis némi teret engedtek műszaki eszközöknek az ellenőrzéshez való alkalmazásához. Időközben a piacon megjelentek az önellenőrzési funkcióval ellátott SAD-ek is, de ez a funkció jelenleg még nincs specifikálva. Lehetséges továbbá a távfelügyelet is. A következőkben az utóbbi lehetőségeit és a szemrevételezés elhagyásával járó kockázatokat tekintjük át.

Az említett szabvány szerint minden felszerelt SAD működőképességét és használatának körülményeit 12 havonta (±3 hó) kvalifikált személyzet által ellenőrizni kell. Az ellenőrzés és karbantartás a következőkre terjed ki:
     a) hangjelző vizsgálata (a szabvány nem írja elő a hangerősség mérését),
     b) szabad füstbeáramlás ellenőrzése (hátráltatás por, ragasztószalag vagy egyebek által),
     c) 0,5 m sugarú félgömb alakú tér vizsgálata a füstérzékelő körül a füstterjedést akadályozó tárgyak szempontjából (pl. bútorok, gerendák), amelyek lassíthatják vagy meggátolhatják a füst bejutását az detektorba (ábra),
     d) az érzékelő épségének ellenőrzése (detektor, aljzat, rögzítés).
Ahol lehetséges, a karbantartás terjedjen ki a következőkre is:
     e) a szobahasználat ellenőrzése; ha a szoba rendeltetése megváltozott, lehetséges, hogy abban is füstérzékelőt kell elhelyezni (pl. pl. a nappali hálószobává vagy az iroda gyerekszobává változott),
     f) ha a füstérzékelő rádiókapcsolattal rendelkezik, a rádióhálózatot is ellenőrizni kell,
     g) kiegészítő riasztásjelzők, pl. fény- vagy vibrációs jelzők ellenőrzése.
A kvalifikált személyzet általi vizuális ellenőrzés helyettesítése „egyenértékű” módszerekkel az ellenőrzés eredményeit az érintett lakáson kívüli helyre továbbító technológiákon alapszik. Ezek közvetlen rádió-összeköttetéssel vagy különböző eszközök közvetett kapcsolatával működnek.
A füstérzékelők a különböző műszaki eszközöket hálózatba kapcsoló ún. intelligens lakások vagy házak rendszereibe integrálhatóak, jelzéseik továbbítása, ill. a karban-tartás ezek interfészein át megoldható.
A legtöbb járatos távfelügyeleti technológia a karbantartási műveletek közül az a) - d) pontok alatt felsoroltakat fedi le, míg az e) – g) pontok végrehajtása ésszerű műszaki módszerekkel és költségekkel nem valósítható meg. Vagyis a DIN 14676 szabványban előírt valamennyi ellenőrzési műveletre a távfelügyelet nem alkalmas.
A megvalósítható távfelügyeleti műveletekkel szemben néhány fontos követelmény támasztható.
A hangjelzés vizsgálati folyamata például nem zavarhatja vagy nyugtalaníthatja a lakókat, tehát a próbának némának és láthatatlannak kell lennie. Első közelítésben e vizsgálat belső mikrofon elhelyezésével valósítható meg, amely a hangjelzés aktiválása után méri a hanghatást, de ez a folyamat zavarhatja füstérzékelő közelében tartózkodókat. Használható lehetőség a rövid impulzusok alkalmazása és a reakció analizálása, mert ez a folyamat észrevétlenül megy végbe.
Hasonló technika alkalmazható a füstbevezető nyílás por vagy ragasztószalag általi elzáródásának detektálására, sőt az érzékelő közeli környezetének vizsgálatára is. Megjegyzendő, hogy az elzáródás ventilátorral is kimutatható. A környezet ellenőrzését azonban gyakrabban oldják meg ultrahangos transzduktor beépítésével vagy más kombinált módszerekkel. Az ultrahangos eszközöket az autóipar széles körben alkalmazza a beparkolás elősegítésére. Az aktív ultrahangos transzduktor nagyfrekvenciás hanghullámokat bocsát ki, és méri a kibocsátott és visszaverődő hullámok közötti időintervallumot egy adott objektum távolságának meghatározása céljából. Erre a célra más elektromágneses hullámok (pl. infravörös fény) is használhatók a visszaverődés időtartamának vagy a fáziseltolódás mérésével.
A megválasztott technológia kétségkívül megnöveli a detektorok árát [2], de a költségnövekedést ésszerű korlátok között kell tartani. A távfelügyeleti eszközöknek továbbá kis fogyasztásúaknak kell lenniük, hogy ne befolyásolják észrevehetően a detektort ellátó beépített telep élettartamát. A telep élettartama legyen azonos az eszközével (max. 10 év!), és ebbe bele kell számítani a távfelügyelet, valamint az adatátvitel fogyasztását is. Fontos a beépített eszközök miniatürizálása is. Teljes térrészek ellenőrzésére (lásd ábra) összetett transzduktorokat kell használni.
Az érzékelők környezetében lévő tárgyak, ill. akadályok detektálására alkalmazható tipikus infravörös és ultrahangos eszközök jellemzői a következők:

