E-press-fej-2016-végleges copy.jpgSchrack-head-nov-16.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hét cikke)

Programelőzetes  

 

2017 Október 17-18.


LASTFIRE FOAM SUMMIT
9th INTERNATIONAL CONFERENCE FOR FIRE BRIGADES
IN THE HIGH HAZARD INDUSTRY

Veszélyes ipari létesítmények létesítményi tűzoltóságainak 9. Nemzetközi Konferenciája

Szervező:
FER Tűzoltóság – a LastFire csoport

Tárgy:
a tűzoltó habképző anyagok jellemzőin és felhasználásán túl a gyártástól a megsemmisítésig történő kezelése (from cradle to grave foam management), és a habképző anyagokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdések, a környezetterhelés minimalizálása


Az előadásokat a tűzoltó habképző anyagokkal kapcsolatos szabályozási, végfelhasználói, ipari és szolgáltatási részterületeken tevékenykedő, nemzetközileg elismert szakemberei tartják. 

A rendezvény nyelve angol, nem lesz tolmácsolás

 Helyszín:
Aquincum Hotel, 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.

További információ és jelentkezés
 +36/209 550 072

zmeszaros@fer.hu
 

Az LTSZ támogatja a létesítményi tűzoltóságok képviselőinek részvételét, ezért korlátozott létszámban térítésmentes részvételi lehetőséget (nagyobb létszám-igény esetén kedvezményes részvételt) biztosít a tagszervezeteknek

 

 



Helyünk a világban                                               

 5-helyünk-1.jpgCTIF a tűzoltó és műszaki mentő szervezetek nemzetközi világszövetsége még a szakmai körökben is meglehetősen kevéssé ismert. Tevékenysége az általa tömörített tagság munkájának háttértámogatására irányul, s legfeljebb a négyévente általa megrendezett nemzetközi tűzoltó versenyek, illetve a kétévente megrendezett nemzetközi ifjúsági versenyek megszervezése idején lép a közérdeklődés reflektorfényébe. Háttérmunkájának egyik markáns oszlopa a tűzeseti világstatisztika, amely a csatlakozott országok önkéntes adatszolgáltatása alapján az Orosz Föderáció Vészhelyzeti Minisztériuma kereteiben működő Tűzvédelmi Akadémia segítségével és támogatásával készül. Mivel a társult országok a Centre of Fire Statistics által kiküldött kérdőívek kitöltése útján közlik adataikat, illetve azokat a központ a különböző országok nyilvánosságra hozott statisztikáiból meríti, a világstatisztikában megjelenő adatokat ennek megfelelően kell kezelni. Emellett az adatszolgáltató országok száma évente változó (általában 31 és 54 között) az egyes térségek népessége is folyamatosan változik és sok más torzító tényező járul ahhoz, hogy kellő figyelemmel és óvatossággal kezeljük a világstatisztikából merített információkat. A továbbiakban részletezett adatokért a CTIF a legcsekélyebb mértékben sem vállalhat felelősséget a lehetséges hibák, pontatlanságok tekintetében. Mi sem.

     A meglehetősen terjedelmes munkát szerzői jogok védik, teljes egészében természetesen nem adhatjuk közre. Néhány érdekes adatot azonban érdemesnek tartunk a kiemelésre, ami – az elmondottak figyelembevételével – valamiféle orientációt mégis adhat arról, hogy miképp áll Magyarország tűzvédelme a világátlaghoz képest. . A legfrissebb, 2014 évi statisztika 32 ország és 35 nagyváros adatait foglalja össze. Mi – néhány kivételtől eltekintve – döntően ebből fogunk idézni.
Az előzmények nélküli és emiatt még formálódó tűzvédelmi világstatisztika első táblázata az 1993 és 2014 közötti időszak tűzvédelmi helyzetét kísérli meg kivetíteni. 1993 és 2014 között évente változó számú, átlagosan 40 ország szolgáltatott adatot. Az adatot szolgáltató országok lakosságát 2,6 milliárd ember alkotta. Ebben a két évtizedben ez a lakosság 82,9 millió tűzesetet élt át, és ezekben a tüzekben 999 600 ember lelte halálát. Átlagot véve a 20 év alatt 1000 lakosra 1,5 tűzeset jutott, 100 000 lakosra 1,7 tűzhalál jutott, minden 100 tűzben 1,2 haláleset jutott.


