E-press-fej-2016-végleges copy.jpg
  Webtérkép    
FŐOLDAL
(A hónap cikke)

Programelőzetes  

 

 
2018. május 15-18.
IPAR NAPJAI Kiállítás
Rendező: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt.
Helyszín: Hungexpo Budapesti Vásárközpont
1101 Budapest, Albertirsai út 10.



 

Lestyán Mária,
építésztervező, szakmérnök


Tervezzünk építményszerkezetet az új OTSZ szerint!

 

1-Level-Terv.jpg     Az új OTSZ talán legnagyobb előnye a nagyobb tervezői szabadság lehetőségének a biztosítása, ami viszont magával vonja azt a követelményt, hogy a tűzvédelmi tervezés, felelősséggel végzett TERVEZÉSI tevékenység, ne pedig műleírás készítés legyen.
A tűzvédelmi tervezőnek, szakértőnek nem csak az új OTSZ előírásait kell ismernie ahhoz, hogy megfelelő tervezési tevékenységet tudjon folytatni, hanem az építésügyet érintő jogszabályokat valamint szabványokat, irányelveket is.

     Alapkövetelményként fogalmazódik meg az új Ptk.-ban, hogy a tervező által készített dokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. 

Műszakilag kivitelezhető:


     A tervezőnek olyan megoldásokat kell választania, olyan tűzvédelmi teljesítmény jellemzőt kell megadnia, amely kielégíti a jogszabályi követelményeket és kereskedelmi forgalomban van olyan termék, (szerkezet) amely megfelelő minősítésekkel rendelkezik ezekkel a paraméterekkel.

Gazdaságos és célszerű megoldás:

     A tervezőnek nem csak a kivitelezési költségeket kell figyelembe vennie, hanem az üzemeltetés költségeit is, a karbantartás lehetőségeit és a használat módjának a gazdaságosságra való kihatásait. Gondoljunk pl. egy tűzgátló ajtóra. Nem mindegy, hogy ki van e téve napi használatnak, vagy csak tűz esetén kell. pl. bezáródnia. A nyitási ciklus – amit az új OTSZ szerint a tűzvédelmi dokumentáció készítőjének kell meghatároznia – nagyban kihat az ajtó bekerülési és karbantartási költségére. A tűzszakasz méretek változásai miatt az új OTSZ alkalmazása esetén egy kockázati egységen belül is indokolt lehet tűzszakaszolás alkalmazása, ami átgondolt szerkezet–funkció választást igényel majd.


Megrendelői igény:


     Nem mindegy mire tervezünk! A Ptk. a megrendelőt, mint laikust tekinti. A tervezőnek kell tudni azokat a tényfeltáró kérdéseket feltenni, amelyek alapján nem csak az építésre, hanem az üzemeltetésre, használatra és pl. bővíthetőségre is ki kell térni. Ha pl. egy iskolához kapcsolódó tornaterem tervezése a cél, tudnunk kell, hogy szeretnék e azt más célra is használni, milyen funkcióval, befogadóképességgel, mert a szerkezetek tűzállósági teljesítményeit, az épület műszaki paramétereit ezek nagyban befolyásolják, mint pl. az is: tervez e bővítést a megrendelő. Utólag igen nehéz egy tűzfalat kialakítani egy meglévő épületnél, ha csatlakozni szeretnének hozzá, de az építés idejében nem jár kiemelten nagy költségtöbblettel.
A Ptk. szerint a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetők a jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Ez akár több mint 15 év is lehet!!! A terv hibás, ha nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Mégegyszer fontos kiemelni, a megrendelő laikus! A tervezőnek van tájékoztatási kötelezettsége a megrendelő felé minden olyan körülményről, ami kihatással lehet a megvalósíthatóságra, gazdaságosságra, flexibilis használhatóságra, bővíthetőségre, stb. A másik kiemelendő a tervhibával kapcsolatban, hogy nem csak az OTSZ-nek, hanem egyéb vonatkozó előírásoknak is meg kell felelnie tervnek, ide értve a tűzvédelmi teljesítmény jellemzők kellő részletezettségű megadásától, a tervek tartalmi követelményeinek betartásáig, amelyeket nem csak jogszabályok hanem kamarai szabályzatok is rögzíthetnek. lásd pl. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról), a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendeletet (az építőipari kivitelezési tevékenységről) és az MMK Építési engedélyezési és Építési műszaki kivitelezési dokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatát.
Az új OTSZ tervezési alapelvei szerint 6. § (1) Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy  

a) a kockázat függvényében a tartószerkezetek teherhordó képességüket, a térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket – a várható tűzhatást figyelembe véve – e rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg,
b) a tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint
d) a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen.