Infravörös szenzorok:
- hullámhossz 840 és 950 mm között, energiaigény ~6 mW,
- kis méret (mm-es nagyságrend),
- tömeggyártmány (kis költség),
- lehetőleg küszöbölje ki a nap és más fényforrások hatását

Ultrahangos szenzorok
- frekvenciatartomány 20 kHz és 1 GHz között
- energiaigény 20 mW
-n kis méret (cm-es nagyságrend),
- ára kb. 5.- €

A távfelügyelet előnyei következőképpen foglalhatók össze:

- az ellenőrzést végző szakembernek nem kell az érintett lakásokat felkeresnie,

- az ellenőrzés bármikor elvégezhető,
- a szolgáltató csökkentheti a szervizköltségeket a szerviz-portfólió egyidejű bővítése mellett,
- megnövelhető az ellenőrzések gyakorisága,
- az ellenőrzések eredményei statisztikai feldolgozásra alkalmasak (például a rendelkezésre állás vagy a téves riasztások gyakorisága).


A távellenőrzés a felsorolt előnyök mellett azonban a következő kockázatokkal is jár:

- az előbbiekben ismertetett technológiák nem alkalmasak az adott helyiség rendeltetésének ellenőrzésére (ha például a nappalit hálószobává alakítják át); a probléma például úgy oldható meg, hogy minden helyiségben érzékelőt helyeznek el, ez azonban ma még ritkán fordul elő (például Ausztriában, ahol 2010 óta a lakások tűzjelző érzékelőkkel való felszerelése minden helyiségben kötelező, kivéve a konyhát, a fürdőszobát és a tárolótereket [3]);
- hiányzik a távellenőrzés részletes szabályozása, amelynek legalább egy vizsgálati szabványra, valamint a termék- és alkalmazási szabvány kiegészí-tésére kell majd kiterjednie;
- meg kell teremteni a távellenőrzés személyi feltételeit is, mert a távellenőrzéshez nagyobb szakértelem szükséges;
- a távellenőrzés a költségstruktúrát is befolyásolja; a közvetlen költségek eltérőek lehetnek, de a közvetett költségek (adatátvitel, adatelemzés, adatfeldolgozás, az infrastruktúra karbantartása) is megnőnek; Mivel a termék teljes élettartama folyamán a szemrevételezéssel való és a távellenőrzés költségeinek kellő mélységű összehasonlítása ez ideig nem történt meg, a távellenőrzés gazdaságossága még kétséges;
- az indirekt folyamatok (például adatátvitel, adatfeldolgozás) miatt sokkal nehezebb az esetleges hibák, ill. a működési hibák azonosítása, továbbá a felelősséget egy személy helyett többen is viselik;
- a távfelügyelet adatvédelmi kérdéseket is felvet; egyrészt a füstérzékelők hangrögzítésre is használhatók; másrészt információk szerezhetők a lakók szokásairól, távollétéről, egészségi állapotáról, stb., és ezekkel az adatokkal vissza lehet élni; az adatgyűjtés által végső soron lehetővé válik az emberek magánéletébe való betekintés és a személyes szabadságjogok megsértése.

A távfelügyelettel kapcsolatos technológiák és a távellenőrzésre alkalmas termékek (pl. füstérzékelők) jelenleg még korai stádiumban vannak, Az ezek használatával járó kockázatok nem eléggé ismertek, az elkerülésükre szolgáló biztonsági stratégiák pedig hiányzanak. Ezért a távfelügyelet bevezetése előtt célszerű tudományos adatbázist létrehozni, amelynek segítségével a különböző távfelügyeleti technikák ki- értékelhetők. Az értékelés a következőkre terjedjen ki:

