E-press-fej-2016-végleges copy.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hónap cikke)

Programelőzetes  

2019. február 20.-21.
FeuerTRUTZ, Nürnberg
A megelőző tűzvédelem szakvására
Rendezvényszervező: FeuerTrutz Network GmbH
Stolberger Straße 84.
50933 Köln/Németország
www.feuertrutz.de
www.feuertrutz.de/kongress)
Helyszín: NürnbergMesse /Messezentrum/Nürnberg
90471 Nürnberg/Németország

 

2019. március 19.–22.
Securika Moscow
25. Nemzetközi
védelmi, biztonsági és tűzvédelmi Szakiállítás
Rendezvényszervező: ITE Group plc
Helyszín: Expocentre/Moszkva
14, Krasnopresnenskaya nab.,
Moscow, Russia, 123100
www.securika-moscow.ru
security@ite-events.com

2019. május 14.–17.
MACH-TECH és IPAR NAPJAI Szakkiállítások
Rendezvényszervező: HUNGEXPO Zrt.
1101 Budapest, Albertirsai út 10.
Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44.
(: (1) 263 6000
7: (1) 263 6098
hungexpo@hungexpo.hu
www.iparnaojai.hu

 

2019. november 13–15.
SICUREZZA Nemzetközi Vagyon és Tűzbiztonsági Kiállítás
Rendező: Fiera Milano S.p.A.
Piazzale Carlo Magno, 1 - 20149 Milano, Italia
:: www.fieramilano.it
Kapcsolattartó: Mariagrazia Scoppio
mariagrazia.scoppio@fieramilano.it
www.fieramilano.it

 


 

 