Tüzek és áldozatok


     A 2010 és 2014 közötti eseményekkel négy táblázat foglalkozik. Ezek szerint ebben az időszakban egyetlen ország volt, ahol a keletkezett tüzek száma 600 000 és 1 500 000 között volt megállapítható. Ez az Amerikai Egyesült Államok volt. Az országok többségében, 150 országban kevesebb, mint 5000 tűz fordult elő a vizsgált időszakban évente. Magyarország Japánnal, Indonéziával, Törökországgal, Kanadával, Dél-Afrikával, Malajziával, Hollandiával, Ukrajnával, Spanyolországgal. Iránnal és további 10 országgal egy csoportban a 20 000-100 000 közötti tüzeket regisztráló csoportba tartozik. Előkelőbb helyen áll Magyarország a tüzekben életüket vesztett személyek számát illetően: Indiában, Oroszországban és Pakisztánban a vizsgált időszakban 10 000-25 000 között volt a tűzben elhunytak száma, míg 180 országban ez a mutató 100 alatt maradt. Magyarországon az évente tűzoltósági eseményben elhunytak száma a 200 és 1000 közötti csoportba esik, ahol Ausztráliával, Srí-Lankával, a Cseh Köztársasággal, Svédországgal, Bulgáriával, Moldáviával és további négy országgal osztozik a helyezéseken.
Egy hazánkat érintő különleges érdekesség: a tűz, hőség és forró tárgyak okozta halálesetekről nemcsak az egyes nemzeti tűzoltóságok, hanem a WHO (World Health Organization, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete), is vezet nyilvántartást. A WHO által vezetett statisztikát a CTIF összevetette a tűzoltósági adatokkal és különös dolgot tapasztalt. Harmincöt ország közül csak egyetlenegy volt, amelynek a tűzoltóság által leadott adatai megegyeztek a WHO nyilvántartásával. A legnagyobb eltérést a Cseh Köztársaság produkálta: a WHO 118 százalékkal (68 esettel) kevesebb halálesetről tudott, mint amennyiről a cseh tűzoltóság beszámolt. Litvánia esetében a WHO csaknem ugyanígy 117 százalékkal (81 esettel) kisebb esetszámról tudott, mint a litván tűzoltók. A harmadik kiugró eltérést Pakisztán hozta 114 százalékkal (a különbség 8803 eset). Elgondolkodtató, hogy a kínai tűzoltóság közel 9 ezer halálesettel többről tud országában, mint a WHO. Akadnak fordított rekordok is. Indiában például a WHO szerint 56 százalékkal több a tűzesetben életüket vesztettek száma, mint amennyiről az indiai tűzoltók tudnak (30 772 a tűzoltók előtt ismeretlen holttest!) Vietnamban még kritikusabb az eltérés a WHO javára 95 százalék (1590 égési haláleset a tűzoltóság tudta nélkül). A 35 vizsgált ország között csak egy, egyetlen egy ország akadt, amely esetében a WHO adatai és a tűzoltóság adatai tökéletesen egybevágtak. Ez az egyetlen éppen Magyarország volt.
     A 32 ország 1014 évi összesített adataiból az derül ki, hogy a legtöbb riasztást (szám szerint 31 644 500-at) az Amerikai Egyesült Államok tűzoltói kapták, míg a legkevesebb munkája az örmény tűzoltóknak akadt (16 319) – figyelembe véve, hogy vonulás számot nem szolgáltatott Vietnam, Kazahsztán, Kirgizisztán, Horvátország, Moldávia, Mongólia, Szlovénia és Lichtenstein. Magyarország a maga 57 265 riasztásával a középmezőnyben foglal helyet, nagyjából Fehér-Oroszországgal, Svájccal, Bulgáriával, hasonlatos teljesítménnyel. Figyelemre méltó azonban, hogy az amerikai tűzoltók 31 644 500 riasztásából csupán 1 298 000 volt tűzeset, amiben 3 275 ember vesztette életét és 15 775 sérült meg. A vizsgált országok közül érthetően Lichtenstein áll a statisztika élén, hiszen mindössze 37 000 lakosa van, s az ott előfordult 24 tűzesetben nem volt emberi áldozat. Idehaza az 57 265 riasztásból 19 536 szólt tűzhöz, ahol 94 ember hunyt el és 729 sérült meg. Ezzel a mutatóval több-kevesebb eltéréssel, a Cseh Köztársasággal, Bulgáriával vagyunk hasonlatosak.
Könnyebben értelmezhető az 1000 lakosra vetített tűzesetszám és áldozat mutató. Magyarországon minden 100 lakosra 5,8 riasztás és 2 tűzeset jut. Ez élvonalbeli szereplésnek tekinthető, közel áll Svájchoz, ahol 1000 lakosra szintén 5,8 riasztás jut, igaz tűz csak 1,4. Hasonló a helyzet még Örményországban (5,4 riasztás/1000 lakos, 2,1 tűz/1000 lakos) és Ukrajnában (4,1 riasztás 61 000 lakos, 1,6 tűzhalál/1000 lakos).
     Más megközelítésben Magyarországon 200 tűzesetre jut 1 emberélet veszteség. Az USA-ban, Lengyelországban és Horvátországban kicsivel több, mint 300 tűzesetre jut egy haláleset, azaz kedvezőbb a helyzet. Oroszországban viszont 15 tűzesetre jut egy halott, aminél már csak Fehér-Oroszország az ijesztőbb, ahol a statisztika szerint minden 10 tűzeset után jegyeznek fel egy halálesetet.
Érdekes következtetésre enged jutni a 2014 évi tűzesetek keletkezési helye szerinti megoszlása, amely 23 ország adatait veti össze. Magyarországon 7 992 tűz keletkezett épületekben, ami az összes tüzek 40,9 százalékát alkották. Ebben a megméretésben Horvátországgal, Finnországgal, Litvániával és az USA-val kerül Magyarország egy csoportba. Sajátos módon sokkal hátrányosabb a helyzet Ausztriában (79,8 %) Fehér-Oroszországban (79,3 %), Oroszországban (69,2 %) és Szingapúrban (61,1 %). Bulgáriában viszont az épülettüzek aránya meglepően mindössze 0,7 % az összes tűzeseteken belül. Ugyancsak alacsony az épülettüzek aránya Litvániában (6,4 %).