 

Sokszor fellélegzik a tervező, hogyha egy szerkezetre nincs előírás az OTSZ-ben, akkor nincs is mit betartani. Hurrá! Sajnos a rossz hír az, hogy ilyenkor nő meg igazán a tervező felelőssége, hogy miként felelteti meg a létesítményt az OTSZ és vonatkozó más jogszabályok (akusztika, hővédelem) alapkövetelményeinek. Ilyen szerkezet pl. az új OTSZ szerint bizonyos épületnagyság esetén a külső térelhatároló fal.
Amikor nem találok egy szerkezetre konkrét követelmény értéket akkor a tervezési alapelveket kell figyelembe venni a választás során.

- A választott szerkezet ne befolyásolja a tartószerkezetek teherhordó, tűzvédelmi teljesítmény jellemzőit egy tűz során. Fontos vizsgálni a statikai kapcsolatokat is, mert egy szerkezet (amire látszólag nincs követelmény) idő előtti tönkremenetele kihatással lehet az épületünk állékonyságára, különösen könnyűszerkezetes, szerelt technológiák esetén.
- Amennyiben tűzvédelmi célú berendezés található rajta, pl. hő és füstelvezető, frisslevegő utánpótló stb. akkor ameddig annak üzemelése elvárt a szerkezetnek is állékonynak kell maradnia.
- A belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen.
- Korlátozott legyen a tűz és kísérőjelenségeinek az átterjedése [OTSZ. 6. § (2)].
- Biztosítani kell a menekülési útvonalak védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen (ha nincs követelmény külső térelhatároló szerkezetre, attól még az épületemet biztonságosan el kell tudni hagyni, nem vehet körbe a tűz a homlokzaton terjedve).
- Figyelemmel kell lenni az OTSZ általános szerkezeti követelmények fejezetében foglaltakra, mivel F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi, ebből az következik, hogy ha nincs is követelmény egy szerkezetre, mégis bevizsgált szerkezetet kell választani, hogy igazolni lehessen, hogy jobb mint F, és a tervezőn van annak a felelőssége, hogy a tűzvédelmi teljesítmény jellemzőit meghatározza.
- OTSZ 17. §. (5) A tűzeseti fogyasztók és kapcsolódó rendszerelemeik rögzítését, felszerelését a 137. § (1) és (2) bekezdése szerint kell kialakítani.
- (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet.
- Figyelemmel kell lenni a tűzterjedés elleni védelem előírásaira szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között és a tűztávolságra, a tűzszakaszok kialakítására.
- A rendeltetéstől függő követelményeknél is lehetnek olyan előírások, amelyek esetén célszerű egyenértékűen gondolkodni. Ha pl. egy belső burkolat egy oktatási intézményben B, s1 d0 lehet, akkor ne rakjuk fel egy E tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falra, mert arra nincs követelmény egy földszintes épületnél. (A tűz keletkezhet épületen kívül is.) A külső térelhatároló fal nem keverendő össze a teherhordó falak és merevítéseik fogalommal! 
- Végül nem utolsó szempont a megrendelői és közösségi igény. Ahogy a képen látható németországi passzívház óvoda tűznél is ahol a homlokzat és tető is megsemmisült a szerkezeti kialakításnak köszönhetőn, a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a falu óvodásait a bontás és újraépítés időszaka alatt miként helyezzék el. Amikor olyan létesítmény szerkezetét választjuk meg, amelynek tűzeseti kiesése kiemelt jelentőséggel bírhat, a tervezőé a felelősség ennek a lehetőségnek a mérlegelése és a megrendelő figyelmének a felhívása, a helyes szerkezeti kialakítás megválasztása.
Forrás: http://www.badische-zeitung.de/fotos-der-brand-im-kindergarten-st-peter-und-paul?id=46817158