A tűzvizsgálati képrögzítés jelentősége



Fényképezőgép.jpg„A «fényképez» szónak szerencsés szinonimája a magyar nyelvben:«megörökít». Érzékelteti a múló idő megragadásának, a tünékeny világ megőrzésének szándékát. Idő és fényképezés elválaszthatatlanok. Az exponálás egy pillanatot búcsúztat: a jelenből a gombnyomás pillanatában múlt lesz. A képen annak lenyomatát őrizzük – ami volt." Mi köze ennek a tűzvizsgálathoz?Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter idézete pontosan meghatározza a fényképezés és a múlt közötti szoros kapcsolatot. Ki gondolta volna 20 évvel ezelőtt, hogy eljön az a korszak és technikai fejlettség, melynek eszközei már mindenki zsebében ott lapulnak, fényképet és videót is lehet velük készíteni, azonnal visszanézhetőek és felvételei bárkivel megoszthatóak! A technikai fejlődés olyan ütemű, hogy azt a szakembereknek is nehéz követni.
Az elmúlt 50 év alatt tűzvizsgálat fontos részévé vált a fényképezés, vagy a videofelvétel (korábban mozgófilm) készítés, hiszen a tűzvizsgálat lefolytatásának fontos eszköze és segítheti a munkát egy jól elkészített fotó, vagy videó.
A hétköznapi emberek számára gyártott fényképezőgépek az eladhatóságot szem előtt tartva, kezelhetősége szempontjából egyszerű és beépített automata üzemmódokkal készülnek. A felhasználóbarát eszközök lassan kiszorítják a specifikus és kimondottan fényképezésre készített berendezéseket. A még kapható professzionális fényképezőgépek kezelése viszont bonyolult és rendeltetésszerű használatukhoz rengeteg gyakorlás szükséges.
A fentiekből adódik, hogy a céltudatos és specifikus képrögzítéshez a hétköznapi eszközök nem kielégítők, a professzionális gépek kezeléséhez, pedig tudásra és gyakorlatra van szükség.
A tűzvizsgálati helyszín igen ritkán biztosít ideális feltételeket a fényképezéshez, sőt a romos és kormos káreseti helyszínek a képrögzítő eszközökre is hatással vannak, a fényképezőgépek számára, pedig nem ideális a párás, poros, káros gőzökkel és gázokkal teli környezet.
Felmerül a kérdés, hogy a tűzvizsgálatot lefojtató szakember képes-e elsajátítani egy professzionális fényképezőgép használatát, és azt rendkívüli körülmények között tudja-e működtetni és a külső hatásoktól megóvni? Továbbá a rohamosan fejlődő technika által használt formátumokat, képrögzítési eljárásokat és a digitális képrögzítést, hogyan lehet bizonyítékként használni, élettartamuk és archiválási módszereink időtállóak-e?
Témaválasztásom indoka
Napjaink tűzeseteinek komplexitása és a kárértékek növekedésével szükségszerűvé vált a jó minőségű, a tűzvizsgálatot segítő és bizonyítékerejű képek elkészítése. Egy jól elkészített képanyag, az új képrögzítési technikák oktatása és az audiovizuális képzés segítséget nyújthat a tűzvizsgálók képzésében, hozzájárulva ezáltal a tűzvizsgálat hatékonyságának javításához, a terület fejlődését mozdítva elő. A kellő fotográfiai szaktudás megszerzéséhez megfelelő minőségű oktatás, a hatékonyság eléréséhez szakmai tájékozottság és tudás, valamint gyakorlat szükséges. Másrészt a mentési szakemberek képzéséhez is szükség van olyan archív anyagokra (tűzvizsgálaton készített felvétel), amelyek segítségével gyorsabban és mélyebben sajátíthatják el a kárfelszámolás fogásait. Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy szükség van a téma tudományos igényű vizsgálatára és olyan módszertani javaslatok kialakítására, amelyek alkalmasak a gyakorlat alátámasztására.
Indokolja a témaválasztást az a tény, hogy 1999-től fotóriporterként és videó-operatőrként a Tűzoltóság Országos Parancsnokságánál, később, pedig a jogutód szervezetnél tevékenykedtem ezen a területen, és a felgyűlt tapasztalatok elemzésével hozzájárulhatok a téma árnyalásához, rendszerezéséhez. A 13 év alatt közel 2000 nagyobb káresetnél készített fotó- vagy videofelvétel, valamint tűzvizsgálati felvétel, olyan gyakorlati tapasztalatokkal gazdagított, amelyek segítségével következtetéseket tudok levonni a témában.
A témaválasztás indokaként említeném meg, hogy korábbi tudományos munkám során kidolgoztam a káreseti-képrögzítés alapjait, rendszereztem és besoroltam a képrögzítési területeket, valamint kidolgoztam a káreseti-képrögzítés módszertanát és folyamatát.
A témával kapcsolatos hipotézisek:
n Feltételezem, hogy a tűzvizsgálat lefolyatásának elengedhetetlen része a képrögzítés.
n Feltételezem, hogy a tűzvizsgálat eredményességére hatással van a megfelelően kezelt képrögzítő eszköz használata.
n Feltételezem, hogy mozgó- és állóképek felhasználása megfelelő szakmai és technikai háttér mellett segít a tűzvizsgáló szakemberek képzésében.
n Feltételezem továbbá, hogy amennyiben ezeket a felvételeket nem képzett szakember készíti, annak lehetnek negatív hatásai a tűzvizsgálat kimenetelére, de az adott szervezetre is.
A feldolgozás célkitűzései
A dolgozat elkészítése során folytatni szeretném a képrögzítéssel kapcsolatos kutatásomat, amely elsősorban a képrögzítés módszertanára és a katasztrófavédelem feladatainak azon területei vizsgálatára irányultak, amelyek hasznosítani képesek a vizuális információt. Az eddigi kutatásaim alkalmával a rendszerező és káreseti-képrögzítés alapjainak kidolgozását követően tovább szeretném részletezni és specifikusan kutatni az egyes területeket. A kidolgozás során a következő kutatási célkitűzéseket határoztam meg:
n Bemutatom a tűzvizsgálati szakirodalom által említett képrögzítési eszközöket és módszereket.
n Elemzem és bemutatom a fotográfia képrögzítési eljárásait, területeit és technikáit, amelyek elengedhetetlenek a tűzvizsgálat során.
n Megvizsgálom a tűzvizsgálat azon feladatait és területeit, ahol a vizuális információt felhasználhatják.
n Javaslatot teszek a helyes és hasznosítható képrögzítési módszerek gyakorlati alkalmazásának megvalósítására, továbbá olyan eljárásokra, amelyek segítik ezt a munkát, valamint a képrögzítés további lehetséges kutatásának területeire.
A célkitűzések eléréséhez
alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek
A célkitűzéseim eléréséhez:
n tanulmányoztam a fotográfiai szakirodalmat, területeket és stílusokat, a médiánál alkalmazott módszereket és technikákat.
n tanulmányoztam a tűzvizsgálat területén fellelhető szakirodalmat.
n elemeztem és értékeltem az elmúlt 20 év FKI Videó-csoportja és más katasztrófavédelmi igazgatóságok által készített fotókat, videofilmeket a különböző területek igényeinek tükrében.
n kísérleteket végeztem a tűzvizsgálati képrögzítések alkalmával a különböző felvételi eljárások és technikák területén.
n konzultációt folytattam a tűzvizsgálat területén dolgozókkal, a kapott információt feldolgoztam.
Az írásműben bizonyos területeket, mint pl. a fotótechnika vagy a vizuális információ felhasználásának részleteit csak érintőlegesen dolgoztam fel, hiszen erről számtalan korábbi tanulmány szól.
1. Tűzvizsgálati képrögzítés fejlődése, területi besorolása
A tűzv izsgálat kora szinte megegyezik a tűzoltás korával, hiszen a tűzesetek (tűzvészek) okának kiderítése mindig is elengedhetetlen volt történelmünk során. A fával, náddal és szalmával fedett épületek a XX. század elején még mindennaposak voltak, [3] ebből adódóan azon településeken és városokban, ahol ilyen anyagokkal fedett épületek voltak túlsúlyban, gyakran okozott a tűz nagyobb pusztítást, tűzvészt. A szemtanúk beszámolói alapján és a tűz pusztítását látva szabályozni próbálták a városok épületeinek elhelyezkedését, távolságát és a tűz terjedését megakadályozandó a városrészek közötti távolságok is meghatározásra kerültek, mint pl. Vácon az 1731 és 1737-es tűzvészt követően a városvezetés a szabályozta az építkezést: „Nagyvác területét tanácsválasztásra, adó, s tűzrendészeti felügyelet céljára, három negyedre: alsó-, középső- és felsővárosra osztották fel.” [4].
A fényképezés feltalálása előtt (Johann Heinrich Schulze 1727) [5] festők örökítették meg a tűzvészeket. (3. ábra) A fényképezés korának kezdetén a fényképezőgép, a képrögzítési és előhívási eljárás nem tette lehetővé a rosszul megvilágított helyszínek és a mozgás megörökítését. A XIX és a XX. században a tűzvizsgálat segítségére a celluloid (negatív) fényképezés sietett, amely már nem csak a tűz utáni állapotot tudta megörökíteni, hanem a tűz pusztításának és a terjedésének a pillanatát is. [6]
1.1. A fényképezés a tűzoltóságon
A II. világháború után tűzoltóságokon a fényképezés kezdetben fekete-fehér negatív filmmel valósult meg, amit felváltott az 1980-1990-es években színes negatív film, és csak 2000-es években szorította ki a digitális formátumú képrögzítés. A fekete-fehér negatív filmes fotózást kezdetben képzett, a tűzoltóság állományába tartozó fotográfusok végezték (FTP: Budaházi László, Horváth Gábor), [7] majd a fényképezőgépek elterjedésével és egyszerűbb használhatóságával a tűzvizsgálati és tűzoltási dolgozók is előszeretettel alkalmazták. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság a főállású fényképészeknek fotólabort biztosított, ahol a fekete-fehér fényképeket elő lehetett hívni. A színes film elterjedésével a színes fényképeket kezdetben a laborokban hívták elő, majd a költségek csökkentése végett külső fotólaborokban került rá sor. A 90-es évek vége felé váltak megfizethetővé a digitális fényképezőgépek, bár ezek képfelbontása és képminősége még nem volt kielégítő. A 2000-es évek közepére viszont a digitális fényképezés teljesen kiszorította a filmes képrögzítést.
1.2. A mozgóképrögzítés a tűzoltóságon
Az 1980-as évekig a negatív filmes mozgókép felvevő (filmfelvevő) volt elérhető. A filmfelvevők értéke, a bonyolultsága és az előhívás költségessége miatt nem használták közvetlenül a tűzoltóságokon. Nagyobb tűzeseteknél az állami televízió készítette el a felvételeket, a híradó és tűzvizsgálati szakemberek számára, kezdetben filmre, később a televíziónál használt videó felvevő rendszerrel. (2. ábra) Az 1980-as években hazánkban kezdett elterjedni az analóg videó-felvevő és lejátszó berendezés (VHS). A tűzoltóságok is vásároltak ilyen berendezéseket, de használatuk nagyon korlátozott volt. A videó felvétel készítésében a változást az 1990-es évek közepére lehet tenni, amikor is megalakult a tűzoltóságon 1995-ben a Videó-csoport. (4. sz. ábra) A FKI őrzi a Videó-csoport összes videó-anyagát 1995-től 2012-ig közel 8000 felvételt, közel 5000 digitális fényképet, és a főállású TOP és FTP fotográfus teljes archivált anyagát, amiben 200 tekercs negatív és 4000 digitális fotó található, főként rendezvény- és gyakorlatfotókkal. [8]
A csoport kezdetben analóg videó-felvevővel dolgozott, Hi-8-as rendszerű videokazettára, 1999-ben ezt követte az S-VHS rendszer, végül a 2000-es évek közepére átváltott a digitális képrögzítési módra.
1.3. Fotográfiai stílusirányzat és műfaji elhelyezkedés katasztrófavédelmi szempontból
„A fotográfia mint művészeti ág és mint tudomány, pontos és szakszerű folyamatokat követ a kívánt cél eléréséhez. A folyamatok szinte már technológiai folyamatokká alakultak át, és egyes fotózási területeken és a filmezés területén a folyamatok nem változtak az idők során. A technikai fejlődés ellenére a filmkészítő stábok közel azonos technológiát követnek, úgy, mint száz éve, kivéve, hogy a negatívfilmes kamerák helyett digitális képrögzítőket használnak.” [8]
Korábbi kutatásaim alkalmával megállapítottam, hogy a katasztrófavédelem képrögzítését alkalmazott célú fotográfia esetén, a tudományos műszaki fotográfia területére lehet elhelyezni, valamint az eseményfotózást a dokumentarista stílusirányzat közé sorolhatjuk, annak is a fotózsurnaliszta irányzata alá. [8]
A katasztrófavédelmi képrögzítésen belül a tűzvizsgálati képrögzítést az alkalmazott célú fotógráfia alá, azon belül a tudományos, műszaki fotográfia területére helyezhetjük. Az eseményfotózást viszont kizárhatjuk a tűzvizsgálati képrögzítésből, és ennek tükrében a klasszikus fotó stílusirányzatok közé sem lehet sorolni, hiszen a tűzvizsgálati képrögzítés feladata nem illik egyik irányzat közé sem.