     Új-Zélandon az összes tüzesetek 31,1 % a szállítás területén következik be. Ilyen magas arány egyetlen másik országban sem mutatható ki ezen a területen. Az Új-Zélandot a statisztikában követő ország Litvánia, de a szállítás területén bekövetkező tüzek számaránya ott is csak 18,7 %). A szállítás területén keletkezett tüzek tekintetében Magyarország dobogós helyet élvez, hiszen a tüzek mindössze 3,3 %-a keletkezett a szállítás területén és ezt csak Örményország tudta megközelíteni 3,8 %-kal.
Kevésbé fényes Magyarország helyezése az erdőtüzek tekintetében: a keletkezett tüzek 29,6 %-a erdőkben keletkezett. Ezt az arányt Szlovénia követi 21,6 %-kal. A legkedvezőbb adatot Bulgária szolgáltatta 0,2 %-kal, Szerbia szintén 1 %-kal és a Cseh Köztársaság 1,5 százalékkal. Ezeknél csak Lichtenstein jobb 0 %-kal, de ez érthető, hiszen egy városállamról van szó. Hozzá kell tenni azonban, hogy erdőtüzeiről Örményország, Finnország, Nagy-Britannia, Japán, Litvánia, Új-Zéland, Norvégia, Szingapúr és az USA nem szolgáltatott adatot.
     Az eddig tárgyalt 2014 évi adatok alapján a nemzetközi tűzstatisztika a lakosságszámra vetített épület és szállítási területen bekövetkezett tüzek, a tűzben életüket vesztett személyek száma és az összesített adatokból való részesedése szerint kialakította 19 ország rangsorát is, amelyben Magyarország a 8. helyet tudta megszerezni. A kedvezőbb helyezéseket az USA, Oroszország, Japán. Nagy-Britannia, Ukrajna, Lengyelország és a Cseh Köztársaság érdemelte ki, míg Fehér-Oroszország, Ausztria, Bulgária, Szerbia, Finnország, Norvégia, Horvátország, a Baltikum három országa és Szlovénia kényszerült hátrébb sorolódni.