De jó példa lehet még erre az alaprajzilag ugyan jól tűzszakaszolt, de – véleményem szerint – helytelenül megválasztott külső térelhatároló szerkezetű hollandiai iskola tüze is, ahol a tűzoltók esélytelenül nézték végig a teljes kiégését a létesítménynek. Ugyancsak problémát jelentett a diákok év közbeni iskola váltása, elhelyezése.
Sok esetben egy bonyolultabb épületnél, már a szerkezet típusának a meghatározásánál is problémába ütközhet a tervező. Elsődleges kérdés, milyen statikai szerepet tölt be az épületben. Ha ennek tisztázásán túl vagyunk, meg kell néznünk, hogy milyen követelményértéket tartalmaz az OTSZ az adott szerkezetre. Amit az építész tervező (megrendelő) alkalmazni szeretne (különösen homlokzaton, épületburkon) annak a megfelelősége papírokkal alátámasztva igazolható e, illetve van e ilyen szerkezet, termék a forgalomba. Ha nincs, marad a kockázati osztály váltás ha lehetséges, vagy a szerkezeti rendszer megváltoztatása, más szerkezet választása, stb.
Egy építményszerkezetnek az igazolási módjai igen eltérőek lehetnek, Iránymutató: 305/2011/EU rendelet CPR, a 275/2013. Korm. rendelet és a Tűzvédelmi törvény 13. § (4). Ezen kívül a tervezőknek még ismerniük kell a szerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek a meghatározására szolgáló vizsgálati szabványokat is, legalább olyan mélységben, hogy minek az igazolására szolgálhatnak, tartalmaznak e szerkezetre vonatkozó méret korlátozásokat (pl. hős és füstelvezető csatornáknál igen jelentőset!), ezek a korlátozások pl. méretezéssel, szakintézeti állásfoglalással eltérő méretre kiterjeszthetőek e, vagy külön költséges és idő igényes kiegészítő vizsgálatokat igényelnek. Nem szabad bedőlni a társtervezők (építész, gépész stb.) igényeinek, mert lehet, hogy azok tűzvédelmi szempontból nem valósíthatóak meg. Nem elégséges a tűzvédelmi tervezőnek tűzállósági teljesítmény jellemzőt megadni, tudnia kell, hogy az adott szerkezet abban a tervezett formában megvalósítható és igazolható e!
A kidolgozás alatt álló Tűzvédelmi Irányelvekben, igen sok szerkezetnél adnak majd iránymutatást fentiekre vonatkozóan.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendeletet I. rész 1.1.9. pontja értelmében az „Építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) (tűzbiztonság) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,” a III. rész 9.4.8. pontja szerint: a „Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket: a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) (tűzbiztonság) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,”
Abban az esetben, ha nem készül a Tűzvédelmi törvény szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy is elvégezheti a kockázati osztály besorolást és az igazolást. Az építész tervezőnek és statikusnak a felelőssége és kötelessége ebben az esetben, hogy a létesítmény kockázati osztálya meghatározásra kerüljön és hogy igazolja, hogy az általa tervezett építmény megfelel az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásainak.
Az építmény mértékadó kockázati osztályának a meghatározásánál, először meg kell határozni a kockázati egységeket és azok kockázati osztályát. 
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban szereplő követelményeket akkor tudjuk helyesen kiolvasni, előírásait alkalmazni, ha tisztában vagyunk a fogalmakkal. Az szükséges fogalmak lehetnek az Építési Törvényben, az OTÉK-ban, a Tűzvédelmi törvényben, a szakmagyakorlást szabályozó rendeletekben, a CPR rendeletben, a 275/2013. Korm. rendeletben, a kivitelezési, tervezési tevékenységet szabályozó jogszabályokban, szabványokban stb. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI) lévő fogalmak olyan fogalmak, amelyeket más területen még nem határoztak meg, vagy a TvMI-vel való összefüggésében vált indokolttá a megalkotásuk.