n Alkalmazott célú fotók (mint pl. a riportképek, az illusztrációs fotók, tudományos felvételek stb.) – pl. a káreseti, kutatási, oktatási és egyéb szervezeti tevékenységről készített fénykép. Felhasználható: szinte mindenhol. [9]
n Tudományos, műszaki fotó alatt olyan fotótechnikai eljárásokat és módszereket értünk, amelyek különleges képalkotói eljárásokkal megmutatják az emberi szem számára láthatatlan dolgokat. Ilyen a makrofotózás, az orvosi fotográfia, az ipari (technológiai) fotográfia, a kísérleti képrögzítés, az infravörös és hőképes képalkotás vagy a csillagászati fényképezés. A tudományos és műszaki fotográfia nem tartozik a klasszikus értelemben vett fényképész szakmához, egy adott eseményt, kutatási kísérletet vagy mozgást örökítenek meg elemzés céljából, a képalkotó berendezést is az adott eseményhez készítik és használják. Maga a képrögzítés is része a kutatási munkának (pl. nagysebességű kamerák). [10]
1.4. Következtetések
A tűzvizsgálati fotográfia műfajának meghatározásához ismernünk kell az álló- és mozgókép készítésének céljait. A pontos képrögzítés céljának meghatározásához az adott terület igényeit is ismerni kell. [8]
A tűzvédelmi képrögzítés elhelyezése a fotográfia területén: ebben a fejezetben felvázoltak alapján megállapíthatjuk, hogy a tűzvizsgálati képrögzítését alkalmazott célú fotográfia esetén, a tudományos műszaki fotográfia területére lehet elhelyezni.