Változások az idő múlásával

     A nemzetközi tűzkárstatisztika a változásokat, a tűzoltósági események dinamikáját 2010 és 2014 között vizsgálja 43
ország adatai alapján. A vizsgált időszakban Oroszország szinte lineárisan csökkenteni volt képes a tűzesetek számát. Ugyanezt már Franciaország mondhatja el magáról. Magyarországon a tüzek száma 2010-től 2012-ig dinamikusan nőtt, majd az óta egyenletesen csökken. Hasonló cipőben jár például Olaszország, Bulgária és Horvátország. Az USA-ban 2011-ig emelkedett az esetszám, azóta csökken. Néhány országban 2010 és 2013 csökkenés volt tapasztalható (Nagy-Britannia, Norvégia), aztán 2014-ben ismét nőni kezdtek a számok. Vannak aztán országok, mint például Mongólia, ahol 2010 óta évről évre egyre magasabb a bekövetkezett tűzesetek száma. A legtöbb országban kisebb-nagyobb eltérésekkel fel- lehullámzást mutatnak az adatok.
Tűzoltóságok itt, tűzoltóságok ott
      Egy további táblázat a világ 54 országának tűzoltóságait vetíti ki, mégpedig a tűzoltóságok száma, a tűzoltó gépjárművek száma és fajtája, valamint a személyzet státusza (hivatásos, részidős, önkéntes) szempontjából. Ebből a táblázatból az látszik, hogy a Föld 54 országának 2,8 milliárd főnyi lakossága 14,5 millió kiképzett tűzoltóra (közöttük 13 millió önkéntesre) számíthat vész esetén.
Mindezek az összegző számok persze csak országonként és a védett lakosság számához viszonyítva beszédesek, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy egy nagyobb országban feltételezhetően több laktanya működik és az is, amely területen többen élnek, ott több lehet a tűzoltók száma is. (Azért megjegyzésként két érdekesség: Kínában 130 000 hivatásos tűzoltó munkáját 7 500 000 önkéntes támogatja - közel a teljes magyar lakosságszámmal egyezik meg. Millión felüli önkéntes tűzoltóval Kínán kívül csak Németország büszkélkedhet, ahol a 44 574 hivatásos tűzoltó mellett 1 023 345 önkéntes őrködik a környezetében lakók biztonságán.)
Kínában 1000 lakosra 1 hivatásos és 5,7 önkéntes tűzoltó jut. Németországban 1000 lakost fele ennyi, 0,5 hivatásos és több mint kétszer annyi, 12,5 önkéntes véd. Magyarországon 1 állampolgárra 1,1 hivatásos 0,3 részidős valamint 1,9 önkéntes tűzoltó jut. Ha a költségvetési források oldaláról világítunk rá Magyarország tűnik a leggazdagabbnak, hiszen itt szolgál a legtöbb 1000 lakosra jutó fizetett tűzoltó. Ha az önkéntes hajlandóság oldaláról világítjuk meg az adatokat az derül ki, hogy a segítőkészség Magyarországon a legelmaradottabb. Ha összevonjuk a különböző állománycsoportokat (hiszen képzettségben, felkészültségben alig, ha van közöttük különbség) azt kapjuk, hogy 1000 kínai lakos 6,7 képzett segítségre, 1000 német állampolgár 13 képzett segítségre, 1000 magyar állampolgár 3,3-ra számíthat, noha itt élvezi a költségvetés legbőkezűbb gondoskodását. Búslakodásra persze nincs ok, ezek a számok egyáltalán nem a feltétlen leszakadásról szólnak. Itt van például Franciaország (hogy ne menjünk el Európából), ahol 1000 büszke franciára 0,8 hivatásos és 2,9 önkéntes tűzoltó jut, azaz összesen 3,7 felkészült segítségre számíthat – fele annyira, mint egy kínai. Vagy vegyük például Romániát (hogy még közelebbi példát emeljünk ki), ahol 1,4 hivatásos és 5,6 önkéntes jut 1000 lakosra (összesítve 7 kiképzett tűzoltó jut, kétszer annyi min 1000 magyarra. Mi a helyzet a testvéri Lengyelországban? Ott 1000 lengyelt 0,8 hivatásos és 6,8 önkéntes tűzoltó véd. Ez összesen 7,6 kiképzett/1000 lakos. Érdekesség, hogy a 37 ezer lakost számláló Lichtenstein városállamban nincs hivatásos tűzoltóság. Van viszont 584 önkéntes. Így 1000 lichtensteini 16 kiképzett tűzoltóra számíthat, ha bajba kerül. Nehéz az 54 ország adatait tartalmazó statisztikában olyant, amelyik alulmúlhatja a hazai viszonyokat. Szerencsére a listában szerepel a 3 millió 601 ezer polgárt számláló Albánia is, ahol 1000 lakosra 0,2 hivatásos tűzoltó jut és önkéntesekről nem szolgáltatott adatot. Lehet, hogy nincsenek is.