A kockázat mint új fogalom:

     Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás,

      kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe,

     mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 

     alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet ipari-mezőgazdasági, közösségi, lakó, tárolási és vegyes.
      A rendeltetések esetében az OTSZ alaprendeltetésre és azok meghatározására vonatkozó fogalmait kell alkalmazni és nem az OTÉK által használtakat!
     Az OTSZ 10-12. §. foglakozik részletesen a kockázati osztályba sorolással. Az egyik fő eleme ennek a kockázati egység legfelső és legalsó építményszintjének szintmagassága.
     A követelmények kiolvasásához tudnunk kell, hogy mit értünk építményszint alatt. Ezt a fogalmat nem az OTSZ, hanem az OTÉK tartalmazza: 

„Építményszint (OTÉK): az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.”
A korábbi OTSZ-ben még találhatóak voltak olyan tűzvédelmi szempontú meghatározások, hogy pl. a tetőtér-beépítést mikor kell építményszintnek tekinteni, vagy pl. hogy az építmény szintszámába nem tartozik bele a pinceszint(ek), az alagsor, a szintosztó födém, a tetőszint és a tetőfelépítmény. Az új szabályozás egységesen kezeli a fogalmakat az OTÉK-al.
Helyiség (OTÉK): a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
Rendeltetés (OTÉK) az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.
Pinceszint (OTÉK): olyan építményszint, amelynek padlószintje több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.
Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport (OTÉK): olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.
Alagsor (OTÉK): olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.
Földszint (OTÉK): olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.
Földszinti helyiség, helyiségcsoport (OTÉK): olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.
Tetőtér (padlás) (OTÉK): az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.
Tetőtér-beépítés (OTÉK): tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
Ha régi beidegződések szerint járunk, el nagyot tévedhetünk egy követelmény érték, tűzállósági teljesítményjellemző meghatározásánál.

     Az új OTSZ bevezet egy új fogalmat is, ez a kijárati szint, amely nem feltétlenül egyezik meg a jól beidegződött földszinttel. Egy lépcsőháznak pl. nem csak kijárati, hanem bejárati szintje is lehet, (ahonnan menekülnek) és a kijárati és bejárati szintek közötti magasság különbségtől függnek pl. a lépcsőházak hő- és füstelvezetésére vonatkozó előírások. Ne feledjük, hogy ezeket az előírásokat abban az esetben is be kell tartani, ha helyreállítanak, felújítanak, korszerűsítenek és nincs engedélyezési eljárás.

     Kijárati szint: az az építményszint, amelyen a benntartózkodó személyek a menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak, 
Ehhez a fogalomhoz további előírások kapcsolódhatnak, mint pl.
„Bölcsődei rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki.”
„A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi pl.
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,”

     A szintekkel összefüggésben kerülnek meghatározásra az egyes födémek típusai és az azokra vonatkozó követelmények is.
Emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is,
Tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém,

A tervezett épületre vonatkozhatnak további előírások, ha földszintes, alápincézett földszintes, egyszintes, földszinttel és legfeljebb XX további építményszinttel rendelkezik, tetőszintre, emeletszintre, tetőtér szintre. Ezek a fogalmak nem keverendők össze.
Az új OTSZ felépítésében is eltér a korábbi szabályozástól. A rendeletben találhatóak meg a követelmények viszont új elem, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) készít el az OKF irányítása alatt működő Tűzvédelmi Műszaki Bizottság, mely irányelvekben a követelményeket kielégítő, megkívánt biztonsági szintnek megfelelő műszaki megoldások, számítási módszerek, stb. kerülnek kidolgozásra. Ezek az irányelvek az OKF (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) honlapján érhetők el.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_iranyelvek

A szabványokkal ellentétben ingyenesek, tartalmuk módosítása nélkül szabadon terjeszthető, sokszorosítható.