 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Schrack_banner_140905.gifkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2018 decemberiszámának tartalmából:

 

 🔥Fókuszban

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Új, teljesen IP alapú Bosch épület- és vészhangosító rendszer érkezik
Coming soon: A new, fully IP-based building and emergency PA system by BOSCH
In Kürze verfügbar: Ein neues, vollständig IP-basiertes Gebäude- und Notfall-Beschallungssystem von BOSCH
- Siemens Cerberus FIT FC360 tűzjelző központ család
The Siemens Cerberus FIG FC360 fire alarm product family
Die Produktfamilie Cerberus FIG FC360 von Siemens
- SHOPMARK – tűzjelző rendszer megújulás
Renewal of the SHOPMARK fire alarm system
Erneuerung des SHOPMARK Brandmeldesystems

🔥Építés és tűzvédelem

- Tűzszakaszok elválasztása tűzgátló függönyökkel

Fire section separation with fire retarding curtains
Trennung der Brandabschnitte mit feuerhemmenden Vorhängen

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

- A segítségnyújtás jövője

The future of emergency assistance
Die Zukunft der Nothilfe
- B jogosítvánnyal vezethető fecskendők
Fire engines that can be driven with a Category B driving licence
Feuerwehrfahrzeuge, die mit einem Führerschein der Kategorie B gefahren werden können
- A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó ADR 2019 változásairól
What is new in ADR 2019, the standard regulating the road transport of dangerous goods
Was ist neu in ADR 2019, der Norm zur Beförderung von Gefahrgüter auf der Straße

🔥Történelem

- Elmaradt rendszerváltás XII. rész

Regime change cancelled – Part 12.
Regimewechsel abgebrochen – Teil 12.

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.