     5-helyünk-2.jpg De maradjunk a szomszédos környezetben! Ausztriában 1000 osztrák emberre 0,3 hivatásos tűzoltó jut, de mellettük 1000 lakosonként több mint 28 önkéntes kész a beavatkozásra. Ez bizony még a csodált németországi adatokat is jócskán felülmúlja. Hivatásos állomány tekintetében Szlovákia kicsit jobban teljesít az osztrákoknál az 1000 lakosra jutó 0.7 hivatásos állományú tűzoltójával. Északi szomszédunknál 1000 lakosra ugyanakkor csaknem 13 önkéntes tűzoltó jut, azaz önkéntesség tekintetében Németországgal vetekszik. Nézzük Ukrajnát! Itt 1000 lakosonként 1,3 hivatásos mellettük 3,6 önkéntes tűzoltót tartanak számon. Szerbia egyszerűen nem szolgáltatott adatot önkénteseiről, hivatásos tűzoltóból is csak alig több mint 0,4 jut 1000 ott élőre. Horvátország jóval jobban áll: 1000 lakójára 0,8 hivatásos 0,26 részidős és 13,3 önkéntes tűzoltó jut, azaz összesítve 1000 lakos összesen 14,4 képzett beavatkozóra számíthat a bajban. Szlovénia 850 hivatásos tűzoltót foglalkoztat, amiből 1000 lakosra 0,4 főállású tűzoltó jut. Ezzel szemben további 19,4 önkéntes tűzoltóra lehet építeni, ami szintén übereli a németországi helyzetet vélhetően osztrák hatásra.
Számos érdekesség olvasható még ki ebből a kimutatásból. Kuriózum például, hogy Írországban nem divat az önkéntesség, nincs is egy darab önkéntes tűzoltó sem a zöld szigeten. Viszont Kuvaitban, ahol azért feltételezhető a nagy mennyiség éghető folyadék, szintén nincsenek önkéntesek. Ráadásul hivatásosok se nagyon tolonganak: minden 1000 lakosra jut 1. Nem volt szó még a világhatalmak (USA, Oroszország) viselkedéséről a jellemzően szegénynek számító harmadik világról, a többi szigetországról és még sok mindenről. Ám ahhoz, hogy valamennyire pozícionálni tudjuk a hazai viszonyokat, talán ennyi is elég.