A cikk születése időpontjában az alábbi 10 témakörben került kidolgozásra TvMI:


- Tűzterjedés elleni védelem
- Kiürítés
- Hő és füst elleni védelem
- Tűzoltó beavatkozási feltételek
- Beépített tűzjelző berendezések
- Beépített tűzoltó berendezések
- Villamos és villámvédelmi berendezések
- Számítógépes szimuláció
- Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
- Szabadtéri rendezvények
(azóta további két TvMi  
Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői és Felülvizsgálat és karbantartás jelent meg)

 Ezekben az irányelvekben a tervezők további fogalmakkal, tervezési alapelvekkel, iránymutatásokkal és segédletekkel találkozhatnak.

Alkalmazásuk ugyan önkéntes, de ha valaki a bennük foglaltaktól szeretne eltérni, igazolnia kell majd, a választott műszaki megoldás megfelelőségét.

A kijárati szintnél maradva egy idézet a Kiürítés TvMI-ből:
10.3. A menekülés segítése érdekében olyan épületekben, ahol a kijárati szint nem a földszinten található és jellemzően helyismerettel nem rendelkező személyek tartózkodnak bent javasolt az emelet megjelölés mellett minden szinten jelölni, hogy a lépcsőházon mely szintek érhetőek el és azok közül melyik a kijárati szint. A jel magassága legalább 200 mm legyen.

A tervezőknek a napi munkájuk során az OTÉK, az ÉTv, a Tűzvédelmi törvény, az új OTSZ és a vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) előírásait, tervezési elveit komplex szemléletmódban kell ismerniük és kell tudniuk alkalmazni.

     Szeretném hangsúlyozni, hogy az építész tervezőnek az új Ptk. szerint megnövekedett a felelőssége. A Ptk. szerint a terv hibás, ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az Étv. 33. § (1) A tervező felelős: az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, (ide értve a TŰZVÉDELMI TERVEZŐT IS)
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Tetőterek tűzvédelmi kérdései.

     Az előző részben megismerkedtünk a kockázati osztály meghatározásához szükséges fogalmakkal, amelynek ismeretében tudjuk kiolvasni az új OTSZ-ből, hogy az adott szerkezet típusra mi is a követelmény. Műszaki ellenőrként, kivitelezőként, de még tervezőként is pl. ha korábban hatályos OTSZ előírásai alapján végzünk művezetést, kivitelezést, kiviteli terv készítést, akkor a korábban hatályos előírások és fogalmak a mérvadóak. A cikkben ezért kitérek erre is ilyenkor ez alatt a 28/2011. (IX. 6) BM rendelet előírásait kell érteni. Lényegi változás, hogy az új OTSZ már nem tartalmaz beépített tetőterek követelményeire vonatkozó külön táblázatot!
     Ha a tetőtereket vizsgáljuk, az alábbi fogalmakat kell ismernünk, hogy tudjuk, milyen szerkezetekről beszélünk az adott létesítménynél.
     Tetőtér (padlás) (OTÉK): az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magas tető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.
     Tetőtér-beépítés (OTÉK): tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
     A korábbi OTSZ szerint a tetőtér-beépítés akkor számított építmény szintnek, ha az alapterület 25%-nál nagyobb területen helyezkedett el. A mostani OTSZ-ben ilyen előírás nincs tehát amennyiben a tetőterünknek van beépített része, alapterületének nagyságától függetlenül építményszintnek fog számítani.
     Emeletközi födém (OTSZ): építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is.
     A fogalom meghatározás helyes értelmezése nagyon fontos, mert az egyes OTSZ-nél eltérő előírások vonatkozhatnak ugyan olyan szerkezetekre. A korábbi OTSZ ismerte a padlásfödém fogalmát és eltérő előírásokat is tartalmazott a padlásfödémre valamint az emeletközi födémre. Az új OTSZ-ben viszont ugyan az a követelmény. Van olyan eset is amikor AK, KK, MK kockázati osztályú pince+földszintes épület esetén, hogy nincs követelmény érték az emeltközi födémre vonatkozóan. Amikor egy létesítmény tervezését végezzük, a Ptk. szerint fel kell tudnunk ismerni a megrendelő igényét, pl. hogy a későbbiekben szeretné e majd a létesítményét bővíteni, a tetőterét beépíteni, mert ha igen abban az esetben a tervezésnél ezt a szintszámot kell figyelembe venni az épület építményszerkezeteinek a tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjének a meghatározásánál.
Amikor egy szerkezetre vonatkozó követelményt meghatározunk, tudnunk kell továbbá azt is (különösen meglévő épületek esetében), hogy miből szeretnénk megvalósítani, miből készült, mert lehet, hogy abban a kockázati osztályban, azzal a szerkezettel azt a tűzállósági teljesítményt nem tudjuk majd igazolni. Ergo nem csak a követelményt kell vizsgálni, hanem azt is, hogy milyen szerkezetre igazolható!

Tetőtér szerkezetei:

     Még mielőtt belefognánk a szerkezet és annak tűzállósági teljesítmény jellemzőjének a meghatározásába egy fontos általános érvényű előírására az új OTSZ-nek, felhívnánk a figyelmet:
     16 § (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet.
     A fenti elv helyes – esetenként felülírhatja a táblázatban közölt követelményeket is, ezért ennek alapján is szükséges ellenőrizni! Az egyes építményszerkezetekre igazolható tűzállósági teljesítmény jellemzők sok esetben korlátozottak, ezeket a határokat is ismernie kell a tervezőnek. Mi és hogyan igazolható pl. egy fafödémre, vb födémre, előre-gyártott gerendás-béléstestes födémre, üvegszerkezetre, meglévő poroszsüveg boltozatra stb. s azt is mikor kell vélelmezhetően kiegészítő passzív tűzvédelmet alkalmazni.
     Magas tető (OTÉK): olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja.
     Fedélszerkezet (OTSZ): a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tetőfedést.
A fedélszerkezet be nem épített tetőteret (padlást) határol ezért ebben az esetben csak tűzvédelmi osztály követelmény van. Ebben az esetben kell nézni egyszer az OTSZ 2 melléklet 1. táblázatának fedélszerkezetre vonatkozó követelményeit, valamint a 31. §. tetőfedésekre vonatkozó előírásait, mely szerint a tetőfedés KK és MK épület esetén A1, A2 tűzvédelmi osztályú lehet, NAK és Ak esetén Brooh(t1)
     Tetőszerkezet (OTSZ): az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll.
     Tetőfedés (OTSZ): a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része.
     Tető-felülvilágító (OTSZ): a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék.
     Lényegi változás, hogy a tető-felülvilágító bevilágító felületének tűzvédelmi osztályára van követelmény, mely általános esetben D d0. Ennek nem üvegezett felülettel rendelkező bevilágítók esetén van jelentősége ott ellenőrizni kell van e erre vonatkozó tűzvédelmi osztály jellemzője a minősítéseiben a termelnek.
     Tetőfödém (OTSZ): az épület legfelső szintjét felülről határoló födém.
     Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, amely tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt. A térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztálya A1-A2 legyen

a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény.
b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény

esetén.
     Fenti előírás szerinti térelhatároló szerkezetet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az egyes önálló rendeltetési egységek között, valamint az önálló rendeltetési egység és a tetőtér be nem épített része között a tűzátterjedés lehetőségét a tetőfödém tartószerkezetére előírt tűzállósági teljesítmény-követelmény időtartamáig meggátolják.
     A térelhatároló szerkezetek és burkolatok, mint építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítmény jellemzőit a tűzvédelmi törvény 13. § (4) szerint kell igazolni. Ez pl. koporsó födém esetén lehet Eurocode alapú méretezés + méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés, de ha pl. gipszkarton szerelt burkolat készül, akkor a gyártók által akkreditált vizsgáló laboratóriumban elvégzett vizsgálati jelentése szolgálhat igazolásul. Arra kell kiemelten figyelni, hogy ezekben a minősítésekben minden esetben kötött rétegrendek és műszaki megoldások vannak. A tűzállósági teljesítménye csak akkor megfelelő a szerkezetnek, ha ezen előírások a gyártói alkalmazástechnikai útmutatókban foglaltakkal együtt maradéktalanul teljesül. A beépítésre kerülő építési termékek megfelelőségének az igazolására pedig azok teljesítmény nyilatkozatai szolgálhatnak.
     Tetőfödém tartószerkezetei (OTSZ): a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a nagytömegű – általában nem könnyűszerkezetes – teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni.
     A tartószerkezetek tűzteherre való méretezése és tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjének igazolása, jellemzően Eurocode alapú számítással történhet, amelynél elengedhetetlen a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés. Amennyiben passzív kiegészítő tűzvédelemre is szükség van abban az esetben szükséges még a védelemre vonatkozó minősítések megléte valamint a kivitelezésnél a szakvizsgához kötött tevékenységek esetén a kivitelező személyek érvényes szakvizsgájának az ellenőrzése is.
     Tetőfödém térelhatároló szerkezete (OTSZ): a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni.
     Tetőtűz terjedés mértéke (OTSZ): a tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az önálló égés – lánggal égés, szenesedés, izzás – terjedésének mértéke.
     Tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv (OTSZ): hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését.
     Egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek, tűzszakaszok esetén figyelemmel kell lenni az OTSZ 22. és 23. § számú paragrafusának előírásaira valamint a 4. sz. mellékletben lévő ábrákra.
     A tetőtűz-terje-désnél és tűzterjedés elleni gátak kialakításánál figyelembe kell venni a Tűzterjedés elleni védelem című Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben foglaltak is. A TvMI a http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_index oldalról letölthető.
     Ellenőriznünk kell továbbá, hogy szükséges e a létesítmény villámvédelemmel ellátni, valamint azt is, hogyha a tetőre napkollektorok kerülnek elhelyezésre milyen kiegészítő előírásokat kell figyelembe venni. Ezekre vonatkozóan az OTSZ-en kívül iránymutatásokat tartalmaz a „Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem” című Tűzvédelmi Műszaki Irányelv.
Tetőtér-beépítés esetén a magas tető hőszigetelése

a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén A1-E tűzvédelmi osztályú,
b) NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében A1-D tűzvédelmi osztályú,
c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C tűzvédelmi osztályú és
d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen.

A hőszigetelő anyagok tűzvédelmi osztály besorolását a gyártók teljesítmény nyilatkozatai tartalmazzák, de a könnyebb áttekinthetőség érdekében a járatos hőszigetelő anyagokra és azok legjellemzőbb tűzvédelmi osztály paramétereire vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban tüntettük fel.
A tetőterek beépítése, tervezése, átalakítása során több előírás egyidejű betartását kell, hogy figyelembe vegyük. Csak olyan építési termék, építményszerkezet tervezhető és építhető be, amelyek kielégítik az épülettel szemben támasztott alapvető követelményeket (OTÉK 50 §. (3)), valamint a vonatkozó jogszabályokat, s a teljesítménynyilatkozatunkon valamint a minősítéseikben a megfelelést igazoló teljesítmény jellemzők megtalálhatóak.
A rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek (szerkezet) csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetők!

Lestyán Mária




 

Rendeld meg a Florian exPress Magyar Tűzbiztonsági Folyóiratot!
Megjelenik évente 6-szor.
Előfizetési díja egy évre: 5292 Ft.
info@firepress.hu
Drager-oldal.jpgkonifo-banner-florian.gif

A Florian express 2017 decemberi számának tartalmából:

 🔥Röviden

- Pont került az „i”-re
- Újabb szakmai sikereket ért el az Astal Security Technologies Kft.

🔥Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

- Küszöbön a szabályozott és biztonságos tűzátjelzés

- Kontinenseket kötünk össze

- Tűzjelzés lakásokban

🔥Építés és tűzvédelem

- Tűz- és füstgátló lezárások

🔥Tűzoltás és műszaki mentés

-  – Az új, 2017-es veszélyes áru szabályozásról

 


🔥Történelem
- Elmaradt rendszerváltás VI. rész

 
 

 

 

 

 

 

Laptulajdonos: Fire Press Kft.  2484 Gárdony-Agárd, Pf. 8.  Tel.: (22) 789-439, Fax: (22) 789-358  E-mail: info@firepress.hu
Copyright ˆ 2003 . Minden jog fenntartva.