- az érzékelendő tárgyak távolságának és méretének vizsgálata (a füstbelépés akadályozása),
- a füstbelépést akadályozó porfajták és a porosodás mértéke,
- milyen esetekben és milyen gyakorisággal hagyható el a szemrevételezéssel való vizsgálat,
- a távellenőrzés (és az adatátvitel) minimális időintervalluma, valamint az így nyert eredmények és a vizuális ellenőrzés adatainak összehasonlítási gyakorisága,
- a termékkel, annak alkalmazásával, vizsgálati szabványával, valamint a felelősséggel kapcsolatos követelmények kidolgozása,
- a füstérzékelők működésével kapcsolatos tájékoztatás (például. idősek számára) tartalma és gyakorisága,
- statisztikai adatbázis létrehozása a távfelügyeleti technikák hatékonyságának értékelésére,
- a különböző kockázatok (adatvédelem, az adatmanipuláció kiküszöbölése, stb.) elemzése.

A technika mai állása szerint az SAD-ek leghatékonyabb felügyelete a távellenőrzés és a szemrevételezés kombinációjával érhető el. Az előbb említett kutatások hiányában azonban a DIN 14676 szabvány előírásait továbbra is csak a kvalifikált szakember általi szemrevételezéssel lehet teljesíteni. 

Irodalom

[1] [5] Hoefer, U., Festag, S.: Chances and Risks of Remote Inspection of Smoke Alarms, Hekatron Vertriebs GmbH, Sulzburg, Germany, EUSAS Journal No. 10, 2016. április, 12-23 old.
[2] Kennedy, Ph.: Remote Inspection of Smoke Alarms — A Practical Viewpoint. Ei Electronics GmbH, Düsseldorf, Germany EUSAS Journal No. 10, 2016. április, 25-31 old.
[3] D.I.Pausa, W.: Domestic Smoke Alarms and the Networked Home, Prüfstelle für Brandschutztechnik, Vienna, Austria, EUSAS Journal No. 10, 2016. április, 4-11 old.


 

Az IP technológia megjelenése a tűzjelzéstechnikában


Schrack-2.jpg

Az automatikus tűzészlelő és jelző rendszerek fejlődése szorosan összefügg az elektronika fejlődésével.  A nyolcvanas évektől a mikroprocesszor technika adott új lendületet a tűzjelző rendszerek fejlesztésének. Az egyre nagyobb teljesítményű chipek már az informatika, az internet világába vezetik a korszerű tűzjelző rendszereket.


Tovább

 


 

Élen a tűzjelzéstechnikában

 

Schr-1.jpg


Az IP technológia egyre jobban teret hódít a biztonságtechnikai alkalmazásokban, így a tűzjelzésben is. A Schrack tűzjelző rendszerek kiemelkedő megbízhatóságukkal és sokrétű alkalmazhatóságukkal méltán népszerűek a telepítők és a felhasználók körében.

 

 



SWING, vezeték nélküli tűzjelző rendszer a Siemens-től

 


Siem-1.jpg



A Siemens a közelmúltban egy új, innovatív, vezeték nélküli tűzjelző rendszerrel jelent meg a piacon, amely fejlesztésénél alapul vették az informatikai rendszerek vezeték nélküli hálózatainál már jól bevált nagy biztonságú „mesh” adatátvitel technológiát, valamint továbbfejlesztették a régi AlgoRex® TeleRex termékcsaládot.


Tovább

 


 

Bosch AVENAR detector 4000

 A rendkívüli pontosságot és érzékelési képességet kínáló tűzérzékelők családja

majus-bosch.jpg
A Bosch Security Systems AVENAR detector 4000 tűzérzékelő családjával a különféle érzékenységű és különböző tűztípusokhoz alkalmas automatikus érzékelők széles választékát kínálja. eSMOG tulajdonságának köszönhetően a tűzjelzés mellett egyértelmű és világos információkkal szolgál a különböző zavartényezőkről, például a neonlámpák okozta zavarokról, jelentősen csökkentve ezzel a rendszertelepítési és -karbantartási kiadásokat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Schrack_banner_140905.gifsajat-hird.jpgkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 májusi számának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

 - Fűtőanyagcellával a hatékony tűzmegelőzésért

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- A biztonság új dimenziója a Siemenstől: Cerberus DMS felügyeleti rendszer

- Commend – Ipari vészhívó és vezérlő terminálok

- Lakások tűzjelző érzékelőinek távfelügyelete

🔥Építés és tűzvédelem

- Ásványgyapot anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

- Innovatív járműtűzvédelem Magyarországon

- Új PAC 6x00/8x00 személyi gázdetektor család

-  Sokféle jármű, egyféle cél 2.

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás IX. rész

- Garázsok tűzbiztonsága - Anno

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.