Mesterségem címere a fecskendő


     A következőkben a rendelkezésre álló gépjárműtechnikát vesszük górcső alá. Elöljáróban azonban néhány szempontot le kell szögezni. Az adatfelvétel a 2014. évvel zárult tehát a statisztika az azt megelőző időszak állapotát tükrözi. Azóta nyilvánvaló változások állhattak be. A másik feltétlenül figyelembe veendő szempont, hogy az elemzés nem terjed ki az összes tűzoltó gépjárműre, csak a gépjárműfecskendőkről és a magasból mentő különleges szerekről tartalmaz kimutatást. Ráadásul nem definiálja pontosan a fecskendő fogalmát, amibe így beletartozhat a kismotorfecskendővel szerelt könnyű kategóriás gyorsbeavatkozó és a 8000 l-es vízszállító is, amelyik rendelkezik szivattyúfunkcióval. A CTIF nemzetközi statisztikája Magyarországról úgy tudja, hogy 1994-ben 992 fecskendő állt készenlétben és az ország tűzoltói 102 magasból mentő szer használatával számolhattak. A változó lakosságszámú és változó tűzoltólétszámmal rendelkező országok járműállományának összehasonlítása kevés értelmes következtetés levonására kínál lehetőséget, egy-két kuriózummal azonban talán érdemes megismerkedni. Kezdjük Európa technikai éllovasaival!
     A Németországban szolgáló 1 067 919 tűzoltó 41 216 gépjárműfecskendővel és 2414 magasból mentő eszközzel dolgozhatott 2014-ben. A 244 600 osztrák kolléga 9094 fecskendőt és 322 magasból mentő szert tartott készenlétben a vizsgált időszakban. Csak játék a számokkal, de egy kísérletet megér: Németországban egy a statisztikában feltüntetett járműfajtákra 24,5 tűzoltó jut, míg Ausztriában 26 Magyarországon pedig 28,7. Egyébként a 7-10 millió lakost számláló országok csoportjában Magyarországnál csak Bulgária rendelkezik szerényebb gépjárműállománnyal (608 fecskendő és 60 magasból mentő). A 10,8 millió lakosú Görögország 1637 fecskendő jellegű és 287 magasból mentő szert, az ugyanennyi lakosú Belgium 1680 fecskendőt és 270 magasból mentőt, a szintén 10,5 millió lakosú Cseh köztársaság kiugró mennyiségű, 3 870 fecskendőt és 340 magasból mentő szert tart készenlétben. A cseh adatokat magyarázhatja az erősen iparosodott gazdaság, de sokkal inkább magyarázhatja az ország fejlett tűzoltó gépjárműgyártó ipara. És nagyjából ugyanez mondható el Lengyelországról is (lakossága persze több mint háromszorosa az előbb említetteknél (38,5 millió). A lengyel tűzoltók 19 447 gépjárműfecskendőt üzemeltetnek és 717 magasból mentő szert tartanak készenlétben.
Végezetül meg egy érdekesség: a 6,5 millió lakosú Laoszban egy, azaz egyetlenegy magasból mentő szert tartanak nyilván. Jó lenne tudni, mivel pótolják, ha netán meghibásodik. Barbadoson legalább két darab áll az ott szolgáló 214 hivatásos tűzoltó rendelkezésére.

Vissza

                                

                                                             

 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Drager-oldal.jpgkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2017 októberi számának tartalmából:

 🔥Fókuszban

A SEVESO III. irányelv magyarországi adaptálásának várható hatásai a 
veszélyes üzemekre és a hatóság feladataira 2. rész

- Még egyszer a SEVESO Irányelvekről

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció
- Fókuszban a POLON 6000 tűzjelző központl

- Schrack tűzjelző központok az informatikai hálózatban

🔥Építés és tűzvédelem
- Gondolatok füstelvezetésről, frisslevegő bepótlásról – földfelszín alatt

- 30 centiméteres vastagságban is biztonságos az EPS

- Szigetelni hitelbőlis megéri

- A „London-katasztrófa” – Kísérlet egy tűzeset „távelemzésére”

🔥Tűzoltás és műszaki mentés
- Dräger PSS 3000/4000/5000/7000 sűrített levegős légzőkészülékek és a 
hozzájuk kapcsolódó állarcba integrált csapatkommunikáció
- 50 éve a szakmában!

🔥Történelem
- Elmaradt rendszerváltás IV. rész

 
 

 

 

 

 

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- POLON 6000 tűzjelző központ – elosztott architektúrával

- Morley by Honeywell

- Biztonság és kommunikáció

 

Építés és tűzvédelem

- Tűzálló kábeltartó szerkezetek az OBO Bettermanntól

- Energiahatékonyság – a gázóra nem hazudik

- Gravitációs hő- és füstelvezetés

 

Tűzoltás és műszaki mentés

- CL-Profilok: Bevált koncepció új lehetőségekkel

- Úton a Dräger – Safety Kamionos Roadshow 2017

Történelem

- Elmaradt rendszerváltás III.